A 21. századot a magyar gyarapodás és a nemzeti összetartozás évszázadává kell tennünk – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a marsdeni Magyar Kulturális és Jóléti Egyesület felújított épületrészének átadása alkalmából vasárnap Ausztráliában.

A miniszter emlékeztetett: még három és fél évtizede sincs, hogy az anyaországban is szabadon élhetünk, hogy a magyar állam újra nemzetben gondolkodhat, hogy egy rendkívül nehéz század következményei után, a határon túli és a diaszpóra magyarságának létrejötte után már nem a történelmi tragédiák következményeként kell tekintenünk arra, hogy a magyarság a világban szétszóródva él, hanem erőforrásként is láthatjuk ezt.

Hozzátette: sokan vannak, akik Magyarországtól nagyon messze is megőrizték magyarságtudatukat, ápolják anyanyelvüket. Noha új hazát kellett keresniük, ma is magyarként gondolnak önmagukra.

Gulyás Gergely kifejtette, ha igaz, hogy akik a hazájuktól legmesszebbre kerülnek, azoknak a legnehezebb megóvni, megőrizni és továbbadni anyanyelvüket, ápolni magyarságukat, akkor senki nem veheti el az aranyérmet az ausztráliai magyarságtól.

Hozzátette: az elmúlt évszázadban ideérkező magyaroknak új élet kezdődött, Ausztrália menedék lett, új otthon, amelyben mindenki a maga tehetsége szerint boldogulhatott. Olyan otthon, ahol nem csak a magyar szavakba kapaszkodó családok, de a magyar életet megtartani képes közösségek is megőrizhették a saját önazonosságtudatukat.

A miniszter felidézte, hogy a rendszerváltoztatás után a szabad Magyarország jól működő, önszerveződő, egymás iránt elkötelezett közösségekkel vehette fel a kapcsolatot, hogy megerősítse azokat a szálakat, amelyeket a történelem megszakított és próbára tett.

Emlékeztetett a 30 évvel ezelőtt elhunyt Antall Józsefre, aki egy mondattal pontosan kijelölte a magyar nemzetpolitika rendszerváltozás utáni vezérfonalát.

Az egykori miniszterelnök azt mondta 1990 júniusában, hogy lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Amikor ezt mondta, akkor számtalan félreértéssel találkozott Magyarországon éppúgy, mint a környező országokban és a világban

– idézte fel a politikus.

Gulyás Gergely köszönetet mondott a diaszpóra és határon túli magyar közösségek vezetőinek, a családoknak, hogy továbbadták a magyar anyanyelv ismeretét. Kiemelte: azt, hogy világnemzet vagyunk, az is bizonyítja, hogy a legtávolabbi kontinensen, a Magyarországnál 85-ször nagyobb területű Ausztráliában, az anyaországnál két és félszer nagyobb lakosság mellett is 70 ezer polgár vallotta magát magyarnak az utolsó népszámlálás szerint.

„Ez is bizonyítja, hogy az ausztráliai magyarság egy komoly nemzettest”

– mutatott rá.

Azt mondta: a mindenkori magyar kormánynak két fontos szempontot kell szem előtt tartania, amelyből fontos kötelezettségei is következnek. Az egyik, hogy Magyarország minden magyar ember számára a haza. Otthon, amelyre minden időben számíthat. Ha magyarként vagy magyarsága miatt bajba kerül a világon, akkor mindig hazatérhet.

Az elmúlt szűk másfél évtized nemzetpolitikája komoly eredményeként említette, hogy akinek magyar felmenői voltak, az megszerezheti az állampolgárságot.

Ugyancsak fontos feladatnak nevezte, hogy a nemzet mint a közösségeket is összefogó legfontosabb közösség megmaradásához az anyaországnak is hozzá kell járulnia, és kiemelte: éppen ezért a hitélet, kulturális élet, templom vagy magyar ház építéséhez a magyar kormány is hozzájárul.

„Mindez a magyar jövő ígérete, ezért fontos, hogy az igét magyar nyelven hirdető egyházak szolgálata továbbra is megmaradjon, ezért fontos a Kőrösi Csoma Sándor Program, ezért fontos a Rákóczi Szövetség tevékenysége, és ezért kulcsfontosságú a cserkészet is. A XX. század a magyaroknak a veszteségek és a szétszóratás ideje volt, a 21. századot a magyar gyarapodás és a nemzeti összetartozás évszázadává kell tennünk”

– közölte Gulyás Gergely.

Novák Katalin köztársasági elnök a rendezvényen a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adta át Vladucz Zoltán operatőrnek.

MTI

Kiemelt kép: Gulyás Gergely Facebook-oldala