A történelmi sikerként hangoztatott előrehozott parlamenti választásokon a bejutási küszöb alatt maradt a Szövetség. Egy adott politikai közösség csupán véges számú kudarcot képes elviselni, nem túlzás kijelenteni, hogy a mostani választás tétje volt az országos szintű etnikai magyar politika fennmaradása a Felvidéken.
2010 óta gyakorlatilag az összes politikai lehetőséget kipróbálták már a felvidéki magyarok az intézményes képviselet megszerzésére, tették mindezt már az ötödik alkalommal eredménytelenül, szeptember 30-án megint elmaradt a sikerélmény. Egy adott politikai közösség csupán véges számú kudarcot képes elviselni, nem túlzás kijelenteni, hogy a mostani választás tétje volt az országos szintű etnikai magyar politika fennmaradása a Felvidéken.
A 4,38 százalékos kudarcnak 3 fő oka van. A déli, magyarlakta régiókban a részvételi arány elmaradt az országos átlagtól. A közvélemény-kutató cégek rendre felülmérték a magyarul is beszélő képviselő-jelölteket tartalmazó törpepártokat, továbbá a magukat független/objektívnek titulált sajtó egy része is valódi alternatívaként kezelte a kizárólag politikai megosztottság elérésében érdekelt formációkat.
A választási eredmények azt is szemléltetik, hogy a 2010-es évekkel ellentétben már nem az asszimilációt támogató vegyespárt jelenti a legfőbb kihívást az etnikai alapon szervezett politikának, hanem a politikai palettán megtalálható összes szlovák párt valódi ellenfél.
2020-ban a választáson részt vevő magyar választók negyede szavazhatott szlovák pártra, ez az arány idén a becslések szerint 35-40 százalékra tehető. Ez 70-90 ezer embert jelent a 130 ezer fő mellett, akik az etnikai magyar pártra szavaztak.
Ebből a szemszögből tekintve valóban történelmi sikert értünk el…
Amíg a 90-es években a felvidéki magyarokat a szlovák politikai többség részéről naponta érték atrocitások, akkor a felvidéki magyarok az ideológiai beállítottságukat félretették, és összefogtak egy erős, összetartó csapatba kovácsolódtak.
A 2010-es évek elejére Szlovákia politikai többsége rájött arra, hogy ha nem teszik ki a magyarokat közvetlen politikai támadásnak, a magyar közösség a belső harcok folyamán önmagát fogja megsemmisíteni, így mára a szlovák pártok elkezdtek potenciális szavazóként tekinteni a szlovákiai magyarokra. Platformokat hoztak létre, magyar jelölteket indítottak a listákon, illetve kisebbségi programot dolgoztak ki. Így a külső veszély hiányában, egyes politikusok önérdek előtérbe helyezése miatt, valamint az oligarchák befolyása miatt egyre inkább felszínre kerültek a közösség belső különbözőségei, amit a XXI. században nem a tárgyaló asztal mellett, hanem a közösségi oldalakon zajlott ország-világ előtt, amitől a választópolgár gyomra felfordult.
Az ideológiai megosztottság egyre láthatóbbá válik a szlovákiai magyar társadalmon belül, amelynek egyik oka a szlovák többség részéről korábban tapasztalt fenyegetettség megszűnése, másrészt a közös célok megfogalmazásának hiánya, és az aktualitás történések teljes figyelmen kívül hagyása.
A megosztottság miatt a szlovákiai magyar közösségben egyre inkább megjelennek a szlovák többségi társadalomban tapasztalt törésvonalak, amely mentén a magyar választók zöme megtalálja a számukra üzeneteket megfogalmazó szlovák pártokat.
Így lehetséges az, hogy több ezer felvidéki magyar a jól kommunikáló, szuverenista Ficot támogatta, aki kimondta azt, amit a felvidéki magyar emberek 2/3-a hallani akar.
A Szövetség politikai vakságban, megfelelési kényszerben szenvedve felvette a centrista, opportunista irányvonalat. Ki kell mondani, hogy a párt a 10 ezer liberális polgár szavazatáért cserébe teljesen figyelmen kívül hagyott 70 ezer szavazót.
December 9-én tartja az egyetlen magyar párt a tisztújító kongresszusát, ahol megtörténhet a tett-következmény természetes körforgása.
Ha már megint a jól bevált módon nem lesz következménye a prominens politikusok hibás döntéseinek, ha továbbra sem lesz leszögezve a párt irányvonala, és az ötödik bukás után a Szövetség nem foglal állást a világban történt napi eseményekről, akkor szinte előre borítékolható a következő választás sikertelen eredménye.
A felvidéki magyarság megérdemli, hogy a legfelsőbb szinteken érdekérvényesítő képviselete legyen. Jó lenne, ha a kongresszus küldöttei nem ütnék be az utolsó utáni szöget az etnikai alapú politizálásba.
Forrás és szerző: Mácsadi István / piros7.es
Fotó: Mózes Szabolcs Facebook oldala