Van olyan közel-keleti terrorszervezet, amely teljes embercsempész-hálózatot vásárolna a Balkánon.
A szerb–magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületeiről szóló jelentés újabb súlyos részletekkel gazdagította az eddig is borús képet a déli határ kapcsán. Eszerint ugyanis a magyar védvonal fizikai, élőerős és jogi elemei egyaránt egyre fokozódó nyomásnak vannak kitéve. A jelentés új, eddig nem ismert, durva részletekre is felhívta a figyelmet.
Az egyik fő, beazonosított kockázatot a szerbiai afganisztáni hátterű embercsempészcsoportok közötti fokozódó konkurenciaharc jelenti.
A jelentés szerint ugyanis ez a jelenség egyértelműen erősödő erőszakkészségben is tetten érhető. Az embercsempészek afganisztáni háttere ma már egyfajta irányítást is jelent.
A nemzetbiztonsági bizottság számára készült dokumentumból kiderül, hogy a bandák vezetői és tagjai között immár olyanok is vannak, akik
rokoni kapcsolatban állnak a tálib kormányzat, illetve az abban befolyásos, terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-csoport vezetőivel.
A jelentés megállapítja, hogy az embercsempészek fokozódó erőszakkészsége mögött nagyrészt üzleti érdekek állnak. Az embercsempészet mint üzletág ugyanis egyre jövedelmezőbb, ezért egyre többen vennének részt benne, miközben a rivális bandák igyekeznek nemcsak megőrizni, hanem növelni is a piaci részesedésüket.
A jelentés szerint „ebben a helyzetben egy olyan csoport megjelenése, amely tagjainak nyíltan felvállalt erőszakkészsége és gátlástalansága, az az »otthonról« hozott magatartásforma, miszerint az »ellenséges katona« megtámadása és legyőzése dicsőség, kiemelt kockázati tényezőt jelent”.
Ez pedig abban is testet ölt, hogy az egyik, déli határunk túloldalán aktív afganisztáni bűnbanda a TikTok nevű közösségi médiumon már nem is annyira csempésztevékenységét, hanem harciasságát, erőszakosságát reklámozza.
A 40-059 nevű banda által közzétett videók kísérteties hasonlóságot mutatnak az ISIS, illetve az al-Kaida korábbi felvételeivel.
Az is beazonosítható a jelentés szerzői szerint, hogy ez a 40-059 kódnevű csoport, illetve egy másik, a 313-as nevezetű banda állnak gyakorlatilag az összes délvidéki, embercsempészek közötti fegyveres összetűzés mögött.
Ahogy arról a magyarországi média is beszámolt, nemrégiben a szerb rendőrökre is rálőttek a csempészek.
Sőt, magyar határvadászokra is céloztak már a határ túloldaláról, miközben rendszeresen verbálisan és fegyverekkel is fenyegetik a határ magyarországi őrzőit. Október 20-án hajnali két óra előtt tíz perccel például sorozatlövést adtak le – feltehetően célzatosan a levegőbe – miközben a magyar oldalon négy határvadász éppen kilenc migránst tartóztatott fel.
Két nagyobb afgán embercsempészcsoport között immár rendszeres fegyverhasználattal is járó konfliktus alakult ki, de ezt immár a tálibok sem nézik tétlenül.
A titkosszolgálatok információi szerint döntés született arról, hogy lezárják ezeket a belső vitákat, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik.
Innentől fogva – ha ez a tevékenység a jövőben is működőképes lesz – az embercsempészek bevételei tehát részben a terrorizmus finanszírozására, vagy akár a helyi hatóságok korrumpálására, illetve további fegyverek beszerzésére is mehetnek majd.
Mindemellett talán a legsúlyosabb eddig kiderült információ az, hogy van olyan közel-keleti terrorszervezet, amely teljes embercsempész-hálózatot vásárolna a Balkánon.
Összességében mind a közelmúlt, mind pedig a közeljövő várható eseményei kapcsán számos kockázat azonosítható. Az embercsempészek egyre agresszívabbak, vélhetően egyre több köztük a harci övezetből érkező, harci tapasztalattal rendelkező. A fegyveres erejük egyre nő, miközben az embercsempészet egyre jövedelmezőbb. Ráadásul immár egyre szervezettebbek, nem függetlenül attól, hogy a tálibok is lehetőséget látnak Európa kapujának ellenőrzésében. Arról nem is beszélve, hogy a közel-keleti események nyomán terrorszervezetek számára is vonzó lehet az embercsempészet uralása.
Borítókép: A szerb rendőrök több mint ezer illegális bevándorlót gyűjtöttek be
Forrás: Szerbiai Belügyminisztérium
