Mégis, hogyan károsíthatja egy kevesebb mint egyszer egy méteres betonalapzat és a rajta lévő fakereszt a védett növényeket?
A nagykovácsi közhangulatot alaposan megmozgatta a nagy-szénási régi-új kereszt ügye. A vélemények, mint minden közügyben, most is megoszlanak. A tények és az ehhez kötődő kérdések pontos feltárásával közelebb kerülhetünk az igazsághoz.
Nagykovácsi külterületének egyik legszebb panorámás pontján, a Kis- és Nagy-Szénás-hegycsoport területén néhány évvel ezelőtt ismeretlenek felállítottak egy egyszerű fakeresztet. A látvány jelképes üzenete kezdettől fogva erős volt, ma még inkább és egyre inkább az:
egy keresztény alapokra, hagyományokra épülő közösség tagjai vagyunk, az ehhez kötődő örökség kötelez és összetart bennünket, erőt, reményt ad.
Napjainkban ez az üzenet a hagyományos értékeit egyre inkább feladó Európában egyre fontosabb. Az óriási fénykereszt nem véletlenül, de annál egyértelműbb üzenetként került az utóbbi két évben az augusztus 20-i budapesti tűzijáték végére is.
Az egyszerű fakereszt egészen 2023. augusztus 19-ig senkit nem zavart – vagy ha igen, erről mi, nagykovácsi lakosok eddig nem igazán szereztünk tudomást. Augusztus 19-én, pontosan egy nappal Szent István ünnepe előtt a keresztet ismeretlen tettesek feldarabolták, majd elégették. Az időzítés szándékosságra utal, az erre vonatkozó gyanú nem alaptalan.
Ez alapvetően ellentmond a „hancúrozó gyerekek, illuminált állapotban lévő fiatalok lehettek” elméletnek, inkább ennek az ellenkezőjét sejteti. Nyugodtan nevezzük provokációnak;
aki ezt megtervezte, végigvitte, az nagy valószínűséggel számított a közelebbi és távolabbi következményekre.
Az első döbbent reakciót a közösségi oldalakon két véleménytábor összecsapása követte. Az egyik tábor a kereszt minél előbbi újraállítását szorgalmazta, a másik ennek az ellenkezőjét, azzal az indoklással, hogy eredetileg amúgy is engedély nélkül állították fel, ezenfelül pedig ha mindenki ezt tenné, akkor erre a panorámás helyre bárki bármit felállíthatna.
Ebből az érvelésből az következik, hogy a kereszténység első számú szimbóluma nem több, mint egy a sok szimbólum közül, ha ezt vissza lehet állítani, akkor melléje kerülhet bármilyen más üzenetű szobor, jelkép, bármi.
Ezzel kapcsolatban két gondolat is felmerül:
a kereszt mint a kereszténység első számú jelképe semmi máshoz nem hasonlítható, évezredes üzenete van, így nyugodtan kimondhatjuk, hogy kultúránkban, viselkedésünkben kivételes, megkülönböztetett helyet érdemel.
A nagykovácsi önkormányzat a kereszt újraállítása mellett foglalt állást, ez elvi kérdéssé vált, ebből nem lehetett engedni. Menczer Tamás országgyűlési képviselőnk kezdettől fogva teljes támogatásáról biztosította a kereszt újraállítására vonatkozó tervet. Elkészült a kereszt új alapja és az új kereszt is, a kormányhivatal jóváhagyta a visszaállítást, így az új kereszt már engedéllyel kerülhetett volna vissza eredeti helyére.
Ekkor lépett közbe Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója, aki bejelentette, hogy a visszaállítást nem támogatja, mert a kereszt veszélyt jelent a leánykökörcsinre, az árvalevelű lenre és a borzas vértőre. Gyönyörű virágokról, növényekről van szó, érdemes rájuk keresni az interneten, viszont az összefüggés tudományos szempontból nem teljesen világos.
Pontosan hogyan károsítja egy kevesebb mint egyszer egy méteres betonalapzat és a rajta lévő fakereszt ezeket a védett növényeket?
A betonalap alatti területről van szó? Vagy a környékéről is? Ha igen, mi az összefüggés lényege? Ez az alapzat nagyobb károkat okoz, mint a környéken szabadon biciklizők vagy a Kék Túra útvonalát követő gyalogosok népes tábora?
Füri András a Duna–Ipoly Nemzeti Park régi kádere, 1990–97 között osztályvezetőként, 2000-től igazgatóhelyettesként dolgozott, 2005-től igazgatóként dolgozik a cégnél. Ha ennek a keresztnek a visszaállítását nem támogatja, akkor valószínűsíthető, hogy az irányítása alá tartozó nemzeti park teljes területén sem most, sem a jövőben máshol sem lesz kereszt.
Ezek után következett Vojczek Judit természetvédő aktivista, aki feljelentette a kormányhivatalt, mert az eddig felsorolt növényeken kívül a kereszt veszélyezteti a rókalepkét, a fűrészlábú szöcskét és a kövér daravirágot is. A tudományos kérdés itt is ugyanaz: pontosan milyen összefüggés van a kevesebb mint egyszer egy méteres alapzat vagy a kereszt jelenléte és a környező élővilág között? Ez a kár valóban olyan beláthatatlan következményekkel jár, ami egy bírósági feljelentést is indokolttá tesz?
Vojczek Juditnak a vitában közzétett, természetvédő aktivitását részletesen bemutató önéletrajzából a politikai identitására vonatkozó információk teljes egészében hiányoznak: a 2019. évi önkormányzati választásokon Kósa Emőke polgármesterjelölt képviselő Összekovácsoló nevű csapatában ő is szerepelt. Az Összekovácsoló nevű egyesületet Szél Bernadett és a DK nevében Dobrev Klára támogatta.
Ezek az információk az akkori szórólapokon, a bemutatkozó videókon is elérhetők.
A kereszt újraállítását így sikerült leállítani, felkorbácsolni a helyi indulatokat, kiélezni egy alapjáraton békésnek, normálisnak induló folyamatot.
Várjuk a folytatást, a kérdésekre pedig a válaszokat.
Miklósi Klára, a nagykovácsi Fidesz alelnöke
Forrás és kiemelt kép: Magyar Nemzet
