A woke csak áldozatokat és hóhérokat lát maga körül, azon ügyködik, hogy jobbá tegye a világot, ám ehelyett porrá zúzza. De már formálódik az ellenállás…

Dekolonializmus, rasszizmus, transzaktivizmus: a „wokizmus” elnyomókra és elnyomottakra osztotta a világot. Az ideológia Amerikában született, de átterjedt Európára is. De vajon bölcsője lesz-e a sírja is? Az angolszász országokban léteznek ezzel ellentétes törekvések, amelyeknek az a célja, hogy meghiúsítsák az orwelli világ eljövetelét. Sokan karrierjüket és hírnevüket is kockáztatják, hogy megvédjék a véleményszabadságot és a törvény előtti egyenlőséget. Sylvie Perez esszéje, az „En finir avec le wokisme” (Leszámolás a wokizmussal) ennek az ellentámadásnak a krónikája.

Mit jelent az, hogy „nő”? Elvileg ezt a biológia meghatározza. A nemi kromoszómák határozzák meg a nemet: XX a nőknél, XY a férfiaknál. A közelmúltban még mindenki egyetértett ebben. Ma már megoszlanak a vélemények e tekintetben. A woke-ideológia szerint nő az, aki nőnek érzi magát. Egy férfi, ha nőnek érzi magát, ha ez a szíve vágya, akkor máris nő. A vágy pedig csak egy lépésnyire van a jogtól.

„Jogok, amelyekben a vágyak félelmetes helyet foglalnak el”

– mondta Albert Camus. A wokizmus megköveteli, hogy a transznemű sportolók indulhassanak a női sportversenyeken. A nemi identitásukat megváltoztató erőszaktevőket női börtönökbe zárják Skóciában, Angliában és az Egyesült Államokban. A lánykollégiumok és öltözők pedig nyitva állnak a magukat lánynak érző fiúk előtt.

Két világnézet

Egy brit egyesület munkatársai interjút készítettek a közelgő parlamenti választások összes jelöltjével, és úgy döntöttek, hogy közzéteszik a politikusok „Mit jelent az, hogy „nő”?” kérdésre adott válaszait annak érzékeltetésére, hogy kik azok közülük, akik készek kiállni a nők jogaiért. A kezdeményezés szponzora Sharron Davies, korábbi brit olimpiai úszó.

Éric Kaufmann kanadai politológus szerint a wokizmus kérdése arra hivatott, hogy uralja a nyugati demokráciák politikai életét. Két, egymással szemben álló világnézetről van szó: azok, akik ragaszkodnak a véleményszabadsághoz, a lelkiismereti szabadsághoz, az igazságszolgáltatás előtti egyenlőséghez és a tudományos módszerhez, állnak szemben azokkal, akik a kisebbségek védelmét és az eredmények egyenlőségét (nem pedig az esélyegyenlőséget) részesítik előnyben, és készek korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát és e célkitűzések szolgálatában elvetni saját kulturális örökségük egy részét. Ez a vita meghatározó lesz az elkövetkező években.

Már szerveződik az ellenválasz

A woke csak áldozatokat és hóhérokat lát maga körül, azon ügyködik, hogy jobbá tegye a világot, ám ehelyett porrá zúzza. Az angolszász világot korábban elérte ez a csapás, mint minket, s ott már szerveződik az erre adott válasz. A wokizmus Amerika és Franciaország közötti egyik állomáshelyéről, Londonból lehetőségem volt megfigyelni ennek beindulását. A wokizmusra adott visszavágás szereplői, akikről a könyvemben beszélek, feketék, fehérek, pakisztániak, homoszexuálisok, transzneműek. A sokféleség követelménye tehát biztosított!

A History Reclaimed (Rehabilitált történelem) egyesület 2021 augusztusában azért alakult meg, hogy ellensúlyozza a történelem wokista áthangolását, amely a Nyugat múltját három égbekiáltó bűnre redukálja: a gyarmatosításra, az imperializmusra és a rasszizmusra. Egy többezer észak-amerikai kutatót tömörítő együttműködési platform, a Heterodox Academy pedig az egyetemeken terjedő inkvizíciós légkör ellen küzd.

Mások elhagyták ezt a csatateret, és az újrakezdés mellett döntöttek. 2021 novemberében bejelentették az Austin Texas Egyetem (UATX) létrehozását, amely az akadémiai szabadság és a polgári vita elkötelezett támogatója. Viszlát kvóták, viszlát sokszínűség-egyenlőség-befogadás irodák, elfelejthetjük a tudás dekolonizációját, a biztonságos tereket (safe spaces)… itt már nem az a cél, hogy megvédjük a diákokat az erős eszméktől, hanem az, hogy megismertessük velük őket.

„Az egyetemnek ismét a szabad társadalom lüktető szívévé kell válnia”

– jelentette ki Panayiotis Kanelos, az új intézmény elnöke.

Ellentámadás három irányból

Azzal az ürüggyel, hogy megszabadítja az emberiséget a negatív dolgoktól, a cancel culture, az eltörlés kultúrája üldöz és kiközösít. A Toby Young által 2020-ban alapított Free Speech Union (Szólásszabadság Unió) esetről esetre sikeresen védi a „véleménybűnnel” vádolt briteket. Az Egyesült Államokban a FIRE (Foundation for Individual Rights and Expression- Alapítvány az egyéni jogokért és a véleménynyilvánításért) jogászai védik a véleménynyilvánítás szabadságát, amelyet az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása is véd. Cönákulumok, hasonlóan gondolkodó emberekből álló körök alakulnak. A Don’t Divide Us (Ne ossz meg minket) mindenféle etnikai háttérrel rendelkező embert hoz össze, akik meg vannak győződve arról, hogy a kortárs antirasszizmus veszélyezteti a brit társadalom kohézióját. A Common Sense Society (Józan Ész Társaság) egy határokon átnyúló szervezet. Csoportjai az Egyesült Államokban, Hollandiában, Magyarországon és az Egyesült Királyságban is megtalálhatók, Edmund Burke és Roger Scruton filozófiáját ápolják, és egy olyan konzervativizmust hirdetnek, amely három pilléren áll: a szabadságon, a jóléten és a szépségen.

 Az amerikai Christopher Rufo kidolgozott egy módszert a wokizmus hatalmának, különösen annak két legfenyegetőbb doktrínájának, a kritikai fajelméletnek és a transzneműségnek a megfékezésére.

Riposztja három támadási irányon alapul: a médián, a politikán és a jogon. A médiát illetően kivizsgálja a sokszínűségről szóló iskolai képzéseket, az állampolgári ismeretek és a szexuális felvilágosító órák neorasszista tartalmát, majd erről tájékoztatja a nyilvánosságot. Ezek a leleplezések alulról jövő mozgalmat váltanak ki (például a diákok szülei tiltakoznak a faji megközelítésű pedagógia ellen vagy az ellen, hogy a transzneműség iskolai téma legyen). Aztán a politika kapja fel a témát, amely kampánytémává válik. Végül Rufo összeállít egy ügyvédekből álló csapatot, akik ellátják a választott képviselőket a szükséges anyagokkal a jogi beavatkozáshoz, amely révén vélhetően felszámolható a közigazgatás és a kulturális intézmények rejtekeiben bujkáló woke-aktivizmus.

Az ellentámadásnak erőteljesnek és határozottnak kell lennie.

A trend megfordítása

A wokizmus nem valami végzetszerűség. Elegendő volt egy kisebb csoportnyi aktivista ahhoz, hogy járványszerűen elterjedjen az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. És ugyancsak egy kisebb csoportnyi ellenállóra és elutasítóra lesz szükség ahhoz, hogy megfordítsuk a trendet. Ez a könyv, az En finir avec le wokisme dokumentálja az eltérő vélemények módszereit, és bemutatja e mozgalom értelmi szerzőit.

Fordította: Görgényi Adél
Forrás: fr.aleteia.org / zarandok.ma

Kiemelt kép: www.kcl.ac.uk