Az augusztus 20-i állami kitüntetések alkalmából idén a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg az a Kecskeméten élő tárogatóművész, aki a világon egyedülálló tárogató kvartettel jár fellépni. Nem mellesleg a Covid alatt felszántotta a gyepet, és ma már a teljes családját ellátja zöldséggel, gyümölccsel.
A tárogatóművészet hagyományainak megőrzésének érdekében végzett áldozatos munkájáért, kiemelkedő zeneművészeti tevékenységének elismerésért járt a díj Szabó Sándornak, akinek mindig is központi szerepet töltött be életében a zene, a tárogatózás, még akkor is, ha épp egy televízió főszerkesztője volt vagy romániai kiküldetésben dolgozott.
Először is nagyon meghatott voltam, az ember azért dolgozik, hogy a közönségének örömet szerezzen és önmaga is jól érezze magát közben, hiszen zeneszerető ember lévén ezt csakis tiszta szívből, örömből tudja művelni az ember. A közönség elégedettsége nekem a kitüntetés, ezért tényleg nagyon jól esett, még egy kicsit el is pityeredtem
– emlékezett vissza Sándor arra, mikor megkapta az állami kitüntetést. A zeneművész Dunapatajon nőtt fel, majd Szegedre került a zenei konzervatóriumba, klarinét tanszakra.
Még a szülőhelyemen élt egy bácsi, aki tárogatózott, és konzis koromban egyszer odaadta a hangszert, hogy próbáljam ki és fújjam egy kicsit, mert ez a hangszer egy csoda. Ez a magyar lélek hangja. Már zenetanárként dolgoztam, mikor egyszer odahaza, Patajon átjött hozzám Nagy Józsi bácsi, aki a tárogatón játszott, és nekem adta a hangszerét, mert mint mondta, ő már nem nagyon tudja fújni és ez egy olyan hangszer, amit ha nem fújnak, akkor tönkremegy. Hát fújjad fiam, hogy életben maradjon
– mesélte Szabó Sándor, aki megfogadta az idős zenész tanácsát és elkezdett komolyan foglalkozni a hangszerrel, miközben zenét tanított és több kórusa is volt a hírös városban és 30 évig a kecskeméti színház zenekarának is a tagja volt.
A tárogató a magyar történelem kísérője a honfoglalástól napjainkig. Az évszázadok során a hangszer felépítése, hangja, hangszíne kisebb nagyobb változásokon ment át. A tárogató a török hódoltság idején, a 16. században különösen közkedvelt lett. Szívesen mulattak rá a végvári katonák, de felhangzott hangja a különböző főúri udvarokban és lakodalmakban is.
A tárogató megbecsült hangszer volt a Rákóczi szabadságharc idején. Éles hangja parancsokat közvetített a katonák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elengedhetetlen kísérő hangszere volt. A tárogató mai formáját a 19. sz. végén Budapesten a Schunda és Stowasser hangszergyárakban nyerte el. A történeti tárogatókhoz képest a hangszer testét megnagyobbították, klarinétszerű fúvókával szólaltatták meg és az évek során egyre több billentyűvel szerelték fel. A tárogató a klasszikus hangszerek rangjára emelkedett. A tárogatót magyar hangszerként tartják számon az egész világon. Történelmi zenét, népzenét, klasszikus és jazz zenét egyaránt játszanak rajta.
Szabó Sándor nemcsak a zenetanári pályán dolgozott, évtizedekig volt újságíró és marketing szakember is. A kecskeméti tévében öt évig szerkesztőként, majd tíz évig főszerkesztőként dolgozott, innen igazolt a Fornettihez, ahonnan marketing vezetőként ment nyugdíjba.
Bármit csináltam, végig a zene közelében maradtam, dolgoztam óraadó zenetanárként, a pedagógus énekkarnak is tagja voltam, csináltunk klarinét és szaxofon kvartettet, a kecskeméti big bandben is zenéltem, de az élet mégis másfelé sodort közben. Amikor a pékipari vállalat frissen alakult romániai részlegének lettem igazgatója, társadalmi munkában klarinétórákat adtam a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceumban az igazgató felkérésére, mert mint mondta, 100 kilométeres körzetben nem találni egyetlen klarinéttanárt sem
– mondta el Szabó Sándor, akinél aktív zenéléssel telnek a nyugdíjas évek, mint megtudtuk, sokfelé hívják tárogatózni a határon innen és túl is.
Van egy tárogató kvartettünk is, ami a világon egyedülálló, hiszen négy különböző méretű hangszeren játszunk az együttesben. Amikor ez a reformtárogató megszületett 1897-ben, akkor a Strasser cég elkészítette a legelterjedtebb szoprán tárogatók mellett az alt, tenor és bariton tárogatókat is, gyakorlatilag ugyan úgy, ahogy azt a szaxofon családdal is megcsinálta.
Ezekből a nagyobb tárogatókból alig maradt néhány példány a világon és egy bajai hangszerkészítő ezermester arra vállalkozott, hogy ezekről csinált másolatokat és Szabó Sándor zenekara ezeken a hangszereken játszik.
Azért az a neve az együttesünknek, hogy Gregus Tárogató Együttes, mert felvettük a hangszerkészítőnk nevét.
A világon egyedüliként zenél így ez a kvartett, ahol a műveket Szabó Sándor hangszereli és komoly zenésztársakkal lép fel a koncerteken. Az első tárogatós Palotás-Tóth Eszter, aki szaxofon művésztanár, az alt tárogatós Andrási László klarinéttanár, a tenor tárogatós Csuvár Gábor mérnök ember.
És hallottak már olyan kórházról, amelynek saját női kórusa van? Szabó Sándor vezeti a kecskeméti kórház Medrigal nevű kórusát.
Ha pedig mindezek után még marad szabadidő, akkor annak minden percét a fia tanyáján tölti, Sándor ugyanis belefogott a mezőgazdaságba is a feleségével. Megtudtuk, hogy a Covid ideje alatt kezdték el művelni a területet és ma már ott tartanak, hogy a konyhára szinte mindent meg tudnak termelni a mintegy 1000 négyzetméteres telken.
Mivel édesapám a mezőgazdaságban dolgozott, nem volt tőlem idegen a kert. A feleségem középiskolai tanárként ment nyugdíjba, neki pedig a nagyszülei voltak gazdálkodók, így mindkettőnk kezében volt már korábban ásó és kapa.
A konyhára zöldséget termelnek, sárgarépát, fehérrépát, krumplit, cukkinit, tököt, zöldbabot, zöldborsót, paprikát, paradicsomot és ültettek 18 gyümölcsfát is, amelyek már termőre fordultak, van őszi- és sárgabarack, cseresznye, meggy, dió, körte, szilva, alma és negyven tőke csemegeszőlő. A családot el tudják látni és télire is lesz szósznak, levesnek való, közel 40 liternyi paradicsomlé van már a kamrában.
Én mindenben a gyerekkorom ízeit keresem, a magam által megtermelt petrezselyemben megtalálom vagy például az őszibarackban. Amikor gyerekként ültünk a verandán félmeztelen és csorgott a könyökünkön a baracklé, na, nekem most ezt az ízt sikerült újra visszahoznom a barackjaimmal
– így a zeneművész, aki kiemelt, hogy nagyon fontos szempont már az is, hogy tudjuk, hogy mit eszünk meg és ő mindig úgy gondozza a növényeket, hogy azok egészséges táplálékok legyenek.
