Pedig a litvánok is védik a kiskorúakat az olyan adattól, amely becsmérli a családi értékeket, és az alkotmányukban foglaltaktól eltérő házasság- és családalapítási koncepciót hirdet.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője közölte, 2002 óta van hatályban Litvániában „A kiskorúak védelme a nyilvános információk káros hatásaival szemben” elnevezésű törvény. A jogszabályt 2009-ben annak érdekében módosították, hogy meghatározzák, pontosan mi minősül a kiskorúak fejlődését károsan befolyásoló nyilvános információnak.

Ennek megfelelően védeni kell a kiskorúakat az olyan adattól, amely „becsmérli a családi értékeket, és a Litván Köztársaság Alkotmányában és a Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyvében foglaltaktól eltérő házasság- és családalapítási koncepciót hirdet”.

Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a hét folyamán kísérlet történt a litván parlamentben a törvény ezen szakaszának eltávolítására, csakhogy a módosítást csupán 50 képviselő támogatta, 19 képviselő tartózkodott, 56-an pedig elutasították azt. A kísérlet azon bukott meg, hogy még az egyik kormányzó párt, a „Haza Szövetsége – Litván Kereszténydemokraták” sem állt egységesen a tervezet mögé.

Ebből ráadásul kormányválság kerekedett, mivel az indítvány benyújtója maga az igazságügyi miniszter, Ewelina Dobrowolska, aki a kisebbik kormánypárt, a Szabadságpárt politikusa – hívta fel a figyelmet Dornfeld.

Rámutatott: magyar szempontból azért érdekes a fejlemény, mert Orbán Viktor a gyermekvédelmi törvényünk bevezetése kapcsán kiemelte, a litván gyermekvédelmi törvényt „kiindulópontként” használták fel.

Magyar vonatkozás, hogy a magyar gyermekvédelmi keretrendszer megalkotása kapcsán

Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy a litván gyermekvédelmi törvényt egyfajta „kiindulópontként” használták fel.

A Magyar Nemzet április cikkében felidézte az ottani jogszabály bevezetése kapcsán lefolytatott vitát. A jogszabály mellett érvelők felhívták a figyelmet, hogy Litvánia alkotmánya nagyon világosan fogalmaz a családról és a házasságról.

„Egy férfi és egy nő, se több, se kevesebb. Az ettől eltérő családmodellek ösztönzésére irányuló társadalmi információterjesztés feltételeinek megteremtésére tett kísérletek alapot adnak ennek a családfelfogásnak a hosszú távú megváltoztatására, nemzetünk alkotmányban rögzített értékeinek eltorzítására. Ezért nagyon világos és elvi döntést kell hoznunk az alkotmány, a litván nemzet által értelmezett és a mi törvényeinkben foglaltak szerinti család, házasság mellett.”

Persze az Európai Parlament azért beleállt az eredeti tervezetbe, így 2009-ben egy kompromisszumos, fentebb idézet került elfogadásra. Viszont még így is az a helyzet, hogy a hatályos szabályozás szerint

a heteroszexuális irányultságtól eltérő alapokon álló információk eljuttatása a kiskorúak részére szükségképen beleütközik ebbe a törvényi korlátozásba.

Ádám Attila Európa-jogi szakjogász a cikkben rámutatott: az elmúlt tizennégy év alatt az EU egyetlen szerve sem lépett fel ezzel a tagállami szabályozással szemben.

Dornfeld elmondta, a mostani vitában a végül hoppon maradt igazságügyi miniszter éppen azzal érvelt a módosítás szükségessége mellett, mert „Magyarországon jelenleg is van hasonló szabályozás, és az Európai Bizottság nem csak szabályszegést állapított meg, hanem pert is indított”. Márpedig ez

az elemző szerint ez lényegében bizonyíték a kettős mércére.

Az Alapjogokért Központ elemzője ugyanakkor üdvözlendőnek tartja, hogy a családbarát litván köztársasági elnök, Gitanas Nausėda a szavazást megelőzően elmondta, számára teljességgel elfogadhatatlan zöld utat adni a család becsmérlésének. Érdemes felidézni szerinte azt is, hogy 2021-ben, amikor az Európai Tanácsban felkérték arra, írjon alá egy, a magyar gyermekvédelmi törvényt elítélő nyílt levelet, ő ezt megtagadta.

Azóta az EP és számos tagállam, köztük Svédország is beszállt a hazai jogszabály ellen indított kötelezettségszegési eljárásba.

Dornfeld szerint európai szinten jelzésértékű, hogy továbbra is többségben vannak azok a hagyományelvű erők Litvániában, akiknek a családi értékek becsmérlése elfogadhatatlan. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy Magyarország és Litvánia között létrejöjjön közép-európai szinten egy családbarát szövetség.

Magyarországnak tehát Litvánia szövetségese lehet a családbarát Európa ígéretének a beteljesítésében. Kiemelendő e tekintetben a magyar államfő, Novák Katalin kezdeményezése, a családbarát elnökök hálózata, amelynek értékes tagja lehetne a litván elnök. „Az Alapjogokért Központ Közép-Európa Projektjének a keretében mi is igyekszünk szövetségbe kovácsolni a családbarát erőket térségi szinten” – hangsúlyozta az elemző.

Mandiner

Kiemelt kép: Twitter