A szövevényes történetet egyre több ellentmondás feszíti: az amerikai és német lapok története alátámasztja azt a narratívát, amely szerint a nyugati szövetség tagjait – és különösen az Egyesült Államokat – nem terheli felelősség a robbantásért.

– Új fejlemények érkeztek az Északi Áramlat gázvezeték robbantásának ügyében – jelezte a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a részletekről is beszélt.

Az amerikai Washington Post és a német Spiegel szerint az ukrán titkosszolgálat volt tisztje, Roman Cservinszkij lehetett az akció koordinátora. A lapok olyan, a tervezésben jártas, a személy szerepét ismerő, nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkoznak, akik korábban nem számoltak be az értesüléseikről.

Az azonban, hogy a volt tiszt személye egyáltalán hogyan merült föl, nem világos. A cikkek fő érve, hogy Cservinszkij kiválóan alkalmas volt a feladatra.

„Sokatmondó azonban, hogy a volt tiszt egy másik incidens miatt már letartóztatás alatt áll. A vád szerint tavaly nyáron sikertelenül próbált disszidálásra rávenni egy orosz pilótát, és a repteret – ahol át kellett volna adni a repülőgépét – végül orosz csapatok támadták meg. A következmény: egy ukrán halott és több mint egy tucat sebesült volt” – ismertette Hortay Olivér.

Az üzletágvezető szerint az ügyet tovább bonyolítja, hogy Cservinszkij a háború kirobbanását követően nyilvánosan meggyanúsította a Zelenszkij-adminisztrációt, hogy tagjai között orosz kémek vannak.

A volt tiszt szerint a letartóztatása politikai megtorlás, és a pilótával kapcsolatos akciót a főparancsnoka valójában jóváhagyta. Ezt ráadásul a korábbi, közvetlen felettese is visszaigazolta, így a volt ukrán tisztre egyre többen nem bűnösként, hanem nemzeti hősként tekintenek.

Arra pedig, hogy Cservinszkij részt vett az Északi Áramlat elleni támadásban, egyelőre semmi bizonyíték sincs.

A volt tiszt tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, az ukrán hatóságok pedig nem nyilatkoznak.

„Akárhogy is, Cservinszkij ideális bűnbaknak tűnik. Az amerikai és német lapok története alátámasztja azt a narratívát, amely szerint a nyugati szövetség tagjait – és különösen az Egyesült Államokat – nem terheli felelősség a robbantásért. Cservinszkij lehetséges részvételével ráadásul az is hihetőbbnek tűnik, hogy Zelenszkij elnök nem tudott az akció előkészítéséről” – mondta a szakértő.

Hortay Olivér kiemelte: a történet tehát szép és kerek, csakhogy van vele néhány probléma.

Az incidenst követően például – kellő katonai képességek hiányában – a biztonsági szakértők elsőként az ukránok lehetséges részvételét zárták ki. Akkor mégis hogyan válhattak mostanra az elsődleges gyanúsítottá?

– Továbbra is kérdés, hogy hol vannak a hivatalos nyomozás eredményei. Abszurd, hogy egy évvel az európai kritikus infrastruktúrát ért, történelmi léptékű terrorakció után még mindig kizárólag értékvezérelt, „oknyomozó” cikkekből gyűjtögethetjük a kirakós darabkáit – tette hozzá az üzletágvezető.

Magyar Nemzet

Borítókép: A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én
Forrás: MTI/AP/Dán fegyveres erők