Kopeczny Zsuzsanna történész, a Bánság Nemzeti Múzeum muzeográfusa szerint torzításról van szó.
Még 2013 novemberében került sor a nemzetközi Bolyai-konferenciára a Kolozsvári Akadémiai Munkabizottság Bánsági Munkacsoportjának szervezésében, melynek vezetője Nagy-György Tamás professzor. A konferencián Kopeczny Zsuzsanna történész, a Bánság Nemzeti Múzeum muzeográfusa is felszólalt, őt kérdeztük a Bolyai család eredetéről. Interjú.
– Van valamilyen külön oka a témaválasztásának? Ugyanis találtam nemrég egy T. Cojocaru által jegyzett cikket, amely a moldáviai Instrumentul Bibliometric Național (Nemzeti Elektronikus Könyvtár) honlapján olvasható, ahol ezt írja:
„A szovjet korszakban iskolát járt generációk számára… a nemeuklideszi geometria Nyikolaj Lobacsevszkij munkája. Ez a vélemény ma is létezik. Az utóbbi időben egyesek azt mondják, hogy ez a megtiszteltetés Karl Gausst illeti, mások Bolyai Ianoşnak ítélik.”
Vagyis Bolyai Jánosnak. A név romános írása nem véletlen: a szerző „hiteles családkutatást” idéz, tételesen Horia Stâncă kutatót, aki szerint a Bolyai család román eredetű. Ezt egy általa talált dokumentum igazolná, amelyben a Bolia család „nobiles valachorum”, vagyis román nemes (ő arisztokratának írja). A család egyik ága átkerül Moldvába, Bolian néven, ahol magas udvari tisztségeket viselnek a vajdák udvaraiban – szóval létezne egy igazi román ága a családfának, a Bolyai Farkasét valahogyan elmagyarosították. Különben a szerző a szövegben Bolyai Farcașt (így szerepel) összekeveri Jánossal.
Bolyai családfa / Forrás: Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége
– A Bolyai-konferenciára való felhívásra egy olyan témával kívántam jelentkezni, amely az alkalomhoz (Bolyai évforduló) kapcsolódjon, így esett választásom a Bolyai család középkori történetének bemutatására.
Olvastam T. Cojocaru írását, szerintem torzításról van szó. Alaposabb levéltári kutatás hiányában azt tudom mondani, hogy egyáltalán nem kizárt, hogy létezett egy román Bolia család (meg kell nézni mikor éltek), de minden bizonnyal nem azonosak a Bolyai családdal.
– Létezik egy hitelesnek elfogadott családfa, ezt bemutatta az előadás során. Van itt egyetlen olyan név/személy, ami arra utalna, hogy van/volna román ága a családnak?
– A családfában megtalálható nevek magyar eredetűek, jellegzetes, hogy ugyanazokat a keresztneveket adják a családtagoknak több generáción keresztül, így nagyon gyakori például az Ákos, I. Ákos lévén az első ismert Bolyai, továbbá Gergely. Tudni kell, hogy a középkori oklevelekben, melyek latinul íródtak, a (katolikus) keresztneveket is latin formájukban szokták leírni, így önmagukban nem utalnak viselőjének etnikumára. A családnév pedig leggyakrabban a család birtokközpontjának elnevezéséből jön, a Bolyai család esetében Bólya, tehát ez sem jelez nemzetiségi hovatartozást.
Ősi Bolyai-címer / Forrás: Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége
– A szakirodalomban senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni, hogy a Bolyai család magyar. Láthattuk a Bolyai-család címerét. Ugyanakkor Jánostól pecsétnyomót. Ő nem használta a címert?
– Már az édesapja, Bolyai Farkas sem használta pecsétnyomóján a családi címert. Ez a monogram használatának elterjedésével lehet összefüggésben.
– Milyen fontos információt hozott a Bolyai család kutatása? Milyen értékek kapcsolódnak a családhoz, életük helyszíneihez?
– Az ismert adatokat mutattam be, mintegy családtörténeti keretbe helyezve Bolyai Jánost. A kutatás során az tűnt fel, hogy nem sok tudományos írás keletkezett a Bolyai családról, ami a középkori korszakot illeti. Egyelőre nem tudom megítélni, hogy az érdeklődés hiánya vagy a rendelkezésre álló adatok szűkössége miatt van így, de inkább az előbbire gondolnék.
Bolyai János pecsétnyomójának lenyomata / Forrás: Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége
– Milyen, a Bolyai családhoz köthető építészeti emlékek, értékek léteznek még Erdélyben? Van-e, amit már nem lehet megmenteni? Mit lehetne, kellene közösségi összefogással megmenteni?
– Bólya település határában (Szebentől északkeletre) található a romos állapotban lévő Bolyai kastély, egy nagy méretű kápolnával. Az idők során sajnos nagyon tönkrement és sok építészeti elem, díszítés (faragványok, freskók) eltűnt.
Bár már a kommunizmus idején elkészült egy restaurálási terv, az sajnos sosem valósult meg, a műemlék állapota pedig mára nagyon megromlott, olyannyira, hogy látogatni is veszélyes.
Az ottani templom tetőzete már nem létezik, ami a még fellelhető freskók létét veszélyezteti. Állagmegóvást kellene végezni, illetve helyreállítást. Az ezzel együtt járó régészeti kutatások pedig korábbi építészeti periódusokat is feltárhatnak. A ránk maradt kastély többnyire 16-17. századi építésű, feltételezhetjük, hogy helyén esetleg egy korábbi udvarház állhatott. Visszatérve a romra, nagyon nehéz, illetve költséges egy ilyen épületegyüttes helyreállítása, illetve utólagos fenntartása, de nyilván nem lehetetlen, ha van rá akarat és elhatározás.
Bolyai-kastély 2006 / Forrás: Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége
Mindenképpen szükség van a helyi hatóságok támogatására, esetleg civil szervezetek bekapcsolódására.
A problémák általában a tulajdonjog körül vannak, a tulajdonosnak pedig legtöbbször nincs anyagi fedezete egy ilyen beruházásra.
Szerző: B.B. / Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége
Bolyai családfa: bekarikázva Farkas és János
Az ősi Bolyai-címer
Bolyai János pecsétnyomójának lenyomata
A Bolyai-kastély egy 2006-os munkában
