A Weltwoche konzervatív lap kilencvenéves ünnepségén szólalt fel a magyar kormányfő.
Novmeber 22-én, szerdán, Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós kérdésekért felelős államtitkára a kilencvenéves Weltwoche jubileumi panelbeszélgetésének vendége volt Zürichben, amelyet a Weltwoche főszerkesztője, Roger Köppel svájci néppárti parlamenti képviselő moderált.
Köppel: Orbán úr, ön az egyik nagy példaképem
Köszöntőjében Roger Köppel Orbán Viktort nagy példaképének nevezte. Mint fogalmazott:
Orbán Viktor nagy harcosa Magyarországnak, a szabadságnak, nagy európai.
A magyar miniszterelnök „tudja, hogy amire EU van írva, abban nem biztos, hogy Európa is benne van” – tette hozzá a svájci néppárti parlamenti képviselő.
Orbán Viktor: Ma Európai problémáiról fogok beszélni, kezdőzetlenül
Orbán Viktor beszéde elején ugyancsak köszöntötte a jelenlévőket. Mint fogalmazott: Václav Klaus az európai konzervatív politikában a mérce, akihez mind megpróbálunk felérni. A miniszterelnök boldog születésnapot kívánt a lapnak, valamint hozzátette:
„nem tudom kit lepett meg jobban, hogy ez a találkozás létrejött, a Weltwochét vagy engem.”
A kormányfő szerint ugyanis az eseményen „most egy Adenauernek vagy Helmut Kohlnak kéne állnia, de ma be velem kell beérniük.”
„Azok közé tartozom, akik szerint az európai politika szegényebb lenne a Weltwoche nélkül – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, hogy
megnyugtató, hogy a német nyelvű újságokban még mindig vannak konzervatív értékek képviselve”
A magyar-svájci kapcsolatokról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „van svájci-magyar barátság.”
A miniszterelnök felidézte: Neumann, a számítógép atyja Zürichben tanult, valamint felidézte Ganz Ábrahámot, de rámutatott arra is: a magyar kártyán is svájci szabadságharcosok vannak, mert a magyarokat nem szabadott rajta ábrázolni. Ezért van ott Tell Vilmos Kossuth Lajos helyett – fogalmazott a kormányfő.
„Európa elvesztette az önrendelkezési képességét”
A miniszterelnök felidézte azt is, hogy ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfő Európában, amelynek mentén „van egy saját látásmódja” Európára. Mint kifejtette: „nekünk magyaroknak és svájciaknak van egy közös problémánk, az Európai Unió”. Mint a kormányfő kifejtette: Svájc nem tagja az Uniónak, de az EU döntései a svájciakra is hatással vannak.
Orbán Viktor leszögezte: „ma Európai problémáiról fogok beszélni, kezdőzetlenül”. Mint mondta: a téma súlyos, így ha valaki kihagyta volna a reggeli kávéját, azt is felrázza majd, amit mondani fog. A magyar kormányfő szerint
Európa elvesztette az önrendelkezési képességét.
Vagyis Európa nem tudja felismerni, mik a céljai, és milyen eszközöket kell választania azok eléréséhez – fejtette ki. Amit ma Európában látunk, az fáj – fogalmazott a miniszterelnök. A helyzet kialakulásáról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a második világháború előtt Európának megvolt a képessége, hogy döntsön a saját sorsáról. Ezzel az eséllyel azonban sajnos nem tudott élni, a dolog vége pedig az lett, hogy az Európán kívüli erők erősödtek meg.
Így Európa ma nem ura önmagának, az unió gazdasági súlya folyamatosan csökken, az EU bővítéséve pedig láthatóan nem tud megbirkózni a közösség Európa elvesztette az önrendelkezési képességét – foglalta össze a magyar kormányfő.
Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a két világháború után Európa nyugati fele nem másolta le az angolszász modellt, hanem megalkották egy kereszténydemokrata modellt, amellyel „egy sajátos európai minőség jött létre”, és a keresztény hagyomány megmaradt a gazdaságban. Így lehetett lehetséges, hogy
az akkori vezetők képesek voltak az európai érdekeket képviselni.
Ehhez képest manapság már liberális-progresszív uralom van Európában – mutatott rá a kormányfő, alűhúzva, hogy 1990 után a progresszív liberális erők átvették az irányítást mindkét földrészen.
Mint a miniszterelnök rámutatott: az amerikai térvesztés mellett értelemszerűen egy európai térvesztés is zajlik, valamint további probléma, hogy a progresszív-liberális elveket exportálni próbálják a világ nem nyugati részébe. Így történhet meg, hogy
a kormányfő szerint amikor egy európai politikus európai értékekről beszél, a mögött általában egy nagy uniós tagállam érdeke bújik meg.
Így szemléli a világ az Egyesült Államokat
Az Egyesült Államokról szólva a kormányfő megpróbált rámutatni, mi történik akkor, ha Európa a saját érdekei helyett amerikai érdekeket követ. Mint rámutatott: ha az Oroszország és Ukrajna közötti háborúra gondolunk, felmerül a kérdés: mi van akkor, ha az USA-ban hatalomváltás történik, és a republikánusok kerülnek hatalomra? A kormányfő szerint Amerika akkor átcsoportosítja erőit, és mi, európaiak itt maradunk egy óriási geopolitikai konfliktus közepén, és a rendezés minden költségét viselnünk kell.
„Ma Európában politikusokból hiány van, bürokraták vannak mindenütt”
Európa további problémáiról szólva a miniszterelnök rámutatott:
az Európai Uniót az Európa Tanácsnak kellene vezetnie, amelyben a 27 tagállam vezetői ülnek, ehelyett egyre több döntést a brüsszeli intézmények hoznak meg. Pedig a bürokraták azért vannak ott, hogy a politikusok döntéseit végrehajtsák, nem azért, hogy saját döntéseket hozzanak.
Ennek kialakulását illetően Orbán Viktor rámutatott: Barroso alatt a Bizottság bürokratákból állt, megvalósítókból. Juncker alakította át a Bizottságot politikai bizottsággá, de ez nem az ő szakmájuk, ehhez nem értenek. A bürokraták tudnak politikailag vezetni, amikor a nap süt, de amikor beüt a krach, akkor csúcspolitikusokra van szükség – húzta alá Magyarország miniszterelnöke. Hozzátette: politikus az, aki azt tudja mondani, hogy a dolgokat eddig így csináltuk, de ez mostantól nem jó, holnaptól úgy fogjuk csinálni őket. Ezt bürokratáktól nem várhatjuk a kormányfő szerint.
Ma Európában politikusokból hiány van, bürokraták vannak mindenütt
– mutatott rá a kormányfő.
„Mit tehet egy ilyen helyzetben Közép-Európa és Magyarország?”
Magyarországnak ilyen helyzetben sajátos felelőssége van – mutatott rá a magyar miniszterelnök. Nálunk nincs liberális hegemónia, ezt többször megtörtük 2010 óta. Nincsenek koalíciós civakodások, mert világos felhatalmazásunk van. Nincs nálunk migráció, egyetlen darab migráns sincs, nulla – idézte fel.
Valamint rámutatott: Magyarországnak sikerült kialakítania egy magyar modellt, amelynek egyik legfőbb eleme a munkaalapú gazdaság felépítése, amelynek fontos eleme, hogy ennek révén növekedjen a jólét. A magyar modell másik eleme, hogy migráció helyett a családok támogatására kívánja építeni a politikáját a kormány – tette hozzá. Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy a magyar modell lényege az is, hogy
nem akarjuk, hogy a Kelet és Nyugat ismét elzárkózzon egymástól.
Azt akarjuk, hogy a legjobb keleti és nyugati technológiák Magyarországon találkozzanak. Azt már sikerült elérni, hogy Magyarországon beruházási, foglalkoztatottsági és export-rekord volt 2022-ben és erre számítanak 2023-ban is – idézte fel a miniszterelnök, majd arra is kitért, hogy mindez úgy történik, hogy eközben az EU pénüzgyi szankciói alatt állunk, és jogellenes módon megtagadja az Európai Unió a források kifizetését Magyarország számára.
Rehabilitálnunk kell a politikai vezetési képességünket, a posztmodern őrületet a vezetés területén el kell felejteni, új politikai generációt kell kinevelnünk, mert a politika ma nem attraktív, a tehetségek nem a politikába jönnek – mutatott rá a miniszterelnök.
Mint fogalmazott:
Magyarország nem fekete bárány, hanem az első fecske, várunk a többiekre.
***
Megkezdődött az esemény panelbeszélgetése
A pánebeszelgetés elején feltették a kérdést a magyar kormányfőnek: mi a sikere kulcsa?
Orbán Viktor válaszában elmondta: a politikában nagyon sokat segített a labdarúgásban szerzett tapasztalata, amely megtanította arra, hogy meg kell küzdenie a tiszteletért, valamint rámutatott:
a család a kulcs.
Mint a kormányfő fogalmazott: az érzelmi stabilitásnak kiemelt jelentősége van. Felesége és gyermekei szeretik őt, „nagyon szerencsés vagyok” – fejtette ki Orbán Viktor.
A következő kérdésre válaszolva a miniszterelnök rámutatott: amíg a britek az Európai Unió része voltak, Magyarország az Egyesült Királysággal közösen képes volt megfékezni az EU-ban a centralizálási kísérleteket. Mint felidézte: az EU-ban fel sem merültek például jogállamisági kérdések, amíg Nagy-Britannia az EU tagja volt. A britek távozásával azonban felborult ez az egyensúly.
Szóval, ha Svájc arra gondol, hogy csatlakozna az EU-hoz, gondolja meg kétszer
– tanácsolta a miniszterelnök.
Mit kellene Svájcnak csinálnia a következő években?
Arra a kérdésre, hogy mit kellene Svájcnak tennie a következő években, Orbán Viktor miniszterelnök rámutatott: a következő években Magyarország veszi át az EU soros elnökségét, vagyis nagyobb hatása lesz az EU-ban zajló folyamatokra. Mint rámutatott:
2024. július 1-től magyar elnökség lesz az unióban, és így sokkal több témát tud majd hazánk az uniós színtérre emelni.
Az EU-val kapcsolatban ugyanakkor felidézte: az EU-tagság problémái ellenére hazánk nem járhatja a svájci utat. Mint rámutatott: tagságunk egyik kiemelt jelentősége az európai piac, míg a másik a politikai dilemma, amely szerint ha nem vagy tagja az EU-nak, attól még az EU döntései hatással vannak rád, mint európai államra.
Mely párhuzamok vannak Svájc és Magyarország között?
A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta: kulturálisan egyáltalán nem idegen Svájc a magyarok számára. És bár hazánk a NATO tagjaként nem lehet független, szívesen lenne olyan semleges, mint amilyen Svájc. Azonban hazánk geopolitikai elhelyezkedése miatt nem engedheti meg azt a luxust, hogy a NATO-n kívül legyen, mint Svájc – mutatott rá a kormányfő.
A migrációs helyzetről
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor felidézte: a legnagyobb összeütközése Németországgal a nem-keresztény országokból érkező migráció esetében volt, még 2015-ben, amikor Angela Merkel a „Wir schaffen das!” elve mentén szeretett volna eljárni, míg Orbán Viktor azon az álláspontra helyezkedett, hogy a migráció túl nagy kockázattal jár.
„A németek azt szerették volna, hogy mindenki vállaljon felelősséget a migránsokért, mert ez egy közös európai ügy, míg én azt mondtam, hogy minden egyes ország belügye, hogy kivel akar együtt élni, de a befogadást ne kényszerítsék másokra. Egy éjszaka alatt fekete bárány lettem”
– fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő válaszában kitért arra is: Magyarország a kerítés építésével erős határvédelmet épített, amellyel nemcsak Magyarországot, hanem a schengeni övezetet, és Németországot is védi. Orbán Viktor továbbá leszögezte: nem jó megoldás ha a problémát hozzuk ide ahelyett, hogy a segítséget vinnénk oda, ahol erre szükség van. A miniszterelnök aláhúzta: mi nem akarjuk megmondani, ki, hogyan kezelje a migrációs helyzetet, mi csak azt szeretnénk, hogy semmit ne erőltessenek ránk. Mint rámutatott: lehet, hogy nincs igazunk abban, hogy ez a jó megoldás, de
„jogunk van hozzá, hogy ne legyen igazunk.”
Kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök kitért arra is: a migránsok integrációját nem szabad összekeverni a vendégmunkásokkal, mert az utóbbi esetében szigorú szabályokra van szükség. A kormányfő továbbá rámutatott: a migránsok sikertelen integrációja miatt „párhuzamos társadalmak alakultak ki, és ez egy veszélyes helyzet” – tette hozzá.
Az orosz-ukrán háborúról
Orbán Viktor kérdésre válaszolva rámutatott: (az EU-s szankciók ellenére – a szerk.) az USA jelentősen növelte az orosz urán vásárlását.
Mélyen zavar a nyugati vezetők álszent magatartása ebben az ügyben
– fogalmazott a miniszterelnök.
A magyar kormányfő a háború kapcsán aláhúzta: teljesen egyértelmű, hogy Ukrajna megtámadása sérti a nemzetközi jogot, ugyanakkor az is kiemelten fontos, hogy erre milyen választ adunk. Mint rámutatott: az a nyugati stratégia, hogy az ukránok harcolnak és nyernek, majd pedig az orosz vezetés megbukik, egyértelműen nem valósult meg – húzta alá Orbán Viktor.
Az A-terv megbukott, most pedig egy B-tervre lenne szükség
– fogalmazott Orbán Viktor, aláhúzva, hogy mivel ez a stratégia megbukott, nem fogjuk támogatni Ukrajnát mindenféle terv nélkül. Mint fogalmazott: egyes országok dönthetnek úgy, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, de ez nem történhet uniós szinten, amíg nincsenek konkrét stratégiák.
Több mint 100 ezer magyar él Kárpátalján, ahol magyar emberek halnak meg, így kiemelten fontos magyar érdek a fegyverszünet – húzta alá a miniszterelnök.
Az Egyesült Államokról, Trumpról
Donald Trump kapcsán a miniszterelnök kérdésre válaszolva leszögezte: természetesen Trumpot támogatja. Mint rámutatott: Trump külpolitikai stratégiája az, hogy Amerika az első, vagyis Magyarország is mondhatja azt, hogy Magyarország az első, és Svájc is mondhatja azt, hogy Svájc az első. Minden hazafi mondhatja, hogy a saját hazája az első.
Így pedig, ha mindenki számára nyilvánvalóak az érdekek, univerzális értékekről való tárgyalások helyett (amely az amerikai érdekek rejtett paravánja), tárgyalhatunk és alkut köthetünk, ami sokkal jobb számunkra. Ezért támogatom Trumpot és remélem, hogy győzni is fog.
Mit fog csinálni a miniszterelnök karácsonykor?
A beszélgetés utolsó kérdésre: miszerint mit fog csinálni a magyar miniszterelnök karácsonykor?
Megpróbálja egybetartani a családot a karácsonyi vacsorára, ami egy nagyon komplikált logisztikai probléma
– fogalmazott humorosan a miniszterelnök.
Mandiner
