Magasabb polcra kell helyezni Budapest turizmusát, amely még ma is alulértékelt desztináció Tiborcz István szerint.
A Dorothea Hotel megnyitója után a BDPST Group tulajdonosa és elnöke arról is beszélt, hogy magas szolgáltatási színvonallal érhetik el, hogy az Airbnb-s lakáskiadók ne szipkázzák el a vendégeiket. Kitértünk a Vörösmarty téri beruházást kísérő műemlékvédelmi vitára, és arra is, hol tartana ma Tiborcz István, ha nem lenne a miniszterelnök veje.
„Nem csak Budapesten, hanem egész Kelet-Közép-Európában is az egyik legjobbnak lenni, ez a célunk a most átadott szállodával azóta, hogy belevágtunk a fejlesztésbe”
– mondta az Indexnek Tiborcz István, a BDPST Group többségi tulajdonosa, igazgatótanácsának elnöke a budapesti Vörösmarty téri Dorothea Hotel hétfői megnyitóján. A 216 szobás, ötcsillagos szálloda egy 35 ezer négyzetméteres, multifunkcionális fejlesztési projekt keretében jött létre. Tiborcz István szerint a lokáció és a szolgáltatások szempontjából is a budapesti szállodapiac top résztvevőjeként startolnak el, amihez nagyban hozzájárul, hogy a rendezvényterem és a spa mellett négy étterem is helyet kap a hotelben, közülük kettőt, amelyek jövőre nyílnak, a három Michelin-csillagos spanyol séf, Dani Garcia üzemeltet majd.
A későbbiekben pedig 28 exkluzív lakást is átadnak az épülettömbben. „Igaz a szerződés még nincs aláírva, de megelőlegezhetem, hogy tető alá hozunk egy ismert nemzetközi brandhez köthető szórakozóhelyet is az épületegyüttesben” – bocsátotta előre az üzletember. Úgy összegezte a projektet, hogy nem pusztán egy szállodát terveztek, ahol vendégek szállnak meg, másnap pedig mennek tovább, hanem egy olyan komplexumot, amelynek a hotel funkciója mellett a főváros új központjaként a közösségi élet fontos színtereként is működik majd. megnyitásához „Nagyon hiszek az erős, már működő brandekben” – jegyezte meg, hiszen a szállodát a Marriott International üzemelteti Autograph Collection brand alatt.
Felvetésünkre, hogy az Airbnb-piacon vannak olyan luxuslakások, amelyek valódi alternatívát, pontosabban potenciális elszívó erőt jelentenek az ötcsillagos hotelek közönségére nézve, Tiborcz István úgy reagált, hogy ez valóban egy folyamatos kihívás. „Ki lehet venni rövid távra exkluzív lakásokat, de a színvonalas kiszolgálásért szállodába kell menni, ebben rejlik a különbség. Éppen ezért ma a vendégekért vívott verseny kulcsa a magas minőségű szolgáltatási palettában keresendő, ez határozza meg a komplex fejlesztések irányát.”
Az egykori Mahart-székházban kialakított 28 luxuslakás hasznosításáról a BDPST Group vezérigazgatója elmondta: ezek nem kerülnek a piacra, nincs eladási cél, saját üzemeltetésben tartják őket és kiadásra szánják
– a Botaniq Collection brand alatt. Arra a kérdésre, hogy magyar vendégekre mennyiben számítanak, Tiborcz István úgy felelt, hogy „a budapesti hotelek többségében külföldiek szállnak meg, nincs ebben semmi rendkívüli, vélhetően nálunk sem lesz ez másképp, mint ahogy a luxuslakások célközönsége is elsősorban a nemzetközi vendégkör”.
Azt ugyanakkor egyfajta Covid-tanulságként fogalmazta meg, hogy egy szálloda akkor lehet csak sikeres, ha a magyar vendégeket is képes elérni. Az éttermek, bárok és a majdani szórakozóhely vonzerejére építve megszólíthatják a budapestieket, a hazai közönséget is. A pezsgő városi élet egyik meghatározó színterévé kívánnak válni, ahol egyre több a visszatérő vendég akár csütörtök, péntek vagy szombat este.
Budapest még ma is alulértékelt
Megkérdeztük Tiborcz Istvánt arról, hogy tízes skálán hol tart ma a BDPST Group, ha az indulás, a 2015-ös alapítás a nulla, a meghatározó hazai, régiós, nemzetközi szerep, mint egyfajta végcél pedig a tíz. Konkrét számot nem mondott, azt viszont igen, hogy folyamatosan változnak a tervek, mint ahogy a piac, az üzleti környezet is. Például amikor évekkel ezelőtt megvásárolták az első ingatlant a mai Dorothea Hotel területén, még nem volt pandémia és háború sem. Meggyőződése, hogy Budapest még mindig nagyon alulértékelt turisztikai desztináció.
Ingatlanfejlesztőként, szállodaüzemeltetőként is az a célunk, hogy Budapestet, a főváros turizmusát magasabb szintre emeljük
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök veje, aki szerint természetesen minden státuszú és hátterű vendégre szükség van, így a „bulituristákra” is, jöjjenek is minél többen, viszont fontos, hogy ne mosódjon össze az a lokáció, ahol főként rájuk számítunk a magasabb jövedelmű vendégek szórakoztatásával, különben a két réteg kioltja egymást, és mindkettőt elveszítjük.
„Világos vízió kell arra vonatkozóan, hogy milyen budapesti turizmust szeretnénk a következő 10-20 évben, mert más Buda és más Pest karaktere, de adott esetben a kerületenként megfogalmazott koncepció sem ördögtől való. Céltudatosan követni kell a fejlesztési terveket. Ha emelkedik a színvonal, a szobaárak is közelíthetnek a hasonló kínálattal rendelkező régiós piacokon tapasztalható összegekhez”
– tette hozzá a BDPST Group igazgatóságának elnöke, aki korábban a Portfoliónak adott interjúban fejtette ki álláspontját cégcsoportja aktuális kérdéseiről, illetve a szektor helyzetéről.
Megkérdeztük Tiborczot, hogy az apósával téma-e köztük a turizmus fejlesztése. Megerősítette, hogy visszatérően, és általában ő hozza fel.
Hasonlóan gondolkodnak: vissza kell adni Budapest régi fényét.
„Prágába se véletlenül özönlenek az emberek, egészen más arcát mutatja a város ma, mint mondjuk gyerekkoromban. Felújították a turisztikai látnivalókat, amely fejlesztéseknek meg is lett az eredménye.”
Párhuzamot vonva elmondta, hasonló célt szolgált itthon például a Kossuth tér felújítása, ami 2010-ben még úgy nézett ki, mint egy parkoló, mára viszont top attrakció lett. Ugyanígy a várnegyedben zajló fejlesztések hatása is érzékelhetővé válik az idegenforgalom felfutásában.
Dorothea Hotel / Fotó: George Fakaros Vision Required
Meg kell térülniük a privát beruházásoknak
Ha már eljutottunk a családi szálig, arra is kíváncsiak voltunk, vajon a rokoni kapcsolat befolyással lehetett-e arra, hogy nemzetközi védettséget élvező, világörökségi területen fekvő épülettömbben valósulhatott meg a most átadott beruházás.
Nyilvánvalóan nem befolyásolta. Más befektetők értékmentő beruházásai is kapnak lehetőséget a megvalósításra, csak az nem lesz a közbeszéd tárgya. Számos műemlékvédelmi projektnél vannak egyedi elbírálások, éppen azért, mert a védendő értékeket meg kell tartani, fel kell újítani, ez nem kérdés. De azt gondolom, hogy e mögött nem állhat a magyar állam a privát beruházások helyett, azoknak viszont meg is kell térülniük. Az épületek falai adta kereteket olyan tartalommal kell megtölteni, amelyek lehetővé teszik a megtérülést, ezért kellenek az új funkciók.
Rávilágított: aki belép ide, az műemléki környezetbe csöppen, az értékek megőrzésével, mégis modern megoldásokkal találkozik. „A koncepciót és belsőépítészeti terveket a méltán híres milánói építészirodának, a Lissoni & Partnersnek köszönhetjük, Piero Lissoni csapata szorosan együttműködött a magyar szaktervezőkkel.” Felidézte, hogy
már a tervezés idején rengeteg támadást kaptak, hogy tönkreteszik a műemléki környezetet, a városképet, holott leszakadt födémmel, összeomlás-közeli állapotban vették át az épületeket.
Úgy véli, a mostani megnyitó talán elveszi a támadások élét, ugyanis nemcsak műemléki értékeket óvtak meg, hanem felújítottak és helyreállítottak. Kifejtette, hogy a rendkívül költséges fejlesztésben az épületegyüttes homlokzatát minden oldalról meg kellett támasztani, hiszen belülről összenyitották őket és egy egész komplexumot hoztak létre. „Megóvtuk és felújítottuk a többi között a műemléki lépcsőházat, amit egyenként darabokban szedtünk szét, és utána darabokból raktunk össze. Óriási munka volt, de azt gondolom, a végeredmény önmagáért beszél.” Tiborcz István szerint a kivitelezési munkákat végző Market Zrt.-nek cseppet sem volt könnyű dolga a bontástól az átadásig eltelt négy évben, miután három különböző korban épült, három teljesen különböző épületet kellett összenyitni.
Hol lenne ma Tiborcz István?
A cégcsoport jövőbeni terveire is kíváncsiak voltunk, Tiborcz István annyit mondott, hogy vizsgálják a befektetési lehetőségeket itthon és a környező országokban is. A luxuskategória mellett kötelezték el magukat, a lakás- és a szállodafejlesztés terén egyaránt. Bár eredetileg elsősorban az aktuális hotelprojekttel kapcsolatban indult a beszélgetésünk, ha már szélesítettük ezt a kört az Airbnb-féle konkurenciaharccal, a műemlékvédelemmel, sőt az Orbán családdal, feltettük azt a kérdést is, ami talán mindenkiben ott motoszkál. Nevezetesen: hol tartana ma Tiborcz István az üzleti életben, ha nem a miniszterelnök az apósa, vajon ismernénk-e egyáltalán a nevét?
Nagyon remélem, hogy itt tartanék, bár valószínűleg jóval kevésbé ismernék a nevemet. Orbán Viktor vejeként ugyanis rengeteg ember számára lettem érdekes. Vannak, akik emiatt szeretnek, mások utálnak, de akadnak bőven olyanok is, akik emiatt keresik az üzleti kapcsolatot velem. De összességében torzíthatja a szakmai teljesítmény valós megítélését – akár pozitív, akár negatív irányban. Kellett idő ahhoz, hogy ezt megtanuljam a helyén kezelni.
Igaz, megtiszteltetés a miniszterelnök vejének lenni, és egyben inspiráló személynek tartom Orbán Viktort, de az üzleti élet önálló szereplőjeként nem azzal a gondolattal kelek fel reggel, hogy az apósom a miniszterelnök
– mondta. Hozzátette: diverzifikált, több lábon álló befektetési struktúrával rendelkező befektetőcéget hozott létre, aminek az egyik lába az ingatlanfejlesztés és a turizmus-vendéglátás. „A fejlesztéseinkkel növeljük Budapest és Magyarország vonzerejét.”
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már jóval azelőtt is voltak szabad szemmel jól látható eredményei, sikerei, mielőtt a feleségét megismerte.
„Szerencsésnek mondhatom magam, hogy jó családból származom, az édesapám egy orvosdinasztia tagja, ő maga is orvos, de amióta az eszemet tudom, mindig is vállalkoztak az édesanyámmal. Volt honnan örökölni ezt a szellemiséget, az első cégemet már egyetemistaként létrehoztam: energiamegtakarítással foglalkozott, ami a 2008-2009-es válság idején hiánypótlónak bizonyult. Németországból importált transzformátorokat adtunk el Magyarországon úgy, hogy mi finanszíroztuk a beruházást, az ügyfél pedig a megtakarításból fizetett ki minket. Ez bevált, jól működött, de később értékesítettem.”
A reptérről a városba be is kell jutni
„Ahhoz, hogy a budapesti turizmus a prémium minőség irányába mozduljon el, és ezáltal a luxushotelek is nagyobb figyelmet kapjanak, a négy falon túl is szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, ez alatt elsősorban a repülőtér és a város közötti összeköttetést értem”
– mondta Cameron McNeillie, a Dorothea Hotel igazgatója.
Meglátása szerint a magas minőségű szállodák mellett szükség lenne arra, hogy a luxusmárkák üzletei nagyobb számban legyenek jelen Budapesten, hogy minél több csúcskategóriás gyártó termékei válhassanak elérhetővé. Úgy véli, követendő példa lehet az e téren előrébb járó Bécs és Prága. Cameron McNeillie szerint attól lesznek egyediek a kategória többi piaci szereplőjével szemben, hogy dizájnvezérelt szállodájukban kortárs luxust képviselnek. Budapest jelentőségét leginkább csodálatos építészetében és az ország biztonságában látja, ami rendkívül fontos az ide érkező utazók számára.
Forrás és kiemelt kép: Index
