„Szociális forradalom” végrehajtását várják a választásokon nyertes pozícióba került Donald Tusk volt kormányfőtől a lengyel LMBTQ-aktivisták. Az új garnitúra arra készül, hogy megtisztítsa az állami irányítás alatt álló médiát és vállalatokat az előző kormánypárt, a PiS embereitől. Közben Lengyelország új parlamentje megkezdte a vitát az in vitro megtermékenyítés állami finanszírozásának visszaállításáról.

A lengyel

LMBTQ-aktivisták körében felcsillant a remény,

hogy az új kormány véget vethet a nemek közötti jogok terén tapasztalható, évek óta tartó visszalépéseknek – írja a  Politico.

A jogvédők már megint „félnek”

A brüsszeli lap cikke, melynek címe szerint azért gyakorolnak nyomást a Polgári Koalíció (KO) vezetőjére, Donald Tuskra, „hogy valósítsa meg a szociális forradalmat”, arról számol be: Lengyelország döntő fordulat előtt áll a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt nyolc éve tartó kormányzása után.

Csakhogy „polgári jogvédő csoportok attól tartanak, hogy az olyan kérdések, mint az

abortusz és az LMBTQ+-diszkrimináció, nem szerepelnek majd az új kormány első számú prioritásai között”

– aggódik a brüsszeli orgánum.

Mint azt a Politico is felidézi, az október 15-i parlamenti választáson szereplő hárompárti, balliberális ellenzéki csoportosulás – a Polgári Koalíció, a jobbközép Harmadik Út és a Baloldal – összesen 248 mandátumot szerzett meg a 460 fős parlamentben.

Koalíciójuk, amelynek élére a brüsszeli fősodor emberének nevezhető Donald Tusk volt miniszterelnök kerülhet, egyelőre még nem vette át a hatalmat.

Andrzej Duda köztársasági elnök ugyanis a lengyel parlamentáris hagyományokat tiszteletben tartva először a legtöbb voksot megszerző, keresztény-konzervatív PiS-nek adott lehetőséget arra, hogy megpróbáljon bizalmi szavazást nyerni a parlamentben.

Meghirdetett tisztogatás

Ez az erőfeszítés szinte biztos, hogy kudarcot vall, és a Tusk vezette kormány a jövő hónapban hivatalba lép. A hivatalba lépő kormány azt ígéri, hogy „visszacsinálja” azokat a PiS által az ország önrendelkezésének szellemében bevezetett, ám Brüsszelben nagy felzúdulást kiváltó lengyel igazságügyi reformokat, amelyek évek óta tartó konfliktusokat nyitottak meg az EU-val – fogalmaz a Politico.

Tuskék ígéretei szerint az új kabinet

megtisztítja az állami irányítás alatt álló médiát és vállalatokat a PiS-hez hű emberektől, kivizsgálja és felelősségre vonja a leköszönő kormányt visszaélések miatt,

s többek között, természetesen, ösztönzi a zöldebb energiára való áttérést.

Nehogy elvesszenek

A koalíció azt is ígéri, hogy javítani fog Lengyelország női jogok terén elért eredményein,

büntetni fogja az LMBTQ+-emberek elleni gyűlöletbeszédet, és visszafordít egy 2020-as bírósági döntést, amely megszüntette az abortuszjogok többségét.

Az aktivisták azonban attól tartanak: a következő kormány napirendje annyira tele van, hogy az ő ügyeik nem élveznek elsőbbséget.

„Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy rendbe kell hozni a korrupt közigazgatást, kezelni az igazságszolgáltatás válságát, reagálni a szólásszabadsággal és a média szabadságával kapcsolatos kérdésekre” – mondta Antonina Lewandowska, a Lengyel Nőkért és Családtervezésért Alapítvány érdekvédelmi koordinátora, így aggódva: „A nők jogai könnyen elveszhetnek, és a mi feladatunk ebben az esetben az, hogy gondoskodjunk arról, hogy ez ne így legyen.”

A homofóbia és „a remény szikrája”

Miroslawa Makuchowska, a Kampány a lengyelországi homofóbia ellen nevű LMBTQ-s „jogvédő” szervezet aktivistája szerint felvillant a remény szikrája, hogy a polgári koalíció véget vethet a nemi megkülönböztetés terén évek óta tartó visszalépéseknek az országban.

Hozzátette: az is aggasztó és némileg elkeserítő, hogy a kormányzásra készülő

ellenzéki koalíció konzervatívabb tagjai azt mondják, a kormánynak a nagyobb kihívásokra kell összpontosítania,

nem pedig az LMBTQ- vagy az abortuszjogokra.

„Az emberek egy másfajta jövőképre voksoltak, nem csak a PiS-t szavazták le!” – véli Makuchowska.

Levegőért kapkodott az EU

A sajátos nemi identitásúakat tömörítő ILGA-Europe „civil szervezet” éves értékelése szerint

Lengyelország a legrosszabb az EU-ban az LMBTQ+ emberek jogainak fenntartását és védelmét illetően.

Hosszú volt a várakozás, sok kárt kell még visszafordítani – állítja A. Chaber, az ILGA-Europe ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor úgy véli: egyértelmű a remény. Szerinte a választók egyértelmű üzenete, hogy ezek a változások prioritást élveznek.

Chaber emlékeztetett a PiS vezette helyi hatóságok mozgalmára, hogy városukat vagy nagyobb régiójukat „LMBTQ-mentesnek” nyilvánítsák.

Megosztó az abortusztörvény

Pedig Donald Tusk már foglalkozott néhány ilyen „félelemmel” – jegyzi meg a Politico. Kampánykörútján a nők jogait az országban az első számú kérdésnek nevezte. Azt ígérte, hatalomra kerülése esetén bevezeti a nemek közötti egyenlőségi politikáját,

egyszerűsíti a transzneműek jogi eljárásait, megvizsgálja az azonos neműek élettársi kapcsolatának bevezetésének lehetőségét, és enyhíti az abortusztörvényeket.

Bár a baloldal és a polgári koalíció támogatja az abortuszra vonatkozó szabályok enyhítését, és nem csak az erre vonatkozó, 2020-as bírósági ítélet eltörlését, „problémájuk akad” koalíciós partnerükkel, a Harmadik Úttal, amely egyesíti a liberális Lengyelország 2050 politikai tömörülés és a szociálisan konzervatív Lengyel Néppártot.

Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 vezetője, a parlament új elnöke kijelentette: hogy bár ő a 2020-as ítélet hatályon kívül helyezésén túl az abortusz liberalizálása ellen szavazna,

pártja megosztott a kérdésben.

Forrás: hirado.hu

Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak