Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában elmondta, Magyarország azt javasolja, hogy Ukrajna uniós csatlakozását Brüsszel ne vegye napirendre, ugyanis a háborúban álló ország jelenleg nem alkalmas arra, hogy megfeleljen a tagjelölti státuszra. A kormányfő e mellett a szuverenitásvédelmi törvényről is beszélt, melynek célja, hogy külföldi hatalmak ne befolyásolhassák a magyar emberek demokratikus döntéseit. Orbán Viktor továbbá elmondta, a 2024-es év reményteljes esztendő lesz.

Az unió alapszerződése szerint bizonyos témákban csak akkor van döntés, ha abban minden tagállam egyetért, ezért nem szabad engedni, hogy beleszorítsanak egy olyan helyzetbe, hogy lelkiismeret furdalásunk legyen azért, mintha mi megakadályoznánk már mások által meghozott döntések végrehajtását. Ukrajna esetében nincsenek ilyen döntések – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint Ukrajna uniós csatlakozása nem felel meg a magyar nemzeti érdekeknek,

ezért mi nem azt javasoljuk, hogy vitassuk meg utána pedig állapítsuk meg, hogy ne tűzzük napirendre, mert előre lehet látni, hogy nem fogunk egyetérteni.

Ehelyett a magyar javaslat az, hogy előbb vita legyen erről és csak akkor kezdődjön meg Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítése, ha a döntés már kellően elő van készítve.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a Bizottságnak meg kell értenie, hogy az ülés rosszul lett előkészítve, és csak akkor lehet újra napirendre venni a kérdést, ha már sikerült kialakítani egy egyetértést.

Orbán Viktor elmondta, hogy az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatban számos kérdés van, amire nem tudjuk a választ.

Először is Ukrajna háborúban áll, és máshogy működik a jogrendszere, mint egy békében élő országnak – mondta a kormányfő. Majd folytatta: nem tudjuk mekkora a területe Ukrajnának, hiszen egy része katonailag megszállt terület.

Másrészt nem tudjuk, hogy milyen hatással lesz az ukrán mezőgazdaság beemelése az Európai unió szabadpiacába – sorolta Orbán Viktor,

a magyar gazdák szerint az ukrán mezőgazdaság beemelése százezrével fogja tönkre tenni a gazdákat.

Azt sem tudjuk, hogy ha Ukrajna csatlakozna, mennyi pénz kellene, hogy az ország újra felépüljön – mondta a miniszterelnök.

Hozzátette: amíg ezekre a kérdésekre nincs válasz, addig nem tudjuk, hogy milyen következményekkel járna, Ukrajna csatlakozása.

A mi véleményünk, hogy

először az Európai Unió kössön egy stratégiai megállapodás Ukrajnával, hogy közelebb hozzuk az országot. És majd, ha látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor vegyük elő a tagság kérdését, de ez csak hosszú-hosszú évek múlva lehetséges csak

– mutatott rá a miniszterelnök.

Százmilliárd euró feletti összeget adtunk oda Ukrajnának katonai eszközök és pénzügyi formában, ha ezt nem adtuk volna oda, Európa most jobb állapotban lenne

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

„Európa rossz állapotban van, közben pedig szórja a pénzt” – tette hozzá.

A miniszterelnök leszögezte: azért küldjük a pénzeket, hogy az ukránok győzzenek, de nem győznek. Éppen ezért

a háború helyett tűzszünetre lenne szükség, ezt kellene finanszírozni, utána pedig a békét.

Szerinte a másik vita tárgya az, hogy ha akarunk pénzt adni, akkor azt honnan adjuk, a költségvetésből, vagy legyen egy külön kormányközi megállapodás, egy alap, melybe mindenki annyit fizet be, amennyit szeretne. „Azért ilyen forró az ügy, mert a pénzügyi támogatások szétfeszítették a költségvetést” – jegyezte meg a kormányfő.

Orbán Viktor úgy látja, a költségvetés lényege a stabilitás és a kiszámíthatóság, a kettő nem működik együtt, a háborús támogatás szétveri az előbbit, ez pedig már látszik is, hiszen a 7 éves költségvetés harmadik évében el is fogyott a pénz.

Hozzátette: számos ország lakossága nem támogatja a pénzküldéseket, a vezetőik azonban igen, ám nem tisztességesen járnak el, azt mondják, hogy unió adja ezeket, „de az unió mi vagyunk, mi adjuk”. „Egy demokráciában ez nem fogadható el” – jelentette ki.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy többek között azért jó a nemzeti konzultáció, mert az emberek elmondhatják, hogy mit gondolnak erről. A magyar kormány harcolni kényszerül, ebben a harcban pedig „mindenkire szükség van”,

akinek fontos a haza, Magyarország szuverenitása, az adjon támogatást, ugyanis ez erőt ad a tárgyalásokban

– szögezte le a miniszterelnök.

„Körülöttünk mindig is nálunk nagyobb birodalmak voltak, amelyek belénk akartak marni, ez a birodalmak törvénye. De mi úgy mozogtunk, hogy minden birodalom temetésén részt tudtunk venni. A történelem azt mutatja, hogy nálunk nagyobbak is elhullottak, mi pedig még mindig itt vagyunk” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy 1100 év alatt a magyarság bebizonyította, hogy be tudja rendezni saját életét, és nincs szüksége arra, hogy más mondja meg, hogyan éljen.

Mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy tagozódjunk be, csatlakozzunk a birodalmakhoz, szerencsés időkben ezek az emberek nem tudnak a kormányzás közelébe jutni, szerencsétlen időkben azonban igen – szögezte le Orbán Viktor. „Volt azért itt egy Gyurcsány-korszak” – jegyezte meg.

Szerinte a külföldiek a befolyásukat kétféle módon gyakorolják: az egyik, hogy van egy kormány, ennek a döntéseit próbálják befolyásolni.

„Az amerikaiak törekvése például most az, hogy bepréseljenek minket valahogy a háborúba”

– fogalmazott a kormányfő.

A másik, hogy amikor választások vannak, az embereket próbálják befolyásolni, hogy ne nemzeti kormányt válasszanak – mondta. „Ezért voltak a guruló dollárok.”

„Az az ország érdeke, hogy egyértelmű és világos szabályok legyenek, amiket nem lehet kijátszani” – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő azt is elmondta, hogy 2023 volt a legveszélyesebb év: szankció, infláció, energiaválság. Ebben az évben a magyar emberek azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb.

A 2024 ezzel szemben egy reményteljes esztendő lesz: ott már nem azért fogunk dolgozni, hogy ne legyen rosszabb, hanem azért hogy jobb legyen.

Ennek pedig már megvannak az első jelei: minimálbéremelés, nyugdíjemelés, infláció letörése.

A nyugdíjakat továbbra is évente 6 százalékkal emeljük, és ha 5 százalékos infláció van és a bérek 10-15 százalékkal nőnek, akkor ez magával húzza a közmunkabért is és tolja fölfelé a többi bért is – mondta a kormányfő. Hozzátette: áremelkedést meghaladó béremelkedések lesznek Magyarországon.

Nagy értéke a magyar gazdaságnak, hogy a garantált bérnek a mértékét nem a kormány határozza meg, hanem a szakszervezetek és a munkavállalók. A kormány ebben a kérdésben csak mediál, közvetít – magyarázta.

A magyar gazdaság szereplői pedig abban állapodtak meg, hogy 2024-ben erre képesek lesznek a magyar vállalatok.

A csok-ról elmondta, hogy a magyar kormány a városi csokot megújította, a falusi csokot pedig kibővítette, ezen felül pedig megemeltek a babaváró hitelt is

– sorolta Orbán Viktor.

A 40 év alatti magyarok világában a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte 75 százalékot – mondta a kormányfő.

Úgy fogalmazott, hogy Magyarország lehet a híd Kelet és Nyugat között.  Orbán Viktor azt is elmondta, hogy az elmúlt 20-30 évben Magyarország elfoglalta a helyét a világban.

Kijöttünk a szovjet blokkból és beléptünk a nyugati világba. Most azonban már gazdasági szempontok alapján kell döntenünk –

minden bezárkózás, blokkosodás hátrányba hozza Magyarországot.

A vak is látja, hogy a legjobban fejlődő része a világnak Keleten van. Ezért látnak engem egyik nap Svájcban, másik nap Azerbajdzsánban, jövő héten Argentínában, aztán Brüsszelben, mert próbálom kitágítani a teret a magyar gazdasági szereplők számára, hogy minél sikeresebben vállalkozhassanak külföldön, és annak minél több haszna érkezhessen meg Magyarországra – tette hozzá.

Forrás: hirado.hu

Fotó: MTI