A német szövetségi belügyminisztérium benyújtott a Bundestagnak egy törvénymódosításra vonatkozó javaslatot, amely az embercsempészet visszaszorítása érdekében módosítani kívánja az úgynevezett tartózkodási törvényt (Aufenthaltsgesetz). A módosítás újradefiniálná, hogy mi minősül az Európai Unióba való illegális beutazáshoz való segítségnyújtásnak és lehetővé tenné, hogy a Földközi-tengeren felszedett migránsok partra szállítása miatt az ezzel foglalkozó NGO-k képviselőre „külföldiek becsempészése” címen, akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabjanak.

Míg a jelenleg hatályos németországi törvény a beutazás megkönnyítését akkor minősíti bűncselekménynek, ha azt anyagi haszon vagy más személyes előny ellenében teszik, a módosított jogszabály a törvény hatályát kiterjesztené a segítségnyújtás bármely formájára függetlenül annak indítékától (már hogy „embermentés”). E mellett a módosítás elő kívánja segíteni, hogy akit kiutasítottak, az ne tudjon eltűnni a hatóságok szeme elől.

A tervezet a bevezető indoklásban arra hivatkozik, hogy 2022-ben az Ukrajnán kívüli országokból Németországban védelmet kérő személyek száma a koronavírus-járvány előtti előző évhez képest jelentősen – mintegy 50 százalékkal – megnőtt. A bevándorlók áradata 2023-ban tovább növekedett. 2023 első nyolc hónapjában mintegy 77 százalékkal több menedékkérelmet nyújtottak be, mint az előző év azonos időszakában. A szövetségi kancellár és a tartományok kormányfői 2023. május 10-i találkozójukon megállapodtak abban, hogy a magas menekültáradat kezelése érdekében – egyéb intézkedések mellett – következetesen vissza kell küldeni azokat az embereket, akik nem maradhatnak Németországban.

Németország ezzel az intézkedésével nem lógna ki a sorból. Az év elején Giorgia Meloni olaszországi kormánya egy sor új intézkedést vezetett be, amelyekkel korlátozza a nem kormányzati szervezetek tevékenységét a Földközi-tengeren. Januártól szeptemberig az olasz hatóságok hat mentőhajót tartóztattak fel összesen 160 napig.

A Fehéroroszországgal közös határvidék Lengyelország általi erőteljes militarizálása olyan zónát hozott létre, amelyben a migránsoknak segítséget nyújtó nem kormányzati szervezetek tevékenysége veszélyessé vált. Eközben Görögországban a humanitárius segélyszervezetek munkatársai ellen a nyereségvágy hiánya ellenére is büntetőeljárást indítottak. 2018-ban a hatóságok őrizetbe vették az Emergency Response Centre International (ERCI) nevű civil szervezet 24 önkéntesét egy sor bűncselekmény miatt, amelyek között csempészet, csalás és kémkedés is szerepel. Az ügy folyamatban van, és az ERCI beszüntette működését.

A német törvénymódosítás ellen az érintett szervezetek – érthető módon – hevesen tiltakoznak, javasolt módosítás visszavonására irányuló felhívást több mint 50 civil szervezet nyújtotta be, köztük az Európai Alkotmányjogi és Emberi Jogi Központ, az Amnesty International és az Orvosok határok nélkül.

És lehet, hogy a vitában az NGO-k fognak győzni. A jelenlegi kormány vezető erejét adó szociáldemokraták ugyanis a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokratákkal kötött koalíciós megállapodásukban kifejezetten megerősítették a tengeren tartózkodó emberek mentésére és a humanitárius munka védelmére vonatkozó elkötelezettségüket. Az év elején Annalena Baerbock német külügyminiszter a Zöldek részéről megismételte, hogy kormánya támogatja a tengeri mentőakciókat, a német külügyminisztérium pedig úgy nyilatkozott, hogy legalább 2026-ig finanszírozzák a nem kormányzati szervezetek kutató- és mentőszolgálatát.

Úgy látszik, hogy Németországban a migránsáradat megfékezésére irányuló szándék, szemben a 2015-ös „wilkommenskulturral”, már meglenne, hiányzik azonban hozzá az elszántság. Egy jelenleg 14 százalékos támogatottságú párt (a Zöldek) akadályozza a lakosság legalább 80 százaléka által támogatott politika megvalósítását.

Szerző: Lóránt Károly

Címlapkép: MTI/EPA/Ángel Medina G.