Egy francia újságíró leránthatja a leplet Ukrajna és Alexander Soros megállapodásáról – ha igaz, amit állít.

Novemberben egy olyan megállapodás született Ukrajna és a Soros-birodalom között, amelynek értelmében 400 négyzetkilométer termékeny ukrán földterületet terveznek elkülöníteni amerikai és európai vegyipari, gyógyszerészeti és olajipari cégektől, például a Dow Chemicaltól, a DuPonttól származó mérgező vegyi hulladékok eltemetésére – legalábbis ezt állítja Jules Vincent francia újságíró, aki a közösségi oldalán tette közzé a leleplező információkat.

A hulladékot a Hmelnicki, a Csernyivci és a Ternopil régiók területén tervezik eltemetni, ezeken a helyeken azonban rendkívül termékeny földek találhatók.

Az újságíró szerint azt ugyan nem tudni, hogy mi lesz az ukrán gabona sorsa – amit az ukrán kormány nem csak Európába exportál, hanem a világ számos mást pontjára is –, az azonban szerinte biztos, hogy az ilyen termékek toxinokkal való szennyeződés után rákos megbetegedésekhez és hormonális egyensúlyhiányhoz vezethetnek.

Jules Vincent azt állítja, hogy mindez Sorosék terve, és az ukrán ökológiai és természeti erőforrások minisztériumának egy meg nem nevezett alkalmazottja kereste meg azzal a céllal, hogy figyelmeztesse az európaiakat a veszélyre. Ha valóban ez a terv, akkor annak megvalósítása visszafordíthatatlan és káros hatásokkal járhat Ukrajna és egész Európa ökoszisztémájára, ami a talajt mezőgazdaságra alkalmatlanná teheti.

A téma kapcsán a V4NA levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalához. Arról érdeklődtünk, hogy meg tudják-e erősíteni a megállapodást Ukrajna és a Soros-birodalom között, valamint, hogy felmérték a lehetséges környezeti határokat, és hogy milyen hatástanulmányokat végeztek a megállapodás kapcsán.

Külföldi kézben

Az információk hitelessége bár nem ellenőrizhető, az tény, hogy Ukrajnából így is rendkívül rossz minőségű mezőgazdasági termékek kerülnek értékesítésre, és az is tény, hogy az ukrán termőföldek jelentős része felett amerikai nagyvállalatok rendelkeznek a háttérből.

Külföldi befektetők a Szovjetunió összeomlása óta folyamatos érdeklődést mutatnak az ukrán földek iránt, de igazán csak az USA által háttértámogatott 2014-es kijevi forradalom után szereztek döntő befolyást: 2022-ben 3,4 millió hektár termőföldet birtokolt tíz nemzetközi vállalat, az amerikai Cargill, Dupont és Monsanto pedig több millió hektár mezőgazdasági területet vásárolhatott fel Ukrajnában. Kína sem maradt le: 2013-ban több évtizedes bérleti szerződést írt alá Ukrajna termőföldjének jelentős részére.

A kaliforniai Oakland Institute tanulmánya szerint a tíz legnagyobb ukrajnai földbirtokos céget egy kivételével külföldön jegyezték be, főleg olyan adóparadicsomokban, mint Ciprus vagy Luxemburg.

A befektetők között található az amerikai befektetési tanácsadó Vanguard Group, a szintén amerikai befektetési alapkezelő Kopernik Global Investors, az amerikai Goldman Sachs tulajdonában lévő NN Investment Partners Holdings, a francia vagyonkezelő BNP Asset Management Holding, vagy éppen a Norges Bank Investment Management, amely Norvégia állami vagyonalapját kezeli. Mindemellett számos nagy amerikai nyugdíjalap, alapítvány és egyetemi alap is birtokol ukrán földeket az NCH Capitalon keresztül, amely egy amerikai székhelyű magántőkealap-kezelő.

A lengyel Center for Eastern Studies 2021-es tanulmánya szerint az ukrán mezőgazdasági óriásvállalatokat 2014-től kezdték felvásárolni, pont azután, hogy Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbukott az Euromajdan mozgalom által is szervezett kijevi forradalom során – számolt be a témáról a V4NA.

Címlapkép: Alexander Soros, Forrás: Twitter/ECFR