Az Advent latin szó, az Úrra való várakozást jelent. Karácsony előtti 4 hét advent hetei, a görögöknél 6 hét, az ortodoxok is megtartják, sőt már a protestánsok is.
A 4. században kezdődött, a katolikus egyházból ered, ami egyetemes egyházat jelent. Minthogy ez Jézus egyháza a kezdetektől, ezt alapították az apostolok. Csak a reformációtól, az 1540-es évektől alakult ki a protestantizmus, ettől kezdve még többféle módja alakult ki később az ünneplésnek.
Adventi koszorút
készítenek a katolikus templomban fenyőkből, minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg, ez átment a családokba is. Három gyertya lila, mely a bűnbánat színe, az utolsó rózsaszín ez a szeretet, az öröm színe, mert megszületett az Úr. A 20. század közepéig az Advent a böjt időszakát is jelentette. Advent dec. 24-ig, tart, az éjféli misével zárul, ami örömünnep.
Adventi naptárt
is szoktak készíteni, 24 ablakost, egészen karácsonyig. Ez egy evangélikustól ered, aki gyerekkorában, alig bírta kivárni a karácsonyt, kérdésekkel ostromolta az anyját szüntelen. Erre édesanyja elkészített egy naptárt, ahol minden nap egy csoki volt az ablak mögött. Annyira nagy örömet jelentett neki, hogy felnőve erre üzletet alapított.
De ki az Úr, akire várunk?
Zsidó-keresztény kultúrában élünk, nekünk Jézus a Messiásunk, a Megváltónk, akihez fordulunk bűneink bocsánatáért, hogy az Atyához a föld teremtőjéhez, visszajuthassunk halálunk után. Jézus a kapu, akin keresztül ezt megtehetjük.
Jézus történelmi személy, kinek tetteit tanítványai jegyezték fel pontosan, és később a Szentírásban, másként a Bibliában, rögzítették. A kis Jézus a Közel-Keleten született, az Ígéret földjén, Izraelben, mely földet a „választott nép”, a zsidó nép kapta Istentől. Ott született, ahol most háború zajlik, ahol a zsidó nép második honfoglalása óta, a II. világháború utáni megalapítása óta, folyamatos békétlenség van.
Habár a zsidók, Jézus édesanyja Mária, maga Jézus és a kereszténység alapítói 2000 évvel ezelőtt is Izraelben éltek. Ám a zsidók nagy része nem fogadta el Isten fiát Megváltónak, Messiásnak, így, ahogyan ezt Jézus prófétálta, Jeruzsálemet lerombolták (a rómaiak), és a nép „szétszóratott” a világban. A holokauszt után alapították meg újra Izraelt, de akkorra a Szentföldet elfoglalták a muszlimok. Így, azóta is békétlenség van a Szentföldön, Jézus születésének helyén.
De mi történt 2000 évvel ezelőtt?
Élt egy Mária nevű szűz Názáretben, kit meglátogatott Gábriel arkangyal, akit Isten küldött hozzá. Így szólt:„Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes. Az Úr van teveled, Áldott vagy te az asszonyok között, és Áldott a te méhednek gyümölcse”. –Miféle köszöntés ez? – válaszolta Mária. Ekkor az angyal elmagyarázta, hogy a Szentlélektől fiút fogan, aki az egész világ számára áldást hoz.
És Mária Igent mondott. Ettől függött minden, egy asszonytól.
Így a Szentlélektől fogant és napról napra növekedett a gyermek. Mária misztikus úton megtudta, hogy unokatestvére, Erzsébet is fiút fogant idős kora ellenére, így meglátogatta őt. (Erzsébet fia lett a későbbi Keresztelő Szent János, aki Jézus útját előkészítette).
Eközben egészen előre haladott Mária állapota. Hazatérve József a jegyese, megdöbbenve látta, hogy Mária állapotos. Vívódott, csendben elakarta bocsátani, hiszen ha bevádolja ezért kövezés járt abban a korban. De őt is meglátogatta az angyal álmában. Azt mondta neki:„Ne félj, feleségül venni Máriát, a gyermek a Szentlélektől van”.
Történt, hogy Augusztus császár elrendelte a népszámlálást, ami miatt Betlehembe kellett menni, mert József ott született. Felpakoltak egy szamárra, Mária, aki már előrehaladott állapotban volt, felült a szamárra, József, az igaz ember, mellette haladt. Sokára értek Betlehembe, amit egyébként a próféták előre jeleztek, mondván, hogy ott fog megszületni a Messiás. Ám sehol nem kaptak szállást, hiába járták körbe az egész várost. Végül Betlehem szélén egy barlangban, amit állatok elszállásolására használtak, szálltak meg. József gondoskodott Máriáról, sőt még a kis jászolt is elkészítette az újszülött fogadására.
És valóban, éjszaka megszületett a kis Jézus. A pásztoroknak angyalok vitték hírül, akik meglátogatták az újszülöttet.
Karácsony a szeretet ünnepe is, mert „Isten a szeretet”, az ő születésnapját ünnepeljük. Egyébként a világ egyetlen vallásában sem szerepel a „szeretet” szó. Jézus pedig ezt a parancsot adta: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket”.
Leginkább Lukács evangéliuma tartalmazza Jézus születésének történetét. Olvassuk ebben az adventi időben, és mondjuk a Szeretetláng mozgalom imáját, bármelyik felekezethez tartozunk is:
Az Úrral való egység imája
Imádott Jézusom!
Lábunk együtt járjon,
kezünk együtt gyűjtsön,
szívünk együtt dobbanjon,
bensőnk együtt érezzen,
elménk gondolata egy legyen,
fülünk együtt figyeljen a csöndességre,
szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon,
ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! Ámen.
Pók Katalin
Borítókép: A Nemzet Betleheme az Országház előtt
Forrás: Kisgyőr
