Szacsvay László a fél évszázadnál is hosszabb karrierjét koronázza meg a drámában.
Ritka ígéretes bemutatkozás Hevér Dániel első egész estés rendezése. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában készült Valami madarak – akárcsak a márciusban bemutatott Hat hét – mély empátiával, viszont jó adag fanyar humorral ábrázolja a társadalom peremén élőket egy lázadó tinilány és egy zsémbes nyugdíjas kapcsolatán keresztül.
Szacsvay László lényegében a fél évszázadnál is hosszabb karrierjét koronázza meg a drámában, Kizlinger Lilláról pedig ismét kiderül, hogy generációjának egyik legtehetségesebb színésznője.
Béla, az elvált, egyedül élő nyugdíjas nem igazán kedveli az emberek társaságát, egy este azonban, amikor magányosan sörözik és focimeccset néz, elesik az otthonában, és kórházban köt ki. Miután a vizsgálatok során kiderül: nem ez az első eset, hogy elvesztette az egyensúlyát, azt javasolják a Németországban élő fiának, hogy helyezze el az apját egy idősek otthonában, ugyanis rendkívül önveszélyes az állapota. A magának való öregnek ez felér a kínzással, hiszen semmit nem gyűlöl jobban annál, mint hogy korlátozzák a szabadságát. Az intézményben dolgozik büntetésből szociális munkásként a tizenhét éves Zoé is, aki bukdácsol az iskolában, az alkoholista és állandóan új pasikat felszedő anyjával él együtt, így amikor megismerkedik Bélával, a két számkivetett között különös barátság szövődik.
A magyar Életrevalók, így jellemzik a filmet, és nem kevés igazság van az állításban, ami azonban az igazán örvendetes, hogy a Valami madarak rá is licitál a francia elődjére. Utóbbi ugyanis bár valóban nagyon szívet melengető, de hamis alkotás: abban egy felső tízezerbe tartozó arisztokrata és egy börtönviselt fekete között alakul ki barátság, és bár megtörtént eseményeken alakult, a szirupossága igencsak megnehezítette, hogy komolyan vegyük.
Ellenben ebben a hazai alkotásban jóval hihetőbb a két ember közt kialakuló szimpátia, mivel csak az életkoruk és a nemük eltérő, de azonos társadalmi osztályból származnak, hasonlóképpen el vannak hidegülve a családjuktól, és mindketten belekényszerültek egy olyan helyzetbe, amelyből szeretnének kitörni.
Zoé képletesen egy otthon próbál találni magának, teljesen reménytelenül, Béla pedig nemcsak egy fizikai térbe, jelesül az intézménybe van bezárva, hanem a saját, egyre rosszabbul funkcionáló testének is a rabja.
És bár rendkívül közhelyes szófordulat valakit a saját generációjának egyik legtehetségesebb képviselőjének titulálni, de Kizlinger Lillát nem véletlenül díjazták Ezüst Medvével mindössze húszévesen a 2021-es Rengeteg: Mindenhol látlak című filmben nyújtott alakításáért Berlinben.
Ezúttal is elképesztő alakítást nyújt lázadó kamaszként. Szacsvay László játéka pedig egészen döbbenetes a főszerepben, mondhatni, a másfél évtizednél is hosszabb karrierjének megkoronázása:
minden apró gesztusa tökéletes és olyannyira természetes, hogy garantáltan nincs olyan ember, aki ne ismerne benne rá valakire az ismeretségi körében. Ugyanez elmondható egyébként az összes mellékszereplőről, a szereplőválogatás egyszerűen hibátlan.
Ki kell emelni Nagy Marcell operatőri munkáját is: a hasonló szociodrámákban ugyanis hozzászoktunk ahhoz, hogy általában kézikamerával, szuperközeli beállításokkal követik a szereplőket a dokumentarista hatás érdekében, illetve azért, hogy minél jobban berántsanak az adott mikrovilágba.
Itt viszont egészen költői és gondosan megkomponált képek váltják egymást. Ez a művészi tálalás azonban mégsem oltja ki a valóságérzetet, nem teszi mesterkéltté a filmet, és nem von le az emocionális hatásból sem, hanem egy további réteget ad a drámának.
És bár a hasonló európai alkotásokat nagy mennyiségben fogyasztók könnyen egy jelenettel korábban kikövetkeztethetik a történet fordulatait, mondhatni, olykor kifejezetten kiszámíthatók egyes csavarok, ez talán az egyetlen negatívum, amit a Valami madarak kapcsán meg lehet nevezni. A film egyik legnagyobb erénye azonban az, hogy Hevér Dániel rendező még a lefojtogatóbb szituációkat is jó adag fanyar humorral oldja fel, miközben mély empátiával viszonyul a szereplőkhöz. Erre szokták azt mondani, hogy ígéretes első filmes bemutatkozás.
Kiemelt kép: Kizlinger Lilla és Szacsvay László zseniálisat alakít a filmben (Forrás: Mozinet)
