Több száz ismert és nagyon sok ismeretlen nő cirkalmas, regénybe illő története elevenedik meg, féltve őrzött ruháikon, kellékeiken, szerelmes leveleiken keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum új tárlatán.

A Magyar menyasszony különleges tárlat: egyrészt ötszáz évre visszamenőleg mutatja be a nők társas kapcsolatokhoz való viszonyát, másrészt a jelenkor menyasszonyai is közöttünk lehetnek a tárlat online terében és a múzeumban – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten.

A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának ünnepélyes megnyitóján mondott köszöntőjében Vitályos Eszter hangsúlyozta: a tárlat társadalmi, kulturális és vallási koordinátarendszerben mutatja be a házasság történetét.

„Mindezt úgy, hogy az élethelyzeteken túl sorra veszi a ruhadarabok, a kiegészítők, használati tárgyak szerepét és jelentőségét. A kiállítás emellett egyszerre történelmi és modern” – fogalmazott az államtitkár, hozzzátéve:

az idők során a házasságban egy dolog nem változott sokat, a fogadalom, vagyis régen és ma is hűséget, kitartást és gondoskodást fogadunk egymásnak.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány talán leginkább a fiatal házasulandókat, családalapítás előtt állókat és az édesanyákat támogatja.

„A házasságban az a legfontosabb, hogy hűséget, kitartást és gondoskodást fogadunk egymásnak. Ennek kell jellemeznie az embert mint társas lényt” – emelte ki.

Hammerstein Judit, a múzeum megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy a Magyar menyasszony című nagyszabású kiállításon több száz ismert és nagyon sok ismeretlen nő cirkalmas, regénybe illő története elevenedik meg, féltve őrzött ruháikon, kellékeiken, szerelmes leveleiken keresztül. Hozzátette: eközben a magyar társadalomtörténet elmúlt ötszáz éve is kibomlik a háttérben.

A sokszínűen illusztrált tárlat egyszerre világít rá arra, miként alakult a nők szerepe az évszázadok során, illetve az is kiviláglik, hogy a nők szerepe fontosabb lehetett, mint egyébként a különböző történelmi tanulmányokból kitűnik – mondta Hammerstein Judit.

Megjegyezte, hogy a kiállítás létrejötte nemcsak muzeológusoknak, történészeknek, műgyűjtőknek köszönhető,

hiszen a Magyar menyasszony-projekt Facebook-oldalának immár több mint 11 ezer tagja van.

Hammerstein Judit elődeinek, Varga Benedeknek és L. Simon Lászlónak is köszönetet mondott a tárlat megvalósulásáért, hiszen a kurátor Simonovics Ildikó fejéből tíz évvel ezelőtt pattant ki az ötlet.

Simonovics Ildikó divattörténész, szakmuzeológus kiemelte: annak idején éppen úgy képzelte el a Magyar menyasszony tárlatot, ahogy az végül megvalósult.

Simonovics Ildikó a sajtó számára a megnyitót megelőzően tartott délutáni tárlatvezetésen beszámolt arról, hogy a három éve alakult Facebook-csoportból több mint ötszáz felajánlott tárgy érkezett a kiállításra, emellett eddig 1400 esküvői fotó szerepel a kiállítás adatbázisában – ebbe a tárlat lezárultáig bárki feltöltheti saját fényképét. A Facebook-csoport sikere is mutatja, hogy az emberek keresik a gyökereiket – tette hozzá.

A Magyar menyasszony kiállítás 800 négyzetméteren mutat be ötven magyar női történetet az elmúlt fél évezredből.

Megtekinthető például Bethlen Kata 16. századi kelengyéje, Alekszandra Pavlovna étkészlete, amelyet a József nádorral kötött házasságába hozományként vitt, a legrégebbiként számon tartott, 1522-ben használt esküvői ruha vagy például Brandenburgi Katalin fejdísze.

Megcsodálható nagyon sok régi lakodalmi tárgy, nászajándék, a látogató belenézhet IV. Károly és Zita esküvőjének filmjébe, egy 1925-ös zsidó esküvő felvételébe, megnézheti Habsburg Ottó és Regina nászajándék-listájának fecnijét vagy az esküvői emlékek falán 77 keretezett menyasszonyi koszorút.

A Magyar menyasszony című kiállítást Ugron Zsolna író nyitotta meg, az esemény ceremóniamestere Berecz András mesemondó volt.

MTI