Lezárult, de újragondolva mégis folytatódik a Nemzeti kastély- és várprogram. A Keszthely-közeli fejlesztések 3 milliárd forintból valósultak meg.

Évtizedekig elhanyagoltan, méltatlan és lepusztult állapotban tengődött a fenékpusztai Festetics-majorság Keszthely közelében, pedig az épületegyüttes hajdan egy európai szinten jegyzett ménes otthona, illetve a nemzetközi politikára és a hazai mezőgazdaságra is jelentős hatással bíró nemesi família egyik fontos létesítménye volt. Hála az összesen több mint 40 milliárdos, most záruló Nemzeti kastély- és várprogramnak:

az ingatlan mintegy 3 milliárd forintból megújult, a decemberi átadón pedig Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a részleteket.

A beruházás részeként felújították a kiskastélyt, amiben a Festetics-család és a gazdaság mindennapi életét mutatják be. A gazda istállóban egy többfunkciós közösségi teret alakítottak ki, a gulya istállóban a lovas életet és a lóversenyzést mutatják be, a borjú istállóban pedig egyebek mellett a lótenyésztés tudományát ismerhetik meg a látogatók. A tárlat megnyílt, immár látogatható, Oláh Zsanett szerint pedig Fenékpuszta nemcsak a környék, hanem az egész ország büszkesége lehet.

Az ügyvezető kitért arra is, idén mintegy 1,3 millió látogatót fogadtak a helyszíneiken és kétszer annyi eseményt valósítottak meg, mint 2022-ben.

A megnyitón Nagy Bálint országgyűlési képviselő, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az itt élők tudják, milyen gazdag örökség őrzői. A Festeticsek ugyanis nem csak jelentőset, hanem maradandót is alkottak, a térség szellemi és kulturális tekintetben azon az alapon nyugszik, amit a nemesi elődök letettek, hovatovább, a jövőbeli fejlesztési elképzelések is alapvetően ezen az örökségen alapulnak. Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter korábban sem rejtette véka alá,

mennyire fontosnak tartja a Trianon nyomán megtépázott, majd később, az 1945 után berendezkedő kommunista rezsim által meghurcolt és részben elpusztított nemesi örökség ápolását, felélesztését.

Az elköteleződés a fenékpusztai, összesen két, uniós finanszírozású projekt átadását magába foglaló rendezvényen elmondott beszédéből is kiviláglott. Mindenekelőtt azonban ismertette: a jövőben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását.

Kifejtette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével. Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság, de a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély és a fertődi Esterházy-kastély is.

A harmadik résznél ugyanakkor a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy „nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe” – ismertette a tárcavezető.
Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy „nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget.

„Ezeket a magyar, általunk is sikeressé tett vállalatokat arra biztatjuk, hogy a profitot ne csak osztalék formájában juttassák a részvényeseknek, hanem a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően” –

mondta, gratulálva egyúttal a program eddigi megvalósításához.

A kormány szívén viseli az örökségvédelmet, ami Lázár szerint segít megérteni az ezeréves magyar múltat, amit a

„Kárpát-Medencében létrehoztunk, és Európa asztalára tettek”.

És akkor következett egy rövid történelemóra. Hogyan köthető össze Keszthely és a Napoleon című, minap bemutatott film? – vetette fel a miniszter, majd meg is válaszolta a kérdést. Elhagyva férjét, Monaco hercegét, Mary Hamilton, egyfajta 19. századi sajtószenzációként, hozzáment Festetics Taszilóhoz, Napoleon első feleségének, Jozefinának családi „szálai” így részben Keszthelyre értek.

Lázár felidézte: az 1945 előtti örökség sajnos nem rekonstruálható, az örökre elveszett. Ám annak bemutatása fontos feladata az utókornak, így ha az egykori, máig tisztázatlan módon felszámolt ménes nem is költözhet vissza, tizenegy ló hamarosan érkezik majd a fenékpusztai istállókba.

Pedig annak idején a Festeticsek a mezőgazdaság révén extraprofitot gazdaságot alakítottak itt ki, am később Edward angol király is számos alkalommal járt Keszthelyen, a család jelentős európai kapcsolatrendszert alakított ki, melynek egyik eszköze volt az igen költséges lovas sport támogatása. „Európa fontos emberei adták itt egymásnak a kilincset” – fogalmazott.

További érdekesség, hogy amikor Erzsébet királyné Angliában járt, Festetics Tasziló is elkísérte, ott találkozott a lótenyésztés jelentőségével, illetve későbbi feleségével is.

Magyarországon a lótenyésztésnek már csaknem 500 éves a hagyománya, de akkoriban mégsem volt nyugati értelemben versenyképes. Pedig a nagy dolgok a korban nem a focipályák mellett, hanem a lóversenyeken dőltek el. Ez volt az elit terepe. Tasziló lett aztán az egyik legjobb nevű lótenyésztő Európában, iszonyatos költségen épített fel Fenékpusztán egy 31 egyedből álló tenyészetet, angol szakértőkkel. Kincsem után Festetics lovai jöttek – mutatott rá a miniszter.

Ezt a gazdag örökséget mutatja be interaktív módon a felújított, rendezvények megtartására is alkalmas fenékpusztai majorság és a kapcsolódó épületek.

Kiemelt kép: NÖF