Tizenhét új magyar mozifilm, az első nagyszabású tévéfilmsorozat, több mint ötven nemzetközi fesztiváldíj és ötven nyertes filmgyártáspályázat: ez a hazai filmipar idei mérlege. 2024-ben újabb figyelemre méltó mozgóképek érkeznek minden műfajban, ezekből válogattunk.

Most vagy soha!

2024 márciusában, az 1848-as forradalom 176. évfordulójára érkezik a mozikba a köznyelvben Petőfi-filmnek hívott alkotás, amely a márciusi ifjak történetének és a március 15-i eseményeknek a nagyszabású mozifilmes feldolgozása, a középpontban a Berettyán Sándor megformálta Petőfi Sándor alakjával. A közel ötmilliárd forintos állami támogatásból készült Most vagy soha az utóbbi évek leggrandiózusabb magyar filmes vállalkozása, a rendező Lóth Balázs így nyilatkozott róla:

„A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok.

Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet, kalandot, barátságokat.

Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15-e hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket.”

A forgatás Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a budai Várban, Sopronban, Esztergomban, Komáromban zajlott. A produkció kétmilliárdos díszletét Fóton építették fel; a reformkori épületegyüttes az állam tulajdonában marad.

Sünvadászat

A Remélem legközelebb sikerül meghalnod:-) rendezőjének második nagyjátékfilmje

egy fordulatokban gazdag nap eseményein keresztül beszél a felelősségvállalásról, a gyereknevelésről, és a karrier-család-gyerek hármas huszonegyedik századi nehézségeiről.

Hősnője Bogi, aki néhány éve költözött vidékről Budapestre, hogy a Zeneakadémia klasszikus ének szakán tanulhasson. Bogi úgy tud csak boldogulni a fővárosban, ha az iskola mellett szabadidejében az unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba) két gyermekére vigyáz. Boginak még a nagy, év végi énekvizsga napján is el kell vállalnia néhány órát a gyerekekkel, ám a rendkívüli nyomás alatt végzetes hibát követ el. A korábban A bébiszitter munkacímen futott film főszereplője Mari Dorottya, mellette kiemelt szerepet kaptak a rendező gyermekei, Schwechtje Matild és Schwechtje Jónás, valamint Polgár Csaba és Jakab Juli, a producer Mártonffy Zoltán, executive producer Hajdu Szabolcs.

Lefkovicsék gyászolnak

Breier Ádám, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja keretében készült keserédes dramedyjének főszereplője Lefkovics Tamás (Bezerédi Zoltán). A nagyszívű, de konok bokszedző évek óta nem beszél a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), aki az apjával való konfliktus elől Izraelbe menekült, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban.

A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése.

Hunyadi 

A Bán Mór regénysorozatára épülő tévésorozatot több mint tíz éve készítik elő a producerek, Robert Lantos és Krskó Tibor, az egyes epizódokat Robert Dornhelm osztrák rendező mellett Nagypál Orsi és Szász Attila jegyzik. A tízrészes történelmi széria premierje 2024 őszén lesz, a sugárzási jogot a magyar TV2 és az osztrák ORF TV csatorna is megvásárolta, előbbi Magyarországon és Szlovéniában, utóbbi pedig Ausztriában vetíti majd a produkciót. Robert Lantos még a forgatás alatt azt mondta a Hunyadiról (angolul Rise of the Raven) hogy „nem angol nyelvű kategóriában ilyen kaliberű történelmi produkció nem készült még sehol a világon”, és hogy olyan lesz,

 „mint a Trónok harca, csak sárkányok nélkül”.

A Hunyadi János (Kádár L. Gellért) életét feldolgozó megaprodukció 10,5 milliárd forintból, magyar és nemzetközi szereplőgárdával készült, a különböző nemzetiségű történelmi figurák saját anyanyelvükön szólalnak meg.

Csongor és Tünde

Az egész estés mozifilm a sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével, Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Dargay Attila terveiből. A mások mellett a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi alkotójának ötven évvel ezelőtti álma valósul meg a Vörösmarty-klasszikus adaptációjával, a mostani alkotócsapat az ő figuraterveit és teljes képes forgatókönyvét felhasználta.

Dargay a storyboardhoz Vörösmarty Mihály költeményének eredeti szövegét vette alapul, viszont dramaturgiailag sok helyen változtatott rajta, hogy közelebb hozza a közönséghez a történetet.

„Úgy érzem hiányt pótlunk, és nem félek a nagy szótól, kultúrmissziót töltünk be,

amikor a film elkészítésével milliók számára tesszük elérhetővé Vörösmarty nem túl könnyen érthető és élvezhető, gazdag szimbolikájú remekművét.

Az animációs film eszköztára végtelenül gazdag, a műhöz méltó megvalósításra nyílik most lehetőségünk” – összegezte még a nyolcvanas években.

A teljes lista a Mandineren olvasható!