Egy belső BKK-s levelezés bizonyítja: december végén utolsó ajánlatot kapott a kormánytól a főváros a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására.
Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója közötti levelezésből kiderül:
a 2020 óta változatlan évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt.
Ezt a főváros és a BKK nem fogadta el, így
december 31-én a szerződések lejártak, a Fővárosi Önkormányzat ezzel elveszítette jogát a HÉV és az agglomerációs volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, és megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja.
A levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta.
Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez
– összegezte Karácsony Gergely az RTL híradó január elsejei adásában az álláspontját.
Az Index birtokába került levelezés szerint azonban a főpolgármester nem mondott igazat.
16 százalék, ami sok(k) volt
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az Index birtokába került, a BKK igazgatósági tagjainak címzett levelében azt írja: „December 20-án az ÉKM (a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium – a szerk.) informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”
A szaktárca ajánlata tehát azt jelentette, hogy annak ellentételezésére, hogy a HÉV-ek és az agglomerációból bejáró buszok Budapesten sűrűbben járnak, és ezáltal részt vesznek a budapesti közösségi közlekedésben,
2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 7,4 milliárd forintot kért az állam, amiben Karácsony Gergely és a kormány meg is állapodott,
2023-ra azonban háromévnyi infláció és energiaár hatását követően végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna a Lázár János vezette tárca – ez 16 százalékos emelés lett volna, ami nem tűnik életszerűtlennek, tekintve, hogy csak 2023-ban a béremelések és az energiaárak növelhették ennyivel a buszok és HÉV-ek üzemeltetési költségét.
A Budapest-bérlet megszüntetésének hírére Karácsony Gergely főpolgármester decemberben így reagált:
„Remélem, ez csak egy vicc. Bár még annak is durva lenne.”
A kormány 2016-ban vállalta át a HÉV és az úgynevezett „kék Volánbuszok” működtetését Tarlós István akkori főpolgármester kezdeményezésére. Ugyanakkor, mivel ezek a járatok jelentős Budapesten belüli szerepet látnak el, a csepeli HÉV el sem hagyja a városhatárt, a fővárosnak továbbra is hozzá kellett járulni ezek működtetéséhez.
Az ezt szabályozó megállapodás 2023. december 31-én lejárt, ez az egyezség szabályozta a közös Budapest-bérlet elfogadását, és ebben szerepelt az is, hogy a fenti finanszírozásért cserébe a főváros vétójoggal bír a menetrendek meghatározásában, tehát a kormány akkor se ritkíthatna a budapesti HÉV- vagy volánbuszos járatsűrűségen, ha akarna.
Ezeknek a jogoknak és együttműködésnek a szerződés lezárultával most vége.
Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter – aki Karácsony Gergely delegálására tölti be a BKK elnöki posztját 4 éve a levelezésben azt írja:
„Több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.”
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a teljes igazgatóság számára kiküldött levelében rögzíti:
„végig szorosan egyeztettünk Tiborral”, Gyurcsány Ferenc volt pénzügyminiszterének szerepére utalva.
Úgy tűnik tehát, nem mondott igazat Karácsony Gergely főpolgármester, amikor az RTL Klub Híradójának azt állította január elsején, hogy
„a pénzügyi elszámolásnak nincs köze a Budapest-bérlet ügyéhez”.
Az általa kinevezett BKK-vezérigazgató, Walter Katalin levelezéséből ugyanis kiderül: valójában a kormány utolsó ajánlata a három éve változatlan költségszint 1,2 milliárd forintos emelését jelentette volna, amit inkább elutasítottak, vállalva ennek következményeit a Budapest-bérletre és az agglomerációs együttműködésre.
Kiemelt kép: Draskovics Tibor, Karácsony Gergely és Lázár János. Fotó: Bődey János / Index, Balogh Zoltán / MTI, Bodnár Patrícia / Index
