Amennyiben Karácsony Gergely tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ezáltal megszegve az önkormányzatokra vonatkozó alaptörvényi kötelezettséget, helye lehet a fegyelmi eljárás megindításának.
A közelmúltban egy magánszemély közérdekű bejelentésében fegyelmi eljárást kezdeményezett a Fővárosi Közgyűlésnél Karácsony Gergely ellen, amiért – ahogy fogalmaz – a főváros 2,175 milliárd forinttal tartozik az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (továbbiakban: ÉKM) a Budapest-bérlet fenntartásáért, azaz, hogy a fővárosiak a HÉV-vonalakat és az agglomerációs buszjáratokat is igénybe vehetik BKK-bérlettel.
Tavaly még hatályban volt az állam és a főváros közötti szerződés, amelynek értelmében az állam évi 12 milliárd forintot adott ily módon a budapesti közösségi közlekedésre. Mivel Karácsony Gergely nem fogadta el az ÉKM ajánlatát, a szerződések 2023. december 31-én lejártak, a fővárosi önkormányzat pedig elveszítette jogát a HÉV és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, valamint megszűnt a közös Budapest-bérlet jogalapja.
Sajtóértesülések szerint Karácsony Gergely tudatosan dönthetett az állammal való együttműködés visszautasításáról, ami miatt Tényi István bejelentő azt kezdeményezhet te, hogy a Fővárosi Közgyűlés vizsgálja meg a főpolgármester felelősségét a bérlet-megszűnés ügyében.
A bejelentő Magyarország Alaptörvényének N) cikk (3) bekezdésére hivatkozik, amely szerint az önkormányzatok is kötelesek tiszteletben tartani a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét.
Rögzítendő, hogy az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek, valamint 38. cikk (5) bekezdés kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint (vagyis a BKK-nak is erre kell törekednie, a jogügyletei és döntései meghozatala során ezen követelményeknek kell megfelelnie).
A mindenkori főpolgármester fegyelmi felelőssége vonatkozásában elmondható, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 225/K. § (1) bek. értelmében, a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseket a főpolgármesterre is alkalmazni kell.
A fegyelmi felelősség a közszolgálati (közalkalmazotti) jogviszony egyik sajátos intézménye. Fegyelmi vétség elkövetése esetén beszélhetünk a köztisztviselő fegyelmi felelősségéről, fegyelmi vétséget pedig akkor követ el, ha a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani, ha fennáll a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja.
A Kttv. 225/E. § szerint fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
• megrovás,
• a polgármester illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése (az illetmény, tiszteletdíj csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat).
Amennyiben Karácsony Gergely tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ezáltal megszegve az önkormányzatokra vonatkozó alaptörvényi kötelezettséget, helye lehet a fegyelmi eljárás megindításának.
A szerződésben olyan fontos jogosítványok voltak a főváros részére, amelyek elvesztése Karácsony Gergely részéről stratégiai hibaként értékelhető, ráadásul a gondatlanság jelen esetben lényegében kizárható, a főpolgármester, valószínűleg, azzal a céllal nem kötötte meg a megállapodást, hogy ezt követően áldozati pózba helyezkedve, a kormányra mutogathasson, hogy az ellehetetleníti az önkormányzatokat és ellenérzéssel viseltet a budapestiek iránt.
A Kttv. 225/F. § (1) bek. alapján a polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el, az eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője jogosult. A fegyelmi eljárás két fő szakaszra osztható:
első a vizsgálati, második a döntési szakasz. A Kttv. 225/F. § (2) bek. értelmében, fegyelmi eljárás (vizsgálati szakasza) során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgálóbizottságot kell megbízni.
A Kttv. 225/F. § (3) bek. szerint, a vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatja a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését, és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő tizenöt napon belüli időpontra – a jelentés egyidejű megküldésével – összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében (döntései szakasz). E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
A polgármester az eljárásban köteles együttműködni.
A Kttv. 225/F. § (4) bek. értelmében, a polgármester tisztségéből a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető (ilyenkor az illetmény egy része visszatartható). A felfüggesztő döntést a polgármester annak közlésétől számított nyolc napon belül a közszolgálati jogvitára vonatkozó szabályok szerint megtámadhatja. A bíróság nyolc napon belül dönt, határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.
Ami a nemzetközi példákat illeti, például az Egyesült Királyságban minden önkormányzat számára létrehoznak egy, a tanács által megválasztott, legalább egy vagy két független személyt teljes jogú tagként magában foglaló normakontroll-bizottságot, amely bizottságnak lehetősége van, hogy szankciókat javasoljon a helyi választott képviselők számára, akik nem tartják be a helyi kódex előírásait.
A Szabványügyi Testület regionális testületekből (mint elsőfokú hatóságok) és egy országos testületből (mint fellebbviteli hatóság) áll. A testület fegyelmi intézkedéseket hozhat a helyi választott képviselőkkel szemben, ha nem tartják be a helyi kódex rendelkezéseit: nyilvános elmarasztalást, három hónapig terjedő felfüggesztést vagy öt évig terjedő tisztségből való kizárást.
Németországban a Alaptörvény (Grundgesetz – GG) 28. cikke (2) bekezdése értelmében, az önkormányzat jogosult a helyi közösség minden ügyét saját felelősségére szabályozni, így például az alsó-szászországi önkormányzati alkotmányról szóló törvény (NKomVG) szabályozza a polgármester feladatait, felelősségi körét.
A GG alapján a végrehajtó hatalom vezetője (önkormányzatok esetében a polgármester) által szándékos jogellenes cselekményből vagy súlyos gondatlanságból eredő „feladattal kapcsolatos kötelezettség” megszegése a közigazgatás számára visszkereseti jogot biztosít. Ez a visszkereseti jog a végrehajtó hatalom vezetőjének jogállásától függetlenül igénybe vehető: függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy közvetve választották-e meg. A választott tanácstagokkal szemben a helyi önkormányzatok alapjairól szóló tartományi törvényeknek kifejezetten rendelkezniük kell erről a visszkereseti jogról.
A németországi szabályozásban a polgármester (is) felelősséget visel az önkormányzati költségvetés kiegyensúlyozásáért.
Hessen tartományban, ha a polgármester hivatali kötelezettségét súlyosan megszegi, az önkormányzati képviselő-testület fegyelmi eljárás megindítását kérheti a kezdeményező hatóságtól, és ha a kezdeményező hatóság a kérelmet elutasítja, az önkormányzati képviselő-testület a fegyelmi kamarához fordulhat, és ha utóbbi a kérelemnek helyt akkor, az már hivatalos fegyelmi eljárás megindítását eredményezi (egyúttal dönt az ideiglenes felfüggesztésről és az illetmény visszatartásáról).
Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester beszél a BKV ünnepi fényvillamosainak és fénybuszainak indulása előtt a Hungária kocsiszínben 2023. december 1-jén. MTI/Lakatos Péter
