A vallásszabadság törvénye kihirdetésének 456. évfordulóján, január 13-án, szombaton délelőtt 11 órától, Kolozsváron ünnepi istentiszteletre került sor.
A templomi ünnepség elején a különböző felekezetek képviselői a vallásszabadság eszmeiségéhez köthető bibliai gondolatokat olvastak fel.
A szószéki szolgálatot Rácz Mária és Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkészei végezték, az énekvezéri teendőket pedig Kiss Erika és Pusztai Enikő kántorok látták el. Egyházi beszédében a lelkész kiemelte a tordai országgyűlés 456 éves határozatának mai üzenetét, amely a felekezetek egymásrautaltságában ölt testet.
A huszonegyedik században az együttműködés kell hogy meghatározza a felekezetek viszonyát –
idézte a beszédet a Magyar Unitárius Egyház közleménye. Az ünnepség köszöntőbeszédekkel folytatódott. Elsőként Ciprian-Vasile Olinici, Románia Egyházügyi Államtitkárságát vezető államtitkára szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében elmondta, hogy a felekezetek tapasztalatára és a különböző közszereplési modelljeire, valamint teljes szellemi és kulturális hivatásukra való figyelemmel, a vallásügyi államtitkárság prioritásként kezelte és kezeli a jövőben is a romániai vallási felekezetek történelmi és jelenlegi hozzájárulásának elismerését és kiemelését.
Figyelmet fordítanak és támogatnak minden romániai vallási felekezetet, és igyekeznek a lehető legjobb bizalmi és partnerségi kapcsolatokat kiépíteni velük, tekintettel arra, hogy a nemzetiségi és vallási sokszínűség olyan erőforrás, amelyet Románia értékel, nagyra becsül, és amely a szellemi, kulturális és társadalmi életerő jele. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében úgy fogalmazott:
„Tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka, de annak kimondásához 1568-ban politikai bátorság is kellett. Ugyanakkor a vallásszabadságot kimondó határozathoz, még egy toleráns környezetben is nagyon sok munkára volt szükség. Napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy az egyenlő szabadság biztosításáért, és kinek-kinek saját hagyományai szerinti életért nap mint nap meg kell küzdenünk, nem csak saját országunkban, hanem tágabb környezetünkben, az Európai Unióban is.
Az 1568-as határozat nagy tanulsága az, hogy egymásra támaszkodva, egymást elfogadva tudunk haladni, tudunk sikeresek lenni, tudunk építkezni. Ez az örökség, amelyet meg kell őriznünk és tovább kell adnunk”.
Nagy János, Magyarország Miniszterelnöki Irodáját vezető államtitkár így vallott:
„Hisszük, hogy a tisztelet az egyik legalapvetőbb dolog, amit az egyik ember a másiknak, az egyik közösség a másiknak, az egyik nemzet a másiknak adhat. Mi azt gondoljuk, amit annak idején János Zsigmond fejedelem és udvara is gondolt: nézeteink különbözőségét a szívnek egysége pótolja. Ha az európaiak meg akarják érteni, mit gondolnak a magyarok, mit gondolnak a közép-európaiak Európáról, el kell jönniük ide, Erdélybe, Kolozsvárra. Mert Erdély erre a türelmi alapra épült”.
Az ünnepséget Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház főpásztorának beszéde zárta, aki
„Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) bibliai gondolat alapján kifejtette, hogy a vallásszabadság kihirdetésének csodája azért tudott megtörténni, mert ott volt az Úr lelke, mert az akkori törvényhozók Isten felé tudtak fordulni, mert Isten magasából tudtak az emberi társadalomra tekinteni, amikor felismerték, hogy a hit azért nem kényszeríthető, mert Isten ajándéka.
Az Úr lelkétől átitatva ismerték fel a különböző reformációi irányok képviselői, hogy a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amelyet Isten akarata szerint nem úgy lehet elérni, ha kicsavarjuk egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzuk.
Kiemelt kép: Résztevők a vallásszabadság napja alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a kolozsvári unitárius templomban 2024. január 13-án. Az 1568-ban Tordán tartott erdélyi országgyűlés ezen a napon a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát. Ettől a naptól számítja létét a Magyar Unitárius Egyház is. MTI/Kiss Gábor
