Nemrég Magyar Örökség Díjat kapott a kassai Kazinczy Napok. Ennek apropóján adott interjút a több mint fél évszázados múltra visszatekintő rendezvény szakmai szervezője, Duncsák Mária, a Csemadok Kassai Városi Választmány alelnöke.
Milyen érzés volt átvenni a Magyar Örökség díjat? Mit jelent ez az elismerés az ön, illetve a kassai Csemadok számára?
Óriási megtiszteltetésnek tartjuk, hogy a Kazinczy Napok része lehet a magyar kulturális örökségnek. Amikor értesültem róla, hogy megkapjuk a díjat, éppen az 55. Kazinczy Napok ifjúsági programja zajlott, és annyira váratlanul ért a hír, hogy alig bírtam folytatni a műsort. Mindnyájan nagyon örültünk.
A decemberi budapesti díjtáadó ünnepség is szívet-lelket melengető élmény volt, ahová sok kassai elkísért bennünket. Mi, mostani szervezők vagyunk a szerencsések, akik átvehettük a díjat, de az elismerésben rengeteg ember munkája van.
Ötvenöt év távlatából visszatekintve talán nem túlzás azt állítani, hogy ez idő alatt több ezren vettek részt a rendezvényen szervezőként, előadóként vagy hűséges közönségünk tagjaiként. Nekik mind köszönettel tartozunk, mert nélkülük ma nem lenne Kazinczy Napok.
A Kazinczy Napokat azzal a gondolattal hívták életre, hogy a (cseh)szlovákiai magyarság megmaradása és jövője szempontjából az egyik, ha nem a legfontosabb dolog az anyanyelv megtartása. Mennyire igaz ez napjainkban? Változott valami azóta?
1967 októbere óta óriási változások történtek, megváltozott körülöttünk a világ. Rohamosan fejlődik a digitális technika is, ami kedvezőtlenül hat a nemzeti nyelvekre. Digitális világban élünk, főleg a fiatalok, napjainkban a közvetlen beszéd vagy a beszélgetés, mint a közösség összetartó ereje egy kicsit háttérbe szorult.
Ezért rendkívül fontos elgondolkodnunk azon, hogyan őrizzük meg anyanyelvünket, hiszen száz éve kisebbségben élünk – ami szintén rengeteg változást hozott –, és egyre kevesebben vagyunk.
Ezért a Kazinczy Napokon a nyelvművelés mellett mind nagyobb hangsúlyt kap az anyanyelv megőrzése és átadása az utánunk jövő nemzedéknek, mert csak így tudjuk megőrizni az identitásunkat. Így maradunk magyarok. Ahogy Kányádi Sándor mondta, addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk. A Kazinczy Napok célja ma is ugyanaz, mint mindig is volt: ápolni, védeni, csiszolni nyelvünket, ugyanakkor hangsúlyosabbá vált az anyanyelv és ezzel identitásunk megőrzésének a feladata.
Hogyan lehet ezt megvalósítani?
Fontos kérdés, amellyel több előadónk is foglalkozott. Dr. Pomozi Péter nyelvész a Magyar nyelvű otthon című kiadványban így fogalmaz: „Nyelvünk jövőjének egyszerű a kulcsa: beszélnünk, használnunk kell minél többször. Mindig és mindenütt, ahol magyarul értők vannak, ám mindenekelőtt gyermekeinkkel.” Jól kell sáfárkodnunk azzal, amit az elődeinktől kaptunk, nemzeti kultúránk legnagyobb értékével, az anyanyelvvel. A nyelv romlása a kultúrára is hatással van, és ez fordítva is igaz. Tehát az anyanyelvünkkel évezredes kultúránkat is védjük. Ugyanakkor Lőrincze Lajossal valljuk, hogy ma emberközpontú nyelvművelésre van szükség.
A teljes interjú ITT olvasható!
Kiemelt kép: Fábián Gergely/Ma7.sk
