Ha Cseh Katalin Pinokkió volna, kétméteres orra nőne.

Létezik egy bölcs intelem, mely szerint ha túlságosan feldühít valami, mielőtt megszólalnál, számolj magadban tízig. Én most már ezernél tartok, de valahogy nem érzem, hogy csillapodna a dühöm. Annyira nem, hogy ha befejeztem ezt az írást, még háromszor újra olvasom és kijavítom a nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket. Mert lesznek, ezt előre borítékolhatom.

Azt már megszoktuk, hogy akadnak ellenzékinek nevezett ellenségei ennek az országnak, akik szemrebbenés nélkül, sőt boldog vigyorral a képükön ugranak neki nemzetközi fórumokon saját hazájuknak, az azonban, amit legutóbb egy Cseh Katalin nevezetű alak produkált, nem csak a bicskát, de a pallost is kinyitná az ember zsebében (már ha a pallos elférne a zsebben).

Itt értem a számolásban százhoz.

Ez a némber (a kifejezést utólag cseréltem, mert eredetileg egy bizonyos, nem kifejezetten gusztusos rovar neve szerepelt titulusként, ám elolvasva rájöttem, nem szabad ennyire megsértenem – a rovart), aki állítólag orvos (nőgyógyász) lenne, eddig sem volt a szívem közepe, eddig is botrányos kijelentések óceánja kötődött a nevéhez, nem szólva arról, hogy szakmájával – mert hivatásának aligha mondható – összeegyeztethetetlen igét hirdet.

Tudtommal az orvos – és a nőgyógyász minden bizonnyal szintén az – az élet védelmére, bármi áron való megmentésére hivatott, Cseh ellenben abortusz-párti, azaz a magzatgyilkosság védelmezője. Sőt a gyilkosságot viccesnek is találta, emlékezzünk csak a botmixeres beszélgetésre.

Kétszáz.

Cseh némber tehát orvos létére életellenes, magyar létére pedig magyarellenes. Utóbbi tényt az Európai Parlamentben évek óta bizonyította, legutóbbi felszólalásával pedig márványba véste. Nézzük, mit bírt kiokádni magából.

Először is közölte, hogy az Európai Bizottság döntése, mely szerint a nekünk egyébként mindenféle feltétel nélkül járó pénzek egyharmadát nagy kegyesen hajlandók ideadni, nos, ezzel az EB Cseh szerint nagy kárt okozott. Azt nem fejtette ki, hogy kinek, de nem is kell, tudjuk. Nekik, a magyarellenes libsevikeknek. Ráadásul azt is állította, hogy a Bizottság engedett Orbán Viktor zsarolásának.

Háromszáz.

Nem, kérem, ez a nőcike nem hülye. Szó sincs róla. Nem csökkent szellemi képességű, aki képtelen különbséget tenni zsaroló és megzsarolt között. Dehogynem! Tudja ő, hogy nem az zsarol, aki a pénzéhez szeretne jutni, hanem az, aki azt nem adja meg, pontosabban feltételeket szab ahhoz, hogy egyáltalán megfontolja a járandóság kifizetését.

Négyszáz.

Az érthetőség kedvéért butítsuk le a példát. Pénzt várok, de tudom, hogy nem leszek otthon, amikor a postás hozza majd. Meghatalmazom a szomszédomat, vegye át helyettem, amit meg is tesz, de amikor jelentkezem a pénzért, közli, csak akkor adja oda, ha felsöpröm az udvarát. Oké, ugyan ehhez nem lenne joga, de nem gond, felsöpröm. Ám a pénzt most sem adja, előbb mosogassak el neki. Aztán porszívózzam ki a lakást, fessem ki a szobáit. Megteszem, mert kell a pénz, mire nagy kegyesen ideadja a harmadát, a többit visszatartja, mert szerinte csúnyán néztem rá. Majd, ha hajlandó leszek újabb feltételeket teljesíteni, talán.

De vissza a kis Pinokkióhoz (bár az orra sajnos nem nő akkor, amikor hazudik). Cseh autokráciát emleget, azt állítva, hogy a magyar kormány leépíti a demokráciát – hát ez nagyon igaz, a nemzeti konzultáció is bizonyítja, hogy leépít, hogy ugye nem kíváncsi a választók véleményére. Bezzeg azok a nagyszerű uniós országok, ahol nyíltan kijelenti mondjuk egy Baerbock nevű észlény (a szöveg javítva, mert először egy háziszárnyas nevével hoztam összefüggésbe a németek dilettáns külügyminiszterét, de rájöttem, nem szabad a libákat sértegetni), hogy őt aztán nem érdekli választóinak véleménye, no, ott aztán rakéta sebességgel épül a demokrácia. Lefelé.

Ötszáz.

A kis hazudós az EU-n belüli demokrácia gyengítéséről is hadovál. Szerintem igaza van, az EU-n belül igenis gyengül a demokrácia. Vagy éppen annak erősödésére utal, hogy a külön vélemény hangoztatásáért szavazati jogot akarnak elvenni? Vagy ráerőltetni migránsokat és gyermekeket megrontó LMBTQ-propagandát azokra, akik (és akik országa) ezt nem hajlandók elfogadni?

Ja, Cseh demokráciája nagyon is EU-s, bár ezt nem is olyan régen még diktatúrának nevezték.

Hatszáz.

Cseh, mint mondtam, nem buta, csak végtelenül aljas, bár a fogalmakkal némileg hadilábon áll. Vétó-kártyát emleget, holott az Unióban nem létezik a vétó intézménye. Lehet persze, hogy ezzel is tisztában van, de a vétó sokak szemében amolyan destruktív fogalom, hát persze, hogy ezt mantrázza.

Hétszáz.

Ez a momentumos agymenő úgy tesz, mintha az EB ajándékba adott volna Orbán Viktornak személyesen egy csomó pénzt, amivel „kitárják az ajtót a további visszaélések előtt”. Azt azért nem ártott volna kifejtenie, milyen visszaélésekről vizionál, mert egyből áttért a szuverenitásvédelmi törvény gyalázására. Persze kapitális hazugsággal, mert állította, hogy ettől kezdve börtönnel fenyegetik azokat az újságírókat és civil szervezeteket, amelyek és akik részt vesznek „nemzetközi finanszírozású programokban”.

Nem, kis hazug, nem a nemzetközi finanszírozású programokban részt vevőket fenyegeti veszély, csak azokat a gazembereket, akik idegen pénzekből próbálják megbuktatni a magyar demokráciát, akik pénzért hajlandók eladni a hazájukat.

Nyolcszáz.

Cseh Hazug Katalin (javítva, a hazug kifejezést eredetileg egy szennyeződést jelentő szóval jelöltem, de ez sértő lenne a szennyeződésre nézve) ügyesen összemosta a szezont a fazonnal, úgy téve, mintha az elfogadott törvényre áldását adta volna a Bizottság azzal, hogy egy keveset fizet Magyarországnak. Persze nagyon fáj a dolog a Cseh-féle alakoknak, mert ebből a pénzből megkezdődhet a tanárok, óvodai dolgozók komoly mértékű béremelése, ami a magyar antidemokratikus ellenzék kezéből egy komoly fegyvert csavar ki. Cseh és társai pedig ezt nem nézhetik és nem is nézik tétlenül.

Kilencszáz.

Cseh Pinokkió beszédének elején zsarolásról beszélt, a végén pedig be is mutatta, hogyan kell ezt csinálni.

Belengette, hogy a nagyszerű – hatáskörét régen százszorosan túllépő – Európai Parlament majd jól bepereli a Bizottságot, amiért elismerte, hogy hazánk teljesítette az általuk megjelölt feltételeket, de könyörgöm, mi a fenét csinálhattak volna? Ha süt a nap, mégse hazudhatják, hogy éjszaka van, ha a feltételek teljesültek, nem mondhatják, hogy nem. Persze Pinokkió és elvtársai szerint ezt kellett volna tenniük.

Ezer.

Itt abba is hagyhatnám a számolást, de kénytelen vagyok folytatni, mert jött ez az Ursula von der Leyen nevű sms-virtuóz és vallomást tett. Amit eddig elhazudott, azt most bevallotta. Azért nem kapja meg a többi pénzt Magyarország, mert nem engedjük be az illegális migránsokat és nem tűrjük, hogy az aberrált LMBTQ-lobbisták megrontsák gyermekeinket és unokáinkat.

Bukta, kisanyám, hatalmas bukta! Amit még meg is fejelt a Fogtündér, Guy Verhofstadt, szintén bevallva, hogy politikai okai vannak a hazánk ellen folyó boszorkányüldözésnek, ugyanis szerinte nem rólunk, hanem a liberális demokrácia erőszakos elfogadtatásáról van szó.

Ezeregyszáz.

Meddig kell még számolnom?

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán