Még egyetlen politikai elit sem mutatta ki ilyen egyértelműen a lakosság iránti megvetését, mint ahogy ezt a mostani német kormány teszi.
A német balliberális kormányzat komolyan gondolkodik azon, hogy a nyár elejei EP-választások előtt betiltatja a bevándorlásellenes Alternatívát Németországért pártot. Az ötlet, még a párttal nem szimpatizáló szavazók körében is felháborodást váltott ki. Sokan attól félnek, hogy ha a terv megvalósul, akkor ez precedens értékű lehet és más, a hatalomnak nem tetsző pártot is betilthatnak.
A német balliberális oldalon egyre hangosabbak azok hangok, amelyek követelik az Alternatívát Németországért (AfD) betiltását.
Ahogy az AfD a parlamenti-, és helyi választásokon egyre jobb eredményeket ér el, úgy erősödnek fel azok a felszólítások, amelyek a párt betiltását követelik. Az ok világos: Németországban a politikai fősodor pártjai, elsősorban azok, amelyek a koalícióban részt vesznek – szociáldemokraták, zöldek, szabaddemokraták –, illetve az ellenzéki kereszténydemokraták is, attól rettegnek, hogy a holland példa ragadós lesz. A keményen bevándorlás ellenes erő a nyár elejei EP-választásokon, illetve az azt követő tartományi megmérettetéseken alaposan megszorongathatja a hagyományos pártokat.
Mert mi is történt Hollandiában tavaly novemberben? Idegeskedés, csalódott sóhajok, dermedt arcok, ez jellemezte a holland eredményváróban az ott jelenlévők hangulatát. Ahogy a parlamenti választások szavazatainak számlálása az idő múlásával haladt, a légkör egyre feszültebbé vált. Egy ponton világossá vált, hogy az idegeskedő balliberális politikusok a számukra a lehetséges legrosszabb forgatókönyv megvalósulásával néznek szembe.
Az élesen bevándorlás ellenes Geert Wilders vezette Szabadságpárt lett Hollandia legnagyobb politikai tömörülése. A Szabadságpárt 37 mandátumot szerzett a holland parlament 150 fős alsóházában, megduplázva támogatottságát a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest.
Lehet, hogy a nyár elejei EP-választásokon a berlini eredményváróban még többen és még jobban fognak aggódni. Mert nagyon is elképzelhető, hogy az AfD olyan előretörést produkál, amelyre még néhány hónappal ezelőtt gondolni sem mert senki. A német társadalomnak a hangulatváltozást nem csak az illegális migráció okozta problémák generálják. A gondok több, egymástól független konfliktus eredőjének az összefonódása okozott robbanásveszélyes helyzetet a német társadalomban.
Az illegális migránsok utcai randalírozásának felerősödése egybeesett az energiaárak emelkedésével – történetesen az Északi Áramlat felrobbanása miatt, az amerikai cseppfolyós gáz behozatali kényszere, négyszeres áron, valamint az atomerőművek bezárása –, az ideológiai alapon történő gazdaságirányítás megállíthatatlanul folytatja az ipar leépítését, e miatt csökken a termelés. A költségvetésben tátongó 60 milliárd eurós lyuk befoltozásának az az ötlete, hogy elvegyék a gazdák adókedvezményeit és új adókat is vessenek ki rájuk, hatásában megközelítette a forráspontot. Láttuk, hogy mi történt a gazdatüntetéseken.
Mindezek kézzelfogható anyagi problémák. De egy másik vetülete is van, a most már általánossá váló német társadalmi elégedetlenségnek, amire Harald Martenstein a Die Welt hasábjain mutatott rá. Így ír: Még egy egyetlen politikai elit sem mutatta ki ilyen egyértelműen a lakosság iránti megvetését. A népszerű publicista szerint a németeknek az éghajlatváltozással és bevándorlással kapcsolatos aggodalmai jogosak és a kormányzat a pánikhangulatából eredően minden ellenzékét szélsőjobboldalinak minősít.
Majd Martensein így folytatja: A szabályozott migrációnak, vagy az észszerű klímapolitikának a követelése, nem köthető a jobboldali szélsőségekhez.
És mit válaszol ezekre a kihívásokra a kormányzat? Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár (zöldek) kemény fellépésre szólította fel a biztonsági szerveket az AfD ellen. Habeck azt is mondta, hogy nem zárja ki az AfD betiltását. Ezek a mondatok felérnek egy politikai halálhörgéssel. Egy törvényesen működő parlamenti párt titkosszolgálatok által történő megfigyelése, nem éppen demokratikus eljárás. Lehet ilyesmit csinálni, de csak bírói döntés alapján, de semmi estre sem egy politikus felhívása nyomán. Habeck szerin az AfD autoriter állammá akarja alakítani Németországot, viszont állításának alátámasztására semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni. Tegyük mindehhez hozzá, hogy az AfD betiltása balga ötlet, mert a szükséges eljárást már nem lehet az EP-választásokig lebonyolítani.
A fent idézett Martenstein többek között arra figyelmeztet, hogy a német adófizetőket mindenhol elvéreztették. „Az állam már nem tekinti magát szolgáltatónak. Ehelyett a lakosságot olyan alattvalóknak tartja, amely korlátlanul a kormány társadalmi szerkezetátalakítási tervei alá tartoznak.
A legutóbbi felmérések szerint az AfD népszerűsége országosan 20 és 30 százalék között mozog. A keleti tartományokban a párt erősebb, a nyugati területeken népszerűsége az alsó értékhez közelít. De a keleti Szászországban az AfD 37 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy a szeptemberi tartományi választások után abszolút többséget szerezhet a helyi parlamentben.
A szocialisták három százalékot tudhatnak magukénak.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
