„Az elmúlt néhány napban rendkívüli szintet ért el Európa-szerte az antiszemita incidensek száma, ami a történelem legsötétebb időszakaira emlékeztet. Az európai zsidók ma ismét félelemben élnek” – áll az európai Bizottság 2023. november 5-i közleményében. A nyilatkozat helytálló, azonban akik erről tehetnek, azok kizárólag a brüsszeli és migrációpárti tagállami politikusok, akik a szavak és a tettek szintjén is támogatják a migrációt és nem lépnek fel érdemben az illegális bevándorlással szemben. A migránsok zöme fiatal és középkorú muszlim férfi Észak-Afrikából és a Közel-Keletről, akik körében általános az – adott esetben tettlegességben is megnyilvánuló – radikális antiszemitizmus.

Antiszemita támadások és a migráció

A Berlini Műszaki Egyetem Antiszemitizmus-kutató Központja (ZfA) által készített tudományos elemzésből kiderül: az iszlám uralta országokból érkező bevándorlók közül minden második antiszemita világnézetű. A német Integrációs és Migrációs Szakértői Tanács 2022-es tanulmánya szerint a németek 11,3 százaléka ért egyet a zsidóellenes sztereotípiákkal, a török migrációs háttérrel rendelkezők körében ez az arány 50,2 százalék volt.

2015 és 2023 között 103 terrorcselekményt követtek el Európában (a csúcsérték 2016-ban volt, közvetlenül a migrációs válság után). Az 1980 és 2022 közötti tíz legsúlyosabb, halálos áldozatokkal járó európai terrortámadás közül négyet ebben az időszakban követtek el (270 halálos áldozat pusztán ebben a négy támadásban). A leggyakoribb célpontok: Belgium, Franciaország és Németország. Egyértelmű az összefüggés a fenti számok és a muszlim közösségek lakosságbéli aránya között.

A lakosságarányosan legnagyobb muszlim közösséggel rendelkező európai országok:

▪ Franciaország: 10%

▪ Svédország: 8,1%

▪ Belgium: 7,6%

▪ Németország: 6,6%

Az Europol jelentése szerint 2018-ban minden terrorista tevékenység okozta halálesetet dzsihadista terrorizmus okozott. Az Európát érintő terrorizmus gyakori megjelenési formája a globalizálódó iszlamista, dzsihadista terrorizmus, amely a muszlim vallási fundamentalizmushoz kapcsolódik. Az iszlamista propaganda fontos része az antiszemita, Izrael-ellenes gyűlölet, és mivel Európában a migráció révén egyre nő a muszlimok száma, a probléma itt is megjelenik.

2023 végén a Hamász (zsidók, illetve izraeliek ellen) terrortámadást tervező ügynökeit tartóztatta le Dániában a Moszad, a dán hatóságok közreműködésével.

Németországban már évek óta nőtt az antiszemita incidensek, támadások száma: a zsidókkal szembeni gyűlöletbűncselekmények száma 2018-ban 1799, 2019-ben 2032, míg 2020-ban 2275 volt (ebből 55 fizikai erőszakkal is járó). 2022-ben már 2639 antiszemita bűncselekményt regisztráltak, ebből 88 fizikai erőszakot is jelentett: vagyis alig négy év alatt mintegy másfélszeresére nőtt a zsidóellenes gyűlöletbűncselekmények száma Németországban.

A németországi zsidóság élete 2015 óta változott meg, amikor több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba. Malca Goldstein-Wolf zsidó aktivista szerint „a muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidó életre. Viszonylagosan jóval kevesebb az erőszakos jobboldali szélsőséges, de muszlimok tömegei nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidógyűlöletüket”. A hatóságok 2023-as statisztikája szerint, Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes bűncselekményt követnek el.

Az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma közel ötször annyi (2639) volt 2022-ben, mint az iszlamofób bűncselekményeké (569), és egyre jellemzőbb a fizikai erőszak alkalmazása is. Erre a tendenciára erősített rá a (Hamász és Izrael között) 2023 őszén kirobbant konfliktus miatti újabb erőszak- és gyűlölethullám Nyugat-Európa-szerte.

A Hamász október 7-i támadása után, a közel-keleti helyzettel összefüggésben a német rendőrség 1100 antiszemita bűncselekményt regisztrált december 21-ig (vagyis alig két és fél hónap alatt – ilyen nagyságú szám a korábbi évek adatai alapján nagyjából öt-hat hónap alatt jön össze).

2022-ben Angliában 1652, Franciaországban pedig 436 antiszemita atrocitás volt. A brit rendőrség szerint a londoni antiszemita támadások száma 2023 októberében 1400 százalékkal emelkedett, és a brit zsidó közösség védelmére alakult civil biztonsági szervezet, a Community Security Trust (CST) több felmérése alapján az elkövetők között felülreprezentáltak voltak a migrációs hátterű személyek.

A CST összesítésében közölte, hogy a Hamász 2023. október 7-i támadása és 2023. november 22 között 1563 antiszemita indíttatású incidensről szerzett tudomást.

Az európai országok közül Franciaországban van a legnagyobb létszámú zsidó közösség, nagyjából hatszázezer fővel, és ennek ellenére mégis ott érezhetik magukat legkevésbé biztonságban a zsidó vallásúak, ahogy az kiderül a londoni székhelyű Jewish Policy Research kutatóintézet által az Európai Zsidó Szövetség (EJA) megbízásából készített felmérésből is. A tanulmányt négy fő szempont alapján végezték, amelyek a következők: a zsidó közösség biztonságérzése, a lakosság hozzáállása a zsidó vallásúakhoz és Izraelhez, az antiszemitizmus és végül a kormányzati teljesítmény a témával kapcsolatban, beleértve a statisztikát az antiszemita incidensekről, a holokauszt-emlékhelyeket, a zsidóság biztonságára szánt költségvetést, az istentisztelet szabadságának, valamint a zsidó szokások gyakorlásának biztosítását.

A felmérés összes szempontját egybevetve Franciaország a 10. helyen végzett a 12 ország közül. Az első Olaszország, a második Magyarország lett a listán, míg a legutolsó helyen Belgium szerepelt.

2018-ban egy 85 éves holokauszt-túlélőt, a francia Mirelle Knollt, afrikai muszlim támadója, Yacine Mihoub 11 késszúrással meggyilkolta, majd felgyújtotta a holttestét. Az ügy tárgyalása 2021 novemberében volt, az elkövető életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

Sarah Halimi, 65 éves ortodox zsidó nőhöz 2017-ben betört a szomszédja, a 27 éves migráns hátterű Kobili Traore, aki először brutálisan megverte, majd kidobta az ablakon, miközben Allahot dicsőítette. Később a francia bíróság felmentette az elkövetőt, mondván, hogy a gyilkosság idején kábítószeres befolyás alatt állt és nem volt beszámítható, ezért nem büntethető.
2015. január 9-én a Hyper Cacher nevű párizsi élelmiszerboltban az állig felfegyverzett terrorista, Amedy Coulibaly négy embert meggyilkolt, további tizenhét személyt pedig túszul ejtett.

2018-hoz hoz képest 2022-ben háromszoros volt az antiszemita jellegű incidensek száma Hollandiában, és ez csak a holland ügyészség által nyilvántartott (bejelentett) esetek számát jelenti. 2023 végén, a közel-keleti konfliktussal összefüggésben az Iszlám Állam újabb terrortámadásokra szólított fel Európa országaiban. A német alkotmányvédelmi hivatal szerint a németországi dzsihadisták kapcsolódnának az al-Kaidához, illetve az Iszlám Államhoz, felhasználva a közel-keleti konfliktust.

Szélsőséges esetek a Hamász támadását követően:

  • Lyonban 2023 novemberében leszúrtak egy zsidó nőt az otthonában. A hatóságok közölték, hogy egy horogkeresztet találtak az ajtajára festve.
  • Berlinben 2023 októberében Molotov-koktélokat dobtak egy zsinagógára és egy zsidó közösségi házra. Ugyanekkor több berlini ház falára Dávid-csillagot festettek (a rendőrség gyűlöletkeltés miatt indított nyomozást).
  • Egy hónappal a közel-keleti konfliktus kirobbanását követően felgyújtották Bécs legnagyobb temetőjének zsidó részlegét.

Egyes szakértői vélemények szerint a szélsőjobboldali terrorizmus, amit a tömeges migráció is gerjeszt, a jövőben egyre erősebb lehet: ők majd megtámadhatnak zsidókat és muszlimokat egyaránt. Fennáll az atrocitások, a durva fizikai erőszak (akár terrorjelenségekkel járó) eszkalációjának veszélye.

2023 első 4 hónapjában 30 százalékkal növekedett az illegális határátlépések száma az Európai Unióban a 2022-es év azonos időszakához képest. A 2020-ban kitört Covid-járványt követő visszaesés után nagyjából 130 ezer illegális határátlépés történt az EU külső határain, de ez a szám 2021-re 200 ezer, 2022-re pedig 330 ezer fölé emelkedett.

A Frontex adatai alapján tavaly több mint 355 ezren jutottak be illegálisan Európába, ez 2016 óta a legmagasabb érték.

A brüsszeli politikai vezetés komoly felelősséget visel a tekintetben, hogy milyen irányba fordult nem pusztán az elmúlt hónapokban, hanem az egész elmúlt évtizedben az Európát érintő migrációs kihívás (és az annak nyomán erősödő szélsőséges társadalmi jelenségek). A szélsőséges iszlám és a migráció mellett még a woke-ideológia is gerjesztheti az antiszemitizmust azzal a nézettel, hogy a faji igazságosságot hirdeti (Chloé Valdary afroamerikai író szerint a woke irányzat egy „agresszív, performatív megközelítése a progresszív politikának, amely csak ront a helyzeten”)

Az antiszemitizmust erősítő migrációpártiság

A nyugati, illetve brüsszeli politikai vezetők felelősségét alapvetően az alapozza meg, hogy behívták/beengedték a migránsokat, nyíltan támogatják bevándorlást, valamint a nyugati kormányok nem engedik, hogy az állami hatóságok határozott keménységgel lépjenek fel a Hamász-párti és antiszemita közösségek/tüntetők ellen.

2023 októberében több berlini ház falára Dávid-csillagot festettek, aminek kapcsán a német politikusok fokozottan figyeltek arra, hogy a kialakult helyzet miatt ne a migránsokat, az illegális bevándorlást és az aktuálpolitikai történéseket tegyék felelőssé, ugyanakkor konzekvensen visszautalnak Németország nemzetiszocialista múltjára és azt ismételgették, hogy országuk nem térhet vissza erre az útra.

Olaf Scholz kancellár elmondta, hogy a megsokszorozódott zavargások szörnyűek, amelyek ellen határozottan fel kell lépni, azonban nem konkretizálta a Dávid-csillagos felfestéseket, és nem hozta szóba a migrációt, mint a probléma valódi okát/gyökerét. Scholz-cal ellentétben, Dirk Wiese, az SPD frakcióvezető-helyettese azon kevés német politikus közé tartozott, akik konkrétan kitértek arra, hogy bizonyos házakra Dávid-csillagokat fújtak, de a bevándorlókat ő sem hozta összefüggésbe a történtekkel.

Az első parlamentbe jutott bevándorlópárt, a holland DENK példája jól mutatja, hogy a migránsok sikertelen integrációja miként járul hozzá az EU-ban korábban határozottan elutasított antiszemitizmus terjedéséhez. 2017-ben a DENK egyik vezetője „Izrael és a zsidók hosszú karjáról” beszélt a holland parlamentben, utalva a hollandiai zsidó szervezetekre, majd a párt kampányt kezdett az „izraeli lobbi” ellen. Ennek részeként jelent meg az a bejegyzés a párt hivatalos Facebook oldalán, amin egy kipát viselő férfi kezet fog egy cilinderes alakkal, utalva a zsidóság és a kapitalista elit, a DENK szerint káros együttműködésére.

2017-ben a Soros-tervről szóló plakátok miatt antiszemitizmussal támadták Magyarországot, miközben a magyar kormány éppen az ellen a tömeges migráció ellen érvelt a plakátokkal, ami kitermeli a bevándorlópártokat, és az új, XXI. századi európai antiszemitizmust.

A DENK több mint 200 ezer szavazatot kapott a 2017-es és 2021-es holland parlamenti választásokon, valamint a 2018-as önkormányzati választásokon a két legnagyobb holland városban, Amszterdamban és Rotterdamban is a szavazatok 7 százalékát szerezte meg.

2023 decemberében fogadták el a francia bevándorlási törvényt, amely továbbra is migránsokkal árasztaná el Franciaországot. Éric Zemmour így fogalmazott: „Akárcsak az azt megelőző huszonkilenc törvény az elmúlt harminc évben, a kedd este elfogadott törvény sem lesz alkalmas a Franciaországba irányuló migráció megfékezésére.” A törvény nem szünteti meg

  • a születési állampolgárságot;
  • a családegyesítést vagy a családi bevándorlást;
  • a nem európai külföldiek egészségügyi biztosítását vagy szociális juttatásait sem (pontosan azt a két juttatást, amelyek a migráció jelentős felhajtóerejét képezik).

A törvény nem teszi lehetővé a bűnelkövetők és a kettős állampolgárságú, S-listán szereplő személyek kitoloncolását sem. Az S-lista azokat a terrorizmussal kapcsolatba hozható bűnözőket tartalmazza, akik szabadlábon vannak, munkát vállalhatnak. Elvileg szoros megfigyelés alatt állnak, de a gyakorlat azt mutatta, hogy ez egyáltalán nincs így. Rendkívül veszélyes, radikális iszlamisták, számuk több mint 20 ezerre tehető, közülük 4000 olyan, aki a veszélyes személyek listája elején van. Többen közülük a Hamász vagy a Hezbollah terrorszervezetekkel is kapcsolatban állnak. Miután ezt az adatot ritkán hozzák nyilvánosságra, egy 2015-ös adatra tudunk támaszkodni.

A törvény érinti az algériaiakat, mivel az ország állampolgárai továbbra is élvezik az 1968-as megállapodásban kapott migrációs kiváltságokat. Így továbbra is évente 100 000 külföldi diákot, 150 000 menedékkérőt és 100 000 családi bevándorlót engednek be (a törvény alapján). A jövőben 500 000 új külföldi léphet francia földre, és mindezt a bevándorlási törvény áldásával.

Változtatni kell, és a felelősöket megnevezni

Az antiszemita támadások külön figyelmet érdemelnek, mert kétszeresen is károsítják a zsidó közösséget. A közvetlen áldozatot ért fizikai és lelki sérülések életre szóló következményekkel járhatnak, azonban a közösség többi tagját is terrorizálják. A „terrorizálás” a megfelelő szó, mert a családtagok, barátok, sőt a közösség olyan tagjai ellen irányuló antiszemita támadások, akiket esetleg nem ismerünk személyesen, félelmet keltenek, és viselkedésbeli változásokat idéznek elő.

Az európai zsidó közösségekre vonatkozó felmérések adatai mutatják a hatás mértékét. Már 2018-ban az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 12 európai uniós tagállamban végzett zsidók körében felmérést. Azt találták, hogy 40 százalék aggódott amiatt, hogy a következő 12 hónapban fizikai bántalmazás éri őket. A biztonságukkal kapcsolatos aggodalmak miatt a megkérdezettek 34 százaléka mondta azt, hogy legalább alkalmanként elkerüli a zsidó rendezvények vagy helyszínek látogatását. A zsidók több mint 70 százaléka elkerülte, hogy olyan tárgyat hordjon magán vagy magával, amelyből zsidóként azonosítható, 38 százalékuk pedig azt is elismerte, hogy az elmúlt öt évben a biztonság miatt fontolóra vette hazájának elhagyását.

Ezek az adatok önmagukban megdöbbentőek, a tendenciák pedig folyamatosan romlanak.

A még létező, de folyamatosan zsugorodó nyugat-európai zsidó közösségekben élő szülőknek nem kellene azt mondaniuk, hogy gyermekeik saját biztonságuk érdekében ne menjenek az utcára, amikor a rakéták több ezer mérföldre repülnek egy olyan konfliktusban, amelyben esetleg érdekeltek, de nem játszanak szerepet.

Amint az Egyesült Királyságból és Franciaországból származó legutóbbi jelentések teljesen világossá teszik, ez az egyszerű, érthető elvárás távol áll a jelenlegi valóságtól. Senki ne tekintse a status quo-t elfogadható állapotnak. Ez erkölcsi felháborodás, amellyel Európának haladéktalanul foglalkoznia kell.

Mindeközben a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja szerint Izrael után Magyarországon él a legtöbb zsidó leszármazott. Hazánkban a zsidó vallásúakat a hitbéli meggyőződésük miatt érje diszkrimináció, testi vagy lelki bántalom, illetve, hogy korlátozzák őket a vallásuk szabad gyakorlásában. Az Alaptörvény XV. cikk garantálja, hogy alapvetői jogainak gyakorlása során senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés (többek között) a színe, neme, vallása, valamint bármilyen más véleménye vagy egyéb helyzete miatt. Ez a rendelkezés fogalmilag teszi lehetetlenné az antiszemitizmus, a cigányellenesség és a homofóbia rendszerszintű, „államilag elismert” jelenlétét.

Korábban Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) főrabbija a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett nemzetközi konferencián a következőt mondta: „Magyarország valószínűleg a zsidók számára legbiztonságosabb hely jelenleg Európában.” Megjegyezte: „Ami az antiszemita tendenciákat illeti, Magyarország nemzetközi összehasonlításban mindenképpen biztonságosnak számít.”

Forrás: alaptorvenyblog.hu

Címlapkép: Fotó: Jaroslav Šmahel / Pixabay