December végén a határőrség hozott egy határozatot – egyébként valós törvényi háttér nélkül, hiszen az új mozgósítási törvényt egyelőre nem fogadták el –, hogy ezentúl maga a felmentés nem jogosít fel határátlépésre – jelentette ki a kárpátaljai újságíró.

Dunda szerint az ukrán hatóságok intézkedése mindenkit érint, a cél az, hogy felkutassák azt a vélhetően több millió hadköteles korú férfit, akiről eddig nem tudtak semmit a sorozóirodák. A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója arról is beszélt: az ukrán–magyar viszony javulását a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítása hozhatja el.

Magyarellenes éle nincs, és nem is személyre szóló, ugyanakkor a hatályos ukrán mozgósítási törvénynek nem felel meg, hogy felmentéssel rendelkező személyeket nem engednek ki az országból, és katonai behívót kapnak – mondta el a Krónikának Dunda György kárpátaljai újságíró. A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, a Hír Tv tudósítója maga is katonai behívót kapott a magyar–ukrán határon,

holott felmentéssel rendelkezik a katonai szolgálat alól.

Felvetésünkre, hogy vajon „személyre szóló” volt-e a neki átadott katonai behívó, vagy valamennyi, hozzá hasonló helyzetben levő személy ugyanilyen elbánásban részesül, Dunda György kifejtette:

a tavalyi év végén minden, a katonai szolgálat alól felmentést kapott személy kilépését megtiltották.

„Azt merem remélni, hogy nem szándékosan, az újságírói tevékenységem miatt kaptam behívót, erről nincs szó. Inkább arról van szó, hogy december végén, újévi »ajándék» gyanánt megtiltották a határátkelőkön a kilépést azok számára, akik eddig felmentést élveztek a katonai szolgálat alól, így szabadon kiléphettek. Van Ukrajnában néhány kategória – például a nagycsaládosok, akiknek legalább három gyermekük van, akik egyedül nevelik a kiskorú gyermeküket, akik rokkantak, vagy akik súlyos beteg közeli hozzátartozót gondoznak, illetve az önkéntesek, akik külföldről hoznak be humanitárius segélyt nagy tételben, valamint a felsőfokú tanulmányokat folytatók –, amelyek eddig szabadon tudtak átjárni a határon.

Családi alapon én is az egyik ilyen kategóriába tartozom, ezért illet meg a felmentés, szabadon tudtunk járni.

December végén azonban a határőrség hozott egy határozatot – egyébként valós törvényi háttér nélkül, hiszen az új mozgósítási törvényt egyelőre nem fogadták el –, hogy ezentúl maga a felmentés nem jogosít fel határátlépésre. Csak abban az esetben engednek ki külföldre, ha az illető felkeresi a hadkiegészítő irodát, ott átesik az ilyenkor megkerülhetetlen katonai orvosi vizsgálaton, és hivatalosan besorozzák a seregbe. De felmentésért folyamodhat, merthogy az jár neki, ezt követően pedig a katonakönyvébe kap egy bélyegzőt arról, hogy felmentése van. Ezt be kell mutatnia, mivel csak így lehet kilépni az országból. Ennek a szigorításnak lettem én az áldozata: próbáltam volna a régi rend szerint Magyarországra utazni, miután két évig szabadon tudtam közlekedni, de öt és fél órás várakoztatás után egy katonai behívót adtak a kezembe, hogy menjek, és rendezzem a helyzetemet a sorozóbizottság előtt”

– tárta elő az előzményeket lapunknak Dunda.

Törvényi háttér nélkül járt el a határőrség

Felvetésünkre, hogy a határőrségnek valóban jogában áll-e ilyen rendeletet hozni, kifejtette: ez a helyzet furcsasága, hiszen erre vonatkozó törvény még nem született.

„Szó van arról, hogy elfogadnak egy új mozgósítási törvényt, ami nagyon szigorúnak ígérkezik, de továbbra is nagy vita övezi, sőt a beterjesztő kormánynak a parlament részéről vissza is adták átdolgozásra. Ehhez képest a határőrség mégis úgy gondolja, felhatalmazása van arra, hogy mindenkit a hadkiegészítő irodákba küldjön adategyeztetésre, felmentés intézésére.

Olyannyira, hogy minden kárpátaljai határátkelőhelyen januártól a hadkiegészítő parancsnokság egy-egy munkatársa is kapott egy helyiséget, és vizsgálja a hadköteles korú férfi utasok papírjait. Amennyiben pedig valaki nem tudja felmutatni a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott igazolást, hogy neki jár a felmentés és elhagyhatja az országot, akkor behívót adnak a kezébe azzal, hogy keresse fel a hadkiegészítő parancsnokságot, és intézze el a dolgokat.

Miközben hangsúlyozom: egyébként a felmentésre jogosító papírjaim rendelkezésre álltak. Ezeket eddig a határátkelőn szigorúan megvizsgálták, de elfogadták”

– mutatott rá az ungvári újságíró. Dunda György szerint mindennek az állhat a hátterében, hogy szeretnének mindenkit katonai nyilvántartásba venni, mivel az egyik legnagyobb probléma a sorozással az, hogy nagyon sok hadköteles korú személyről az ukrán hatóságok egyszerűen nem tudnak semmit.

Az ukrán gazdaságfejlesztési bizottság egyik tagja épp a minap említette, hogy a becslések szerint három és félmillió olyan hadköteles korú férfi él Ukrajnában, akiről a katonai nyilvántartás alapján nem tudják, hol tartózkodik, hol dolgozik, tehát rejtőzködnek a sorozás elől. A cél ezért az, hogy mindenkit felkutassanak, és adategyeztetésre hívjanak be. A hivatalos tájékoztatás úgy szól, hogy ha valakit a sorozóbizottság elé hívnak, az nem azt jelenti, azonnal elviszik katonának, hanem megvizsgálják, szükség van-e rá a fronton, ha pedig van felmentése, akkor azt elismerik.

„De ami tovább bonyolítja a helyzetet, az az, hogy a felmentés nem alanyi jogon intéződik, hanem a katonai orvosi bizottsági vizsgálat után kérvényt kell benyújtani, aminek az elbírálása több hónapot is igénybe vehet. Tehát a megszorítások eléggé húsba vágóak, az ember mozgását korlátozzák”

– mondta az újságíró.

Hozzátette: ő még így is a szerencsésebbek közé tartozik, mert a felmentése miatt a behívás valós veszélyétől, attól, hogy elviszik a frontvonalba, nem kell tartania. Azok viszont, akiknek nincs felmentésük, és úgy bujdokolnak a sorozóirodák elől, jóval nehezebb helyzetben vannak. A Krónika kérdésére, miszerint mindezek alapján az nem valószínűsíthető-e, hogy a behívónak magyarellenes éle lenne, Dunda György határozott nemmel válaszolt, mivel az intézkedés mindenkit érint.

„Akit igazoltatnak, annak behívót adnak, hogy menjen és rendezze a személyes adatait, vetesse magát nyilvántartásba. Bírságot is fizetni kell. Elvileg ugyanis a háború kitörése után mindenkinek meg kellett jelennie önként egy héten belül a hadkiegészítő parancsnokságokon. De ott természetesen csak az jelenik meg, akit oda küldenek, akit elkapnak az utcán és beviszik, vagy aki behívót kap, mint én. De azt azért nagyon fontosnak tartom rögzíteni, hogy ennek semmilyen fajta magyarellenes éle nincs, hanem az ukrajnai sorozások folyamatos szigorításából eredően mindenkit a hadkiegészítő parancsnokság elé akarnak vinni, minimum adategyeztetésre”

– hangsúlyozta Dunda.

A kárpátaljai magyarok jogainak visszaállítása a kulcs

Ezen túlmenően lapunk arra is kíváncsi volt, hogy Szijjártó Péter magyar és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői ungvári megbeszélése, illetve az esetleges Orbán–Zelenszkij-találkozó fényében milyenek a kárpátaljai magyar közösség kilátásai, enyhülhet-e a Budapest és Kijev közötti jelenlegi feszültség, és javulhat-e a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogainak helyzete. Ennek kapcsán Dunda György kifejtette: aminek mindenképpen örülni lehet és pozitív jelként értékelendő, az az, hogy a két politikus találkozni tudott Ungváron. Európai uniós folyosókon korábban is találkoztak, de mióta tart a háború, személyes találkozóra most került először sor Kárpátalján. Nagyon fontos, hogy legalább egyeztetnek.

Többórás, gyakorlatilag egész napos, szigorúan zárt körű megbeszélés volt, így azt nyilván nem tudjuk, hogy pontosan mi hangzott el, csak azt, ami a sajtótájékoztatón nyilvánosságra került. De vélhetően nagyon nehéz és nagyon komoly kérdéseket vitathattak meg a felek. De az, hogy beszéltek, hogy próbáltak előre jutni, megoldásokat felvázolni, a bizalmi légkört visszaállítani, konstruktív párbeszédet folytatni – feláll egy munkacsoport, tizenegy pontos magyar javaslat született, amit elviekben tíznapos határidőn belül egy kormányközi operatív munkacsoport próbál rendezni –, ezek biztató jelek. És a legfontosabb az, hogy nem eszkalálódik tovább az ukrán–magyar konfliktus, hanem jól láthatóan mind a két fél a megoldásra törekszik. Ukrajnának is jól felfogott érdeke, hogy jóban legyen a szomszédaival.

Az EU-s integrációt Magyarország támogatni, segíteni tudja, aminek alapfeltétele a kárpátaljai magyar kisebbségtől elvett jogok visszaadása, a 2015-ös állapotok visszaállítása. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője ugyan úgy fogalmazott, hogy egy lépéssel közelebb került egy esetleges kijevi Orbán–Zelenszkij-találkozó, de a magyar külügyminiszter kijelentéseiből azért jól kivehető, hogy ennek a találkozónak reális esélye csak akkor lesz, amennyiben megnyugtató módon rendeződik a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete. A tavaly decemberben ukrán részről elfogadott kisebbségi kerettörvény ebbe az irányba mutat, de ezt a magyar fél még nem tartja elégségesnek.

Azt Szijjártó Péter is elismerte a találkozón, hogy a törvény legalább megállította azt a negatív folyamatot, azt a negatív spirált, amiben a kisebbségi jogok ügye volt az elmúlt években, és remélhetőleg a megállás után majd az következik, hogy egyértelműen és határozottan javul, és mindenki számára elfogadhatóan rendeződik a helyzet.

De jól láthatóan a kárpátaljai magyar kisebbség gondjainak a megoldása viheti előre az ukrán–magyar politikai kapcsolatokat is” – hangsúlyozta a Krónikának nyilatkozva Dunda György.

Kiemelt kép: HírTv