Ez volna a progresszió lényege. Vagy nem?
Nem akarok itt a morálról prédikálni, mert azt mondják, hogy egy bizonyos kor után ez bizony könnyen megy, hagyjuk ezt inkább a fiatalabb generációra.
Azonban mielőtt részletezném, mi botránkoztatott meg, szeretném jelezni, hogy a születésem révén megkapott emberi anatómiámat egész életemben jobbára annak funkciója szerint használtam.
Hogy ebből csak néhányat említsek: a lábamat például főleg járásra, kezemet fogásra és az azzal összefüggő tevékenységekre, a fülemet hallásra, a számat és a nyelvemet evésre, beszédre, ízlelésre és a nyelés elősegítésére.
Ha ez éppen nem így történt, akkor azzal a „képességemmel” én bizony nem mentem fel egy színpadra, és nem mutattam be ott a „különleges tudásomat”. Pedig manapság úgy látszik, ez már így történik, mégpedig a magamutogatás jegyében.
Mint a németországi napi hírekből értesülhettünk,
„egy ausztrál nő a vaginájával fuvolázott a Supertalent jelenlegi évadában, Alsó-Szászországban.”
Szóval bátran felment a pódiumra, ott háttal a közönségnek ülve bemutatta a bugyis fenekét, majd egy furulyát dugott a vaginájába és utána – bizonyos izmainak a mozgatásával – előadott egy gyermekdalocskát.
Mindehhez csak annyit tennék hozzá, hogy az alsó-szászországi médiahatóság (NLM) igazgatója, Christian Krebs professzor szerint – aki „a jelenetet jogi szempontból, a gyermekekre és fiatalokra gyakorolt médiahatás szempontjából értékelte” – kijelentette, hogy:
„nem áll fenn a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésének gyanúja…” ugyanis „nem pornográf esetről van szó, mivel az általános tendencia nem kizárólag a szexuális ingerlésen alapul, és nem lépi túl egyértelműen az „általános társadalmi értékek szerint meghúzott határokat”.
Az üggyel kapcsolatban azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a műsornak ez a része, amely adást egyébként a család legtöbbször a kiskorú gyermekeikkel közösen néz meg, milyen hatást válthat ki a nézőből és a kiskorúakból. Erre a professzor válasza – a médiahatóság nevében – a következő volt:
„Nem az a feladatunk, hogy ízlésbeli kérdéseket szankcionáljunk.” Az ilyen jelenetek a tizenkét éves vagy annál idősebb célközönség számára nem jelentenek „potenciálisan fejlődésre káros médiatartalmat”. Ha ő mondja… Aztán így folytatta:
„Az utánzás veszélyét sem látjuk.” A műsorban fellépett jelölt „a gyermekek és fiatalok számára nem (vonzó) identifikációs figura” mivel ennek „semmi köze a mindennapi élethez”.
Ennek fényében őszintén örülhetünk a magyar kormány gyermekvédelmi politikájának, amely intézkedéseivel védelmezi a kiskorúak egészséges szexuális fejlődését.
Dr. T. Túri Gábor
Kiemelt kép: Foto: RTL / Stefan Gregorowius