A háborúval jött a negatív fordulat.
A koronavírus-járvány miatti lezárások feloldását követően jelentős gazdasági felpattanásnak lehettünk szemtanúi Európa-szerte, azonban a 2022-es év több változást, negatív fordulatot is hozott, mely 2023-ban erősödött – világított rá Erdélyi Dóra, felsorolva a tényezőket:
• az orosz–ukrán háború és az általánosan feszült geopolitikai helyzet,
• energiaválság,
• szankciók,
• gyenge globális (elsősorban kínai) kereslet.
Az infláció pedig már 2021 második felében átlépte az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos célját, és fokozatos gyorsulást mutatott. 2022 októberében 10,6 százalékon tetőzött, majd ugyan fokozatos lassulást mutatott, de 2023 decemberében is még jóval a jegybanki cél felett, 2,9 százalékon állt az eurózónában.
Az infláció felfutása következtében pedig a reálbérek, vagyis a keresetek vásárlóereje fokozatosan csökkent az eurózónában és a tagországok szintjén egyaránt az elmúlt két-két és fél évben
– világított rá az Oeconomus elemzője.
Mindez a háztartások fogyasztási kiadásait, egyben a gazdasági növekedést is visszafogta. Eközben pedig az eurózóna jegybankja szigorította a monetáris kondíciókat, reagálva a magas inflációra, mely szintén visszafogta a térség gazdasági teljesítményét. Ehhez csatlakozva Molnár Dániel elmondta, hogy az eurózóna gazdaságának lassulását a fogyasztás és a beruházások gyengélkedése eredményezte. A beruházások visszaesésében nagy szerepet játszott a gazdasági bizonytalanság, valamint a szigorú kamatkörnyezet. A nettó export javulása csak kismértékben tudta ezt ellensúlyozni.
Németország még mindig Európa beteg embere
Az Eurostat közlése szerint negyedéves alapon legnagyobb mértékben Írország, Németország és Litvánia GDP-je csökkent 2023 negyedik negyedévében. E három ország közül több szempont miatt is kiemelendő Németország gyenge teljesítménye.
Németország egyrészt az eurózóna szintjén meghatározó gazdasági erővel bíró ország, másrészt Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere
– jelezte az Indexnek Tatár Mihály. Az Oeconomus vezető elemzője hozzáfűzte, hogy 2022-ben a magyar külkereskedelmi termékforgalmon belül a behozatal 21 százalékát, illetve a kivitel 25 százalékát tette ki Németország.
A német gazdaság gyenge teljesítménye folytatódott, változatlanul kiérdemelve az „Európa beteg embere” címet
– fogalmazott Tatár, rámutatva, hogy a német nemzeti össztermék lényegében nem tudott növekedni 2023 első három negyedévében, majd a negyedik negyedévben zsugorodott – ez különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a lakosság közben 0,4 százalékkal növekedett a migrációnak köszönhetően. Összehasonlításképp az amerikai GDP 3,3 százalékkal bővült a negyedik negyedévben, felülmúlva a várakozásokat.
Bődületesen romlott a német gazdaság teljesítménye
A lakosság az inflációs sokk óta erőteljesen visszafogja a fogyasztását, és inkább megtakarít – a német bankbetétek állománya rekordmagasságba emelkedett.
A háborús recesszió és az orosz piacokról való leválás mellett súlyosbítja az export nehézségeit a kínai lassulás és ez egyre erősebb kínai verseny
– mondta Tatár Mihály, aki szerint nehezíti a kilábalást a költségvetési szigor is: a német alkotmány tiltja az eladósodást, így a Lámpakoalíció nem tudja „kiköltekezni” magát a recesszióból. A szakértő rámutatott, hogy az Európai Bizottság egy felmérésében a német vállalkozások több, őket sújtó nehézségre hívták fel a figyelmet:
a kereslet visszaesését és a (képzett) munkaerőhiány 2023-ban,
jelentős korlátozó tényező volt az energiaárak drasztikus emelkedése 2022-ben.
Továbbá a német ipar GDP-n belüli súlya is mérséklődött, az Eurostat adatai szerint a 2005-ös 25,2 százalékról 2022-re 23,5 százalékra, részben az erőltetett tempójú zöldátállás, részben az energiapiaci bizonytalanság miatt: az energiaintenzív iparágak teljesítménye 20 százalékkal zsugorodott a háború előtti szinthez képest.
A német ipar rövid távú kilátásai is változatlanul borúsak
– véli Tatár, amit részben az is alátámaszt, hogy a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index 2022 augusztusa óta a visszaesést jelző 50 pontos határ alatt mozog. Mindez a német ipari vállalatok pesszimizmusát mutatja, melyet fokoz a bizonytalan gazdasági környezet és a geopolitikai feszültség.
Magyarország nem örülhet a német gyengélkedésnek
A magyar export legnagyobb felvevőpiaca az Európai Unió, azon belül is elsősorban Németország. Emiatt pedig a külpiacaink gyengélkedése, a kereslet visszaesése a hazai gazdaságba is begyűrűzik az exportra termelő ágazatok révén.
Az eurózóna gyengélkedése kedvezőtlen Magyarországra nézve
– véli Molnár. Tatár rámutatott, hogy Magyarország világszinten egy kicsi, de külgazdaságilag nagymértékben nyitott gazdaság, erősen függ a külpiaci viszonyoktól, a külkereskedelmi partnerek piacán megnyilvánuló kereslet alakulásától.
Külkereskedelmi termékforgalmunkon belül a behozatalunk közel 70 százaléka, illetve kivitelünk 77 százaléka az Európai Unió tagországaihoz kötődik. Így az Európai Unió, és azon belül az eurózóna gazdasági lassulása vagy stagnálása negatívan hat a magyar gazdaságra is – a külkereskedelmen keresztül
– magyarázta a szakértő. Az MNB decemberi Inflációs jelentésében is foglalkozott Magyarország külpiacaival, az export lehetséges irányvonalaival. A jegybank szerint legfontosabb külkereskedelmi partnereink visszafogott gazdasági teljesítménye idén is fennmaradhat, a mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a magyar exportot. Ugyanakkor
„a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások ezt a hatást ellensúlyozzák”.
Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellár felszólal a szövetségi parlament, a Bundestag ülésén Berlinben 2023. november 28-án. Scholz beszédében elismerte, hogy megnehezíti a kormányzást az alkotmánybíróságnak azon döntése, amellyel hatályon kívül helyezte 60 milliárd euró átcsoportosítását a költségvetésben a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése helyett a klímaváltozás elleni intézkedésekre és az ország modernizálására, de ettől függetlenül a kormány fenntartja eddigi céljait. MTI/EPA/Clemens Bilan
