A kijevi külügyminisztériumban nem mindenkinek tetszhetnek Fegyir Sándor magyaroknak tett gesztusai.
Fontos időszak elé néz Ukrajna és Oroszország: azon túl, hogy február 24-én lesz két éve, hogy kirobbant az ukrajnai háború, Oroszországban elnökválasztást tartanak március 15–17. között, továbbá március végén lenne esedékes Ukrajnában is az államfőválasztás, amelyet a háborúra való tekintettel elhalasztottak. Az aktuálpolitikai témákban Kijev és Moszkva budapesti nagykövetségeit kereste meg a Magyar Nemzet, hogy a kirendelt nagykövetek válaszoljanak a lap kérdéseire, ám az ukránoktól meglepő választ kaptak.
A nagykövetség válaszából ugyanis az derült ki, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem nevezte ki a kelet-európai ország budapesti nagykövetét.
Tavaly nyáron a sajtóban sorra jelentek meg a hírek arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is jóváhagyta a leendő nagykövet, Fegyir Sándor agrémentjét, azaz a befogadó nyilatkozatot.
Sőt, már olyan is volt, aki interjút készített az új (most már tudjuk, nem létező) ukrán nagykövettel. Ahhoz azonban, hogy a diplomata Kijevet képviselje hazánkban, személyesen kell Budapestre érkeznie és megbízólevelét át kell adnia Novák Katalinnak, ám ehhez elengedhetetlen, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hivatalosan kinevezze a budapesti kirendeltség élére.
Fegyir Sándor közösségi oldalain jelét sem látni annak, hogy Magyarországra készülne, tavaly decemberben olyan híradások is megjelentek, a kárpátaljai származású jelöltet Kijevből tartják vissza.
Egyrészt Fegyir Sándor a hadseregben szolgál és nem egyszerű folyamat a leszerelés, másrészt a kijevi külügyminisztériumban bő másfél hónappal ezelőtt még nem volt egyetértés a személyéről.
A Magyar Nemzet korábban úgy értesült: nem mindenki szeretné látni az ukrán–magyar kapcsolatok javulását, és igyekeznek intenzíven megfúrni, hiszen a magyar felmenőkkel rendelkező jelölt egy gesztus is volt Ukrajna részéről hazánk irányába.
Arról, hogy egy diplomata hogyan jut el hazájából a fogadó ország nagykövetségére, Gyarmati István beszélt a lapnak: a volt diplomata elmondta, a leendő nagykövetek kinevezése a külügyminiszter és a miniszterelnök joga, akik javaslataikat – utóbbin keresztül – a köztársasági elnökhöz juttatják el. A kezdeményezést többféle vizsgálat is megelőzi, köztük nemzetbiztonsági vizsgálat. A kihelyezés úgy működik egy nagykövet esetében, hogy kérni kell a fogadó ország hozzájárulását, amit a régi francia diplomácia nyelve után agrémentnek hívnak.
Tehát a küldő ország külügyminisztériuma kérést küld az országnak, ahová akkreditálni szeretné a nagykövetet. A kérést megvizsgálják, majd visszaírnak, hogy egyetértenek-e, vagy nem – magyarázta Gyarmati István.
Kiemelte, a megtagadás okát nem kell megindokolni, de általában nagyon nyomós ok áll a háttérben.
Amennyiben azonban egyetértenek a küldő ország által javasolt személlyel, általában rövid időn belül válaszol a fogadó ország, de ez akár hónapokig is eltarthat, amit szintén nem kell megindokolni. Gyarmati István elmondta, amint a fogadó ország elfogadta az agrémentet, a leendő nagykövet már érkezhet is az országba, ám nagyköveti feladatokat akkreditáció hiányában még nem láthat el. Az akkreditációs folyamat azzal kezdődik, hogy a diplomata az államfő által kiállított megbízólevél másolatát átadja a fogadó országnak – a szakértő azonban kiemelte, bevett szokás, hogy a megbízóleveleket összegyűjtik, és egyszerre több nagykövet adja át azokat.
Borítókép: Fegyir Sándor még mindig nem érkezett meg Budapestre
Forrás: Facebook/Fegyir Sándor
