Genetikailag is elkülönül a csernobili farkaspopuláció a világ más részein élő fajtársaktól.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok körében egy szokatlan mutáció jelent meg és terjedt el, így genetikailag elkülönülnek a világ más részein élő farkaspopulációktól. Az új génmutáció védelmet nyújt a rák ellen, ami növeli az erősen sugárfertőzött területen élő állatok túlélési esélyét.
A felfedezés a humán rákkutatásra is hatással lehet.
Az 1986-os nukleáris katasztrófát követően az emberek elhagyták Csernobil környékét, így a természet idővel visszahódította az elnéptelenedett térséget. Mivel a civilizációs hatások többé nem érvényesültek, az élővilágot semmi sem háborgatta, az állatok egyedszáma drasztikusan megnőtt, a biológiai sokféleség pedig azóta is virágzik.
Nem szabad elfelejteni ugyanakkor azt a tényt, hogy a terület továbbra is erősen sugárfertőzött, és még egy hosszú ideig az is marad. Emiatt az itt élő szervezeteknek alkalmazkodniuk kellett az extrém körülményekhez.
Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa már tíz éve tanulmányozza a csernobili farkasokat. 2014-ben Love és kollégái az elzárt zónába mentek, és vérmintákat vettek az ott élő farkasoktól, hogy megértsék, miként reagál az állatok szervezete a rákkeltő sugárzásra. Néhányukra nyomkövető nyakörvet helyeztek a szakemberek, hogy a farkasok tartózkodási helyéről, és ezáltal sugárzásnak való kitettségéről információkat szerezzenek.
Valós idejű méréseket kapunk arról, hogy hol vannak és mennyi sugárzásnak vannak kitéve – mondta Love a kiadott közleményben.
A vizsgálat kimutatta, hogy az elzárt zónában élő farkasok egész életük során naponta több mint 11,28 millirem sugárzásnak vannak kitéve – ez több mint hatszorosa az emberi dolgozókra vonatkozó törvényes határértéknek.
Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a sugárzás hatására a farkasok immunrendszere megváltozott, hasonlóan a rák miatt sugárkezelésen átesett betegekéhez.
A genetikai elemzés továbbá arra utal, hogy a farkasok génállományának egyes részei bizonyos ellenálló képességet fejlesztettek ki a rák ellen. A tudósok hasonló eredményre jutottak, amikor korábban kóbor csernobili kutyák génállományát vizsgálták; akkor kiderült, hogy a tiltott zónában élő ebek genetikailag különböznek a világ más tájain élő kutyáktól.
Az új felfedezés az emberi egészségre is hatással lehet.
Love reméli, hogy az eredményeket felhasználva azonosítani tudja azokat a védő mutációkat, amelyek növelik az emberek túlélési esélyeit egyes rákfajtákkal szemben.
Sajnos az ígéretes kísérleteket megakasztotta a világjárvány és a háború, így nem tudni, mikor térhetnek vissza a tudósok az elzárt zónába, hogy folytathassák kutatásaikat.
Borítókép: A fákkal és gazzal benőtt, elhagyatott Pripjaty városa 2009-ben, jobbra a háttérben a csernobili erőmű és a szarkofág
Forrás: Matti Paavonen/commons.wikimedia.org
