Hogyan tette tönkre az USA Koszovót, és mit jelent ez Ukrajna számára? A Politico cikkének állítása szerint Washington koszovói ténykedését sokkal inkább az amerikai üzleti körök rövid távú haszonszerzése jellemzi, mintsem az ország gazdaságának helyreállítása. Az amerikai politikai elit és üzleti köreinek balkáni tevékenysége kísérteties hasonlóságot mutat a Joe Biden amerikai elnökhöz és köréhez tartozó ukrajnai érdekeltségekkel.

Az Egyesült Államok koszovói szerepvállalását részletesen bemutató, és azt az Ukrajnában zajló nyugati jelenléttel párhuzamba állító feltáró cikket jelentetett meg a Politico csütörtökön, éppen azon a napon, amikor a NATO védelmi miniszterei találkoznak Brüsszelben – szemlézi az írást a hirado.hu. A szerző Koszovóban készített riportot, ahol korábbi kormányzati szereplőkkel, diplomatákkal és ipari illetékesekkel beszélt a 2008-ban függetlenedett ország sorsáról. A cikk úgy fogalmaz: „Washington eddigi eredményei azt mutatják, hogy jobban ért a háborúk megvívásához, mint ahhoz, ami utána következik.”

„Bár Koszovónak van parlamentje, miniszterelnöke és elnöke, a legtöbb koszovói, akivel beszéltem, azt mondta, hogy a hatalom igazi székhelye az országban az amerikai nagykövetség” – fogalmazott a Politico szerzője, aki részletesen mutatja be Bill Clinton korábbi amerikai elnöknek és köreinek, valamint a Bush családhoz tartozó politikai és üzleti köröknek a balkáni térnyerését.

A cikk szerzője arra figyelmeztet: az amerikai politikai elit és üzleti köreinek balkáni tevékenysége kísérteties hasonlóságot mutat a Joe Biden amerikai elnökhöz és köréhez tartozó ukrajnai érdekeltségekkel.

Minden az üzletről szól

A cikk felidézte, hogy tavaly Neil Bush, a korábbi amerikai elnök George W. Bush öccse azért találkozott Pristinában Koszovó washingtoni nagykövetével, hogy „pénzt keressen.”

Niel Bush ezt a „Wesley K. Clark nyugalmazott amerikai tábornok által vezetett csoport tagjaként tette, amely az ország energiaágazatába akart befektetni.”

(Wesley Clark egykori NATO-főparancsnok neve ismerősen csenghet a magyar olvasók számára, mivel a 2022-es magyar országgyűlési választások befolyásolására kísérletet tevő és a baloldali pártokat dollármilliókkal kitömő Action for Democracy tanácsadói testületének is tagja volt – a szerk.)

A két prominens amerikai Pavel Valnevvel, az AmeriFreight Systems nevű chicagói székhelyű teherfuvarozó cég bolgár származású vezérigazgatójával próbált támogatást szerezni a koszovói elit körében egy geotermikus energiaprojekthez.

„A társaságban számos magas rangú koszovói politikus, üzletember és más méltóság volt, köztük Nancy Soderberg, a Nemzetbiztonsági Tanács egyik vezető tisztviselője a Clinton-kormányzat idejéből.”

A Swiss Hotelben „elkapott” beszélgetésből kiderült, hogy Clark elégedetlen volt Koszovó aktuális kormányával, amiért neki „nem sikerült előrelépnie az üzleti vállalkozásaiban”, de a CNN Magyarországot bíráló sztárriportere, Christiane Amanpourt neve is felmerült, mint olyan szövetségesé, akire Clarkék számítanak.

Az idealizált Amerika képe

A lap felidézte, hogy a koszovói nép a mai napig hálás Amerikának: „Az ország tele van emlékművekkel, sugárutakkal és terekkel, amelyeket a függetlenség kivívásában segítő amerikai tisztviselőknek szenteltek, Bill Clinton volt elnöktől Madeleine Albright külügyminiszteren át Clarkig, aki a NATO legfőbb szövetséges parancsnoka volt a koszovói háború idején. Egyszer a kormány komolyan fontolgatta, hogy Donald Trumpról nevez el egy tavat.”

A szerző azonban emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozásait követően Irakban, Afganisztánban vagy éppen Koszovóban is kudarcot vallottak az ország gazdaságának újjáépítésében.

Mint írták, az elmúlt évtizedekben minden olyan konfliktust követően, amelyekben Washington részt vett, „a takarítócsapatot az America Inc. vezette. Idővel azonban a politikai akarat Washingtonban a külföldi országok iránti elkötelezettséget illetően általában elhalványul, amint a nagyvállalatok mindent kisajtoltak az amerikai jelenlétből, amit csak tudtak.”

Figyelmeztetés Ukrajnának

A Politico rámutatott, hogy az ukrán vezetés nem csupán az Oroszországgal vívott háborúban számít az Egyesült Államok segítségére, hanem a háborút követően az infrastruktúra újjáépítésben is. Azonban Joe Scarborough, volt republikánus amerikai kongresszusi képviselő kijelentéseit idézve a cikk figyelmezteti Kijevet:

„Ki fogja újjáépíteni (Ukrajnát – a szerk.)? Ecuador nem fogja újjáépíteni Ukrajnát. Az Egyesült Államok lesz ott. Az Egyesült Államok vállalatai, az Egyesült Államok vállalkozói. Mi ott leszünk, segítünk Ukrajnát újjáépíteni, és az amerikaiak sok pénzt fognak keresni rajta.”

A washingtoni matekkal kapcsolatban azonban Koszovó már megtanulta a leckét. A lapnak nyilatkozó egyik korábbi koszovói miniszter szerint az Egyesült Államok vezetése jelentős erőforrásokat és politikai tőkét fektetett az ország felszabadításába, majd egyszerűen „megfeledkeztek rólunk.”

Romokban az ország

A cikk állítása szerint Washington koszovói ténykedését sokkal inkább az amerikai üzleti körök rövid távú haszonszerzése jellemzi, mintsem az ország gazdaságának helyreállítása.

Ennek ékes példája az ország energiahálózata, amely a mai napig is „két rozoga széntüzelésű erőműtől függ.” Emellett az ország munkanélküliségi rátája is Európa legrosszabbja közé tartozik az átlagosan több mint 27 százalékos arányával. Emellett az egyébként 1,8 milliós népességű országból mintegy 800 ezren vándoroltak külföldre a jobb megélhetés reményében. Az elvándorlás óriási aránya miatt pedig Koszovó gazdasága nagyban függ a külföldön dolgozók hazautalásaitól, ami a GDP 15 százalékát teszi ki.

„Koszovónak az egy főre jutó GDP-je a legalacsonyabb Európában, a szegénységi ráta meghaladja a 20 százalékot, ezen kívül pedig a korrupció és a politikai zűrzavar is sújtja” – tette hozzá.

A gazdasági mutatók mellett a társadalmi feszültségek sem csillapodnak. Az ország északi részén élő szerb nemzeti kisebbség és a koszovóiak között tavaly annak ellenére történtek fegyveres összetűzések, hogy közel 4500 fős NATO-békefenntartó kontingens tartózkodik a térségben. Az ENSZ legutóbbi New York-i ülésén pedig Aleksandr Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök feszültek egymásnak, amikor a szerb államfő etnikai tisztogatással vádolta meg a koszovói kormányt. A politikai feszültséget az váltotta ki, hogy a koszovói központi bank bejelentette, hogy kizárólag eurót fognak használni, „miközben sok északi szerb még mindig a szerb dínárban intézi az ügyeit.” A megoldatlan feszültségek miatt az amerikai hadseregnek továbbra is van egy bázisa Pristinától délre, ahol mintegy ezer amerikai és szövetséges katona állomásozik. Mint írták, „szinte ez az egyetlen dolog, ami Koszovó és Szerbia között áll.”

Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs

A teljes írás ITT olvasható.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Címlapkép: Gerd Altmann / Pixabay