Hol hangosabb, hol elül a vita, maradjon-e a vasárnapi nyitva tartás a kereskedelemben, vagy legyen szabad a hétvége az üzletekben dolgozóknak? Ez a kérdés is szóba került a IV. EuCET konferencián, ahol két szakszervezeti vezető, Bubenkó Csaba a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke és Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét.

Bubenkó Csaba:

• A mi tevékenységünk évek óta arról szól, hogy a kereskedelmi ágazatban a család szerepét erősítsük. Két nagyon fontos ilyen területről volt szó, a vasárnapi nyitvatartásról, illetve nemrégiben a december 24.-i, Szenteste-napi munkaidőről. (Az utóbbi területen nagy eredménynek mondható, hogy a két szakszervezet és a CÖF közös fellépésére 12 nagy áruházlánc csatlakozott az önkéntes zárva tartás programjához – a szerk.) Ezek a kérdések lényegében a magánélet és a munka összeegyeztetéséről szólnak. Általánosságban elmondható, hogy a globális nagytőke csak a saját hasznát tartja szem előtt.

Lenézi az embereket, amikor úgy gondolja, hogy ha valamivel többet fizet a hétvégi munkáért egy munkavállalónak, akkor az többet fog dolgozni.

Ez a munka becsületének az aláásása, amikor valakiről alapból azt gondolják, hogy csak akkor dolgozik becsülettel, hogyha többet fizetnek neki. Ezek olyan jelenségek, amikkel hosszú távon is, de ma is foglalkozni kell, Mint ahogy azzal a gyalázatos gyakorlattal is, hogy elbocsájtanak embereket és az ott maradókkal valamivel több pénzért ugyan, de az elküldött munkáját is elvégeztetik. Ezek olyan napi kihívások, amelyekkel a szakszervezeteknek meg kell birkózniuk.

• Ugyancsak nem mellőzhető ezekben az ügyekben a keresztényi szemlélet, hogy a munkaadó ne csak egy törzsszámként kezelje a munkavállalót, hanem értéknek tekintse, emberszámba vegye. Ez a munkaadó érdekét is szolgálja, hiszen nem mindegy, hogy milyen a munkaidő során a termelékenység, illetve a hatékonyság, amit bizonyítottan növelhet, ha a munkavállaló fontosnak, megbecsültnek érezheti magát.

• A hétvégi munkavégzéssel kapcsolatban a munkáltatók szívesen állítják, hogy ez a vásárlók akarata és a dolgozók érdeke is, mert másként 20-30 százalékkal kevesebbet keresnének, vagyis a dolgozók a nagyobb jövedelemért szívesen feláldozzák hétvégéiket. Csakhogy a valóság kissé más. Volt vasárnapi zárvatartás Magyarországon? Volt egy éven keresztül. Milyen társadalmi megmozdulás történt emiatt a vásárlók vagy a dolgozók részéről? Tiltakoztak-e az eladók a vasárnapi műszakpótlék elmaradása miatt? Nem.

Elégedetlenek persze mindig vannak és lesznek is, de a dolgozók 90 százaléka a vasárnapi zárva tartásnak örült, ami azt is bizonyítja, hogy nem minden a pénz.

Adott esetben fontosabb a családdal töltött idő. És még egy szempont: a kereskedelemben dolgozók 70 százaléka női munkavállaló és a nőknek a család és a gyerek nagyon fontos tényező. Az az egy év, amikor a vasárnapi zárvatartás működött, bebizonyította, hogy a munkavállalóknak erre szükségük van. Senki nem panaszkodott azért, mert kevesebb lett a fizetése, inkább azt lehet mondani, hogy fölháborodás és elégedetlenség volt, amikor visszaállították a vasárnapi nyitva tartást.

Palkovics Imre:

• Amikor az a munkáltatók, befektetők, és az ő érdekeiket képviselő balliberális politikai erők legfőbb érve, hogy akkor kevesebbet fogtok keresni, mélyen hallgatnak arról, hogy ezek az emberek nem tudják megkeresni napi 8 órában a tisztességes megélhetésükhöz szükséges pénzt, rá vannak kényszerítve arra, hogy ész nélkül túlórákat, hétvégi munkát vállaljanak. Csak egy szempontot hangsúlyoznak, úgy járnak el, mint a szamárral, amelyiknek az orra elé lógatják a répát, mire az megindul, mert el szeretné érni a csemegét. Azt gondolják, hogy a munkavállaló is ezen a szinten van, hogy a többlet jövedelemért mindent hajlandó feláldozni.

Megteszi, mert rászorul, de azt a bért a tisztességes, törvényes napi munkaidőben kellene megkeresnie.

Tehát annyit kellene fizetni ezeknek a nemzetközi multinacionális vállalkozásoknak, a kiskereskedelemben dolgozó magyar munkavállalók ki nem fizetett béréből komoly profitot bezsebelőknek, amennyit saját országukban fizetnek ugyanezért a munkáért. Ma a német, osztrák, holland munkavállalók nagyjából háromszor annyiért végzik ugyanazt a munkát, mint a magyarok.

• Tehát fő célunk, hogy tisztességesen fizessék meg az embereket és ne kényszerüljenek arra, hogy éjjel-nappal dolgozzanak, ráadásként vasárnap is. Ami egyébként ellentétes a keresztény életformával is. Az Úr azt rendelte, hogy a hetedik napon megpihenjünk, de még a hit gyakorlása sem adatik meg nekik vasárnaponként. De a nem hívő embereknek is jár a lehetőség, hogy megteremthessék a munka, a családi és magánélet összhangját. A multik számára apró problémát sem jelentene, hogy tisztességgel megfizessék a náluk dolgozókat, amikor ugyanis azt tapasztalják, hogy jobb jövedelem reményében kezdenek elszivárogni tőlük a munkavállalók, azonnal megemelik néhány százalékkal a béreket és a környező munkahelyekről ezzel magukhoz csábítják a dolgozókat.

Nem tenné tönkre őket az sem, ha háromszor magasabb béreket fizetnének, mint ma.

Az persze igaz, hogy ebben az esetben másutt keletkezne munkaerő hiány, de ez egy újabb kérdés, bérstruktúra kérdése, hogyan lehetne úgy kialakítani Magyarországon a bérrendszert, hogy az megfeleljen az észszerű foglalkozási hierarchiának. Ilyen rendszer Magyarországon ma még hiányzik.

Fotó: civilek.info