A világ 38 országában, köztük az Egyesült Államok tíz államában, ma is van jogi lehetőség a kémiai kasztrációra. A múlt heti bicskei fáklyás felvonuláson kiderült, hogy nálunk is lenne rá igény a pedofil bűncselekmények elkövetőivel szemben.
De mit jelent a kémiai kasztráció, hogyan képzeli a Mi Hazánk a hazai szabályozást, és született-e már az ügyben kormányzati állásfoglalás?
Az elmúlt hetekben hatalmas vihart kavart, lemondásokhoz vezetett a köztársasági elnök azon döntése, hogy végrehajtási kegyelemben részesítette a kényszerítésért jogerősen 3 év 4 hónap börtönre ítélt K. Endrét, aki zsarolással vette rá a bicskei gyermekotthon több lakóját az őket szexuálisan molesztáló V. János igazgató elleni vallomásuk visszavonására. Az intézet egykori igazgatója a pedofil bűncselekményekért jogerősen nyolc év fegyházbüntetést kapott.
Fáklyákkal a bicskei gyermekotthon előtt
A kegyelmi ügy kirobbanása után, február 13-án a Mi Hazánk Mozgalom fáklyás felvonulást tartott a bicskei gyermekotthonnál. Toroczkai László elnök a tüntetésen megígérte, ha pártjuk kormányra kerül, akkor a pedofil bűnözőket kasztrálják.
Fotó: Szollár Zsófi / Index
A kasztrálás nem új ötlet, hiszen Dúró Dóra – akkor még a Jobbik színeiben – már 2016-ban és 2019-ben (korábbi párttársa, Mirkóczki Ádám pedig már 2010-ben) javasolta a pedofilok kényszergyógykezelését, pontosabban: kémiai módszerrel történő kasztrálás lehetővé tételét.
A bicskei fáklyás felvonuláson ismét szóba hozta a kasztrálást Dúró Dóra, aki azt is kifogásolta, hogy az ügyben elítélt igazgató is „megúszhatja nyolc évvel”.
Ordít, hogy rendszerszintű változás kell a büntetőjogban és a rendvédelemben. Kasztrálni kell a pedofilokat, a Mi Hazánk törvénymódosítást kezdeményez ennek érdekében
– fogalmazott az ellenzéki politikus, aki – mint azt egy 2016-os sajtótájékoztatóján kifejtette – azt szeretné, ha a Büntető törvénykönyv módosításával megteremtenék a kémiai kasztráció lehetőségét a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben. Javaslatuk szerint az ilyen cselekményekért először elmarasztaltak önkéntesen vethetnék alá magukat az eljárásnak, míg a visszaesőknek kötelezővé tennék. Hozzátette: az ilyen bűncselekményeknél nagyon magas a visszaesők aránya.
A kémiai kasztráció egy köznyelvi kifejezés, amelyet több országban a szexuális bűnelkövetők antiandrogén gyógyszerekkel való kezelésére használnak. Az antiandrogén gyógyszerek olyan anyagok, amelyek gátolják az androgén (a férfi jellemvonások kifejlődését és ezek megtartását stimuláló vagy szabályozó) hormonok hatását. A kémiai kasztráció első közvetlen hatása a merevedési zavar, vagyis az erekció kialakulásának vagy fenntartásának képtelensége, amelyhez hozzájáruló fiziológiai tényező a csökkent tesztoszteronszint. Bár a kémiai kasztráció kifejezéssel a laikusok gyakran élnek, szakszerűbb ezt az eljárást „hormonális gyógyszeres kezelésnek” vagy „nemi vágyat csökkentő gyógyszeres kezelésnek” nevezni. Az első kémiai kasztrálást 1944-ben alkalmazták először.
Nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel
Jelenleg a világ 38 országában – eltérő szabályokkal, feltételekkel és gyakorlattal – használják a kémiai kasztrációt mint büntetőjogi szankciót. Így adottak a törvényi feltételek többek közt Ausztráliában, Dél-Koreában, Észtországban, Lengyelországban, Moldovában, Pakisztánban, Dél-Koreában, az Egyesült Államok tíz államában, emellett Oroszországban, Argentínában és Izraelben is létezik annak lehetősége, hogy az önként vállalt kasztrációért cserébe elengedjék a börtönbüntetés egy részét.
Vagyis a világ több országában is elfogadott megoldás lenne a pedofilok kémiai kasztrálása, de inkább csak papíron.
A gyakorlatban ugyanis ritkán hoznak olyan ítéletet, amely ezt a megoldást tartalmazná. Évekkel ezelőtt egy moldovai bíróság ítélt kémiai úton elvégzett kasztrálásra egy ötvenéves férfit, aki élettársa nyolcéves lányát erőszakolta meg.
Egyébként Magyarországon is született kormányzati állásfoglalás a kémiai kasztrálás ügyében. Tizenegy éve a Népszava megkeresésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közölte, miután a kötelező kasztrálás a nemzetközi emberi jogi egyezmények és az Alaptörvény számos pontjával sem összeegyeztethető, így a kormányzat nem tervezi a bevezetését.
Az ilyen büntetési tételek megsértenék a kínzó, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést tiltó rendelkezéseket
– állította az igazságügyi tárca, amely szerint a kémiai kasztrációnak „súlyos egészségügyi következményei lehetnek”, méghozzá úgy, hogy semmi sem garantálja a beavatkozás eredményességét.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
