A Fidesz–KDNP Sulyok Tamást nevezte meg köztársaságielnök-jelöltjeként, aki jelenleg az Alkotmánybíróság elnöki pozícióját tölti be 2016 óta. Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot – így nyilatkozott korábban az államfői tisztség várományosa. Elmondása szerint nagyon sokat tanult a parasztemberektől, mert ők mindig a valóság talaján állnak, azt figyelik, mit hoz a jövő, hiszen abból élnek. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is azt emelte ki az államfőjelölt kapcsán, hogy nem rendelkezik pártkötődéssel, komoly jogászi életútja van.
A köztársasági elnök az alaptörvény betűje és szellemisége alapján kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus egysége felett – szögezte le a Magyar Nemzetnek Ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint ez elsősorban nem is feltétlenül tisztán politikai, hanem szuverenitásvédelmi kérdés, amelyben éppen ezért bizonyos kérdések mentén összparlamenti konszenzus is kialakulhatna.
Szavai szerint mivel a nemzet egysége nem értelmezhető a külhoni magyarság iránti, alaptörvényben rögzített felelősségvállalás nélkül, ezért
amíg a baloldal, különösen Gyurcsány Ferenc nem kér bocsánatot a 2004-es szégyenteljes népszavazás kapcsán tanúsított szerepvállalása miatt, nincs morális alapjuk arra, hogy a nemzet egységének kérdését, akár csak a szájukra vegyék.
Emlékeztetett: a Fidesz frakcióvezetője egyértelművé tette, hogy mi volt a fő szempont Sulyok Tamás jelölése kapcsán. Kocsis Mátét idézve elmondta, hogy a jelölés az alkalmasságról szól, illetve hogy az irányadó szabályok szerint a szövetségük elnöke, Orbán Viktor kormányfő által javasolt személy a kormánypártok szerint a jelenlegi helyzetben az, aki a leginkább ki tudja fejezni a nemzeti egységet.
Nem rendelkezik pártkötődéssel, és egy komoly, jogászi életutat bejárt, nagy tekintélyű ember a jelöltjük.
A magyar emberek számára ezeknek meggyőző érveknek kell lenniük – jegyezte meg. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a kormánypártok államfőjelöltje jól meg fogja állni a helyét a nemzetközi térben is. Felidézte: Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014. szeptember 27-i hatállyal választotta az Alkotmánybíróság tagjává, azóta először elnökhelyettese majd, 2016 óta a taláros testület elnöke.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy – a Fidesz frakcióvezetője szerint is nagy presztízsűnek számító – bírói testület első embereként szerzett tapasztalatait a jelöltnek minden bizonnyal lesz lehetősége kamatoztatni köztársasági elnökként is
– mutatott rá Lomnici Zoltán.
Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Az index.hu cikkében összeszedte a legfontosabb tudnivalókat a jelöltről:
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született, igazi jogászcsaládba, Kiskunfélegyházán. Édesapája ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték az ügyvédi kamarából. Több mint tíz évig fizikai munkásként tartotta el a családját, és csak 1957-től tudott jogtanácsosként elhelyezkedni. Édesanyja pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyja ügyvéd, sőt a házastársaik is jogi foglalkozásúak. Nővére viszont élelmiszeripari mérnök.
Elüldözték a megyéből
Kiskunfélegyházán járt általános, majd középiskolába. Érettségi után Kalocsán volt katona. A Magyar Néphadseregben eltöltött tizenegy hónapos szolgálat után Szegedre került, a szegedi egyetem jogi karára. Amikor apjának elárulta, hogy ő inkább tanár akar lenni, ő azt mondta: az is egy jó dolog, csak nehéz belőle megélni. Évekkel később azért sikerült kamatoztatnia pedagógiai hajlamát, hiszen az egyetemen mindig is szeretett tanítani.
1980-ban szerzett jogi diplomát, pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon.
Már bírósági fogalmazóként rájöttem arra, hogy a büntetőjognak sok olyan vonatkozása van, ami nem felel meg a lelki alkatomnak, ezért a civilisztika felé indultam el. Csak a vak nem látta, hogy a nyolcvanas években az állampárt meghatározott büntetőügyekben meghatározott utasításokat adott meghatározott embereknek
– emlékezett vissza első bírósági éveire.
Aztán hamar szembesülnie kellett a rendszer erőszakosságával. 1982-ben, amikor letette a jogi szakvizsgát, a megyei bíróság elnöke – aki a szakmához nem igazán értett, inkább politikai érdekek vezérelték – közölte vele, hogy kinevezik büntetőbírónak, ha belép az MSZMP-be. Azt válaszolta, köszöni szépen, de nem akar büntetőbíró lenni. Erre az elnök hidegen a szemébe nézett, és azt mondta, akkor menjen el a megyéből is, mert üldöznie kell. Annyit viszont legalább megígért, ha elmegy, nem nyúl utána.
Elment Kiskunfélegyházára a termelőszövetkezetbe jogtanácsosnak. Kétlaki életet kellett élnie: továbbra is Szegeden lakott, onnan járt vissza szülővárosába dolgozni.
Elmondása szerint nagyon sokat tanult a parasztemberektől, mert ők mindig a valóság talaján állnak, azt figyelik, mit hoz a jövő, hiszen abból élnek.
„Ehhez sok hitre van szükség. Ha ma valamit elvetek – folytatta –, azt majd le fogom aratni, vagy ha enni adok a jószágnak, azt le tudom vágni.” Véleménye szerint sok pozitív vonása volt a szövetkezeteknek, amiket sajnos a falu, a magyar vidék elveszített a rendszerváltás után.
A jót próbálja látni a lehetőségek közül
1991-től dolgozhatott ügyvédként, egészen alkotmánybírói megválasztásáig, 2014 szeptemberéig. Arra a kérdésre, miért választotta 2013-as PhD-értekezésének témájául az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetének vizsgálatát, ezt válaszolta: a pártállami időkben az ügyvédek megpróbálták túlélni ezt az időszakot, ám sokan elestek a csatában. Apja például nemcsak a praxisát, hanem a teljes vagyonát is elvesztette. Az volt a balszerencséje, hogy egy harmincas évek végi bontóperben képviselt ügyfelének az ellenérdekelt házastársa lett a háború után a kommunista párt székesfehérvári első titkára. Mivel az apja éppen ott ügyvédeskedett, el is dőlt a sorsa.
Az Indexnek adott legutóbbi interjújában erre így emlékezett:
Édesapámtól mégsem hallottam rosszat az úgynevezett szocializmus rendszeréről, sőt szociálisan még igazságosnak is tartotta, soha nem szidta. Újra tudta kezdeni az életét, mert megmaradtak a gyerekei. Ő erre helyezte a hangsúlyt.
Otthon általában csak pozitív dolgokat hallott. Édesapja hívő ember volt, úgy tartotta, amit Isten adott, azt joga is van elvenni. Ebből a pozitív célzatú nevelésből a mai napig profitál. Elmondása szerint mindig csak a jót próbálja látni a lehetőségek közül.
Nem érdekelte a politika
- szeptember 27-től lett az Alkotmánybíróság tagja. Praktikusan kezeli a testületet támadó kritikákat is:
Akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít. A politikai kritikával viszont nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika.
Kollégái hamar elfogadták, hiszen 2015. április 1-jén a testület elnökhelyettesének választották. Egy évvel később, 2016. április 22-étől – Lenkovics Barnabás utódjaként – elnökhelyettesként az elnöki jogköröket is ellátta. 2016. november 22-én pedig az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság elnökévé. Több mint hétévi elnökség után újabb kihívás várja: a Donáti utcából várhatóan a Sándor-palotába költözik.
Címlapkép: Sulyok Tamás (MTI/Szigetváry Zsolt)
