A zászlót vinni kell, a zászlót tovább kell vinnie a következő nemzedéknek is – ez a legfőbb üzenete annak a Wittner Mária életét és munkásságát bemutató vándorkiállításnak, amelynek első állomása Dunakeszi.
A múlt héten mutatták be a Wittner Mária életét bemutató, „Készültem az útra” című emlékkiállítást a VOKE József Attila Művelődési Központban. A Magyar Patrióták Közössége által életre hívott vándorkiállítás azért indult Dunakeszin, mivel Wittner Mária élete is összekapcsolódott a településsel.
A szervezők célja, hogy az ’56-os hős szabadságról és kiállásról szóló üzenetét minél több helyre eljuttassák Kárpát-medence szerte.
„Számunkra Wittner Mária kezdettől fogva egy példakép volt. Nem is csak az ’56-os szerepén keresztül, hanem legalább annyira a 2006-os rendszerváltás utáni szerepének köszönhetően rá nagyon felnéztünk” – idézte fel a kiállítást megálmodó Magyar Patrióták Közösségének alapító elnöke, Hetzmann Róbert. Mint hozzátette, szervezetük megalakulásának pillanatában világos volt a számukra, hogy Wittner Mária egyike lesz azoknak az igazodási pontoknak, akik korunkban az állócsillagot képviselik.
Hetzmann Róbert kiemelte: az ’56-os hős egyik legfontosabb üzenete az volt a számukra, hogy a zászlót sohase hagyják a földön heverni. „A zászlót vinni kell, a zászlót tovább kell vinnie a következő a nemzedéknek is.”
Hozzátette: a kiállítás azért indult el, hogy képletesen szólva ezt a zászlót felvegyük, és elinduljunk, hogy Wittner Mária örökségét, szellemi hagyatékát minél többekhez eljuttassuk.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter köszöntőjében arról beszélt: vannak olyan emberek, akik „összekötnek minket, összekötik a generációkat”, és közéjük tartozott Wittner Mária is.
Mint kitért rá, az Európai Unióban összesen két ország van, amelyeknek ezer év óta folyamatos államisága van: Franciaországnak és Magyarországnak. Mint fogalmazott, ez azért van, mert a magyarokban megvan a megmaradás képessége. Ezt a megmaradási képességet az élteti és az segíti, hogy voltak és vannak Wittner Máriák, akik elmondják a saját történetüket, és kiállnak a magyarságukért.
Wittner Mária élete Dunakeszivel is összefonódott, akit bár egyszerű dunakeszi lakosként is ismertek, tudták róla, mennyi mindent tett Magyarországért, azért is kaphatott díszpolgári címet – fogalmazott portálunknak Dióssi Csaba polgármester.
Varga János ’56-os forradalmár arról beszélt: a budapesti harcokban számtalan „vidéki srác” is részt vett, akik otthonról hozták azt a bizonyos génjeinkben bent lakozó józan paraszti észt, és értették, miről szól a szabadságharc.
Ha megnézzük jól, a börtönéveim alatt is a kétharmad része, akivel ültem, és akiket kivégeztek a harcok miatt, azok kétharmad részben vidéki emberek voltak, ingázók, mint én is – hangsúlyozta.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a kiállítás védnöke személyes emlékeit felidézve arról szólt: Wittner Mária sokat foglalkozott azzal, miért nem végezték ki, miért maradhatott mégis életben. Bár ’59-ben róla ugyan levették a kötelet, de három sorstársának a nyakában maradt. Wittner Mária az ő emléküknek szentelte életét, és Németh Szilárd szerint azt a munkát, amit ő végzett, most az utókornak kell tovább vinnie.
Borítókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter beszédet mond a Wittner Mária-emlékkiállításon, Dunakeszin, a VOKE József Attila Művelődési Központban
Forrás: Pesti Srácok/Hatlaczki Balázs
