Ő ízig-vérig jogász ember, alkotmányjogász, aki a következő időszakban nagyon jól segíthet abban, hogy eligazítson az Európai Unióval (EU) felmerülő vitás kérdésekben – mondta Fricz Tamás, ugyanakkor rámutatva arra is, hogy nem a köztársasági elnök „dolga elsősorban az Európai Bizottsággal vitatkozni”, de mindenképpen segíthet az említett jogi háttér.

Nagyszerű választásnak nevezte Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, hogy Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke töltheti be az államfői tisztséget.

A politológus az M1 csatorna kedd reggeli műsorában úgy fogalmazott: „ebben a politikai helyzetben, amibe kerültünk, Sulyok Tamás egy nagyszerű választás”. Ő ízig-vérig jogász ember, alkotmányjogász, aki a következő időszakban nagyon jól segíthet abban, hogy eligazítson az Európai Unióval (EU) felmerülő vitás kérdésekben – mondta Fricz Tamás, ugyanakkor rámutatva arra is, hogy nem a köztársasági elnök „dolga elsősorban az Európai Bizottsággal vitatkozni”, de mindenképpen segíthet az említett jogi háttér.

Szerinte a hétfőn köztársasági elnökké választott

Sulyok Tamás Országházban mondott beszédében több nagyon fontos üzenet is volt.

Az egyik az, hogy a nemzeti, a jogi szuverenitásnál nincs fontosabb, és tulajdonképpen Magyarország nem adta fel a szuverenitását azzal, hogy belépett az EU-ba, hanem bizonyos jogokat ráruházunk az unióra és ezeket közösen gyakoroljuk – mondta Fricz Tamás.

Kiemelte, Sulyok Tamás nagyon hangsúlyozta a szuverenitás kérdéskörét, és az új államfő arról beszélt: világos tény az, hogy az EU nem állam, hanem nemzetek szövetsége. Tehát nem lehet belőle államot csinálni, mert az EU a tagállamok független szuverenitására épül.

Fricz Tamás szerint mindez azért fontos, mert már vannak információk arról, hogy a brüsszeli elit olyan jogokat akar magához vonni, amelyek a Lisszaboni Szerződés szerint egyáltalán nem tartoznak az unióhoz és a Európai Bizottsághoz. Azt mondta, hogy Brüsszelben nagyon szeretnék, ha az EU egy szuperállam lenne és – szerinte – nagyon komoly törekvésekkel kell majd szembenézni az európai parlamenti választásokat követően.

Annak kapcsán, hogy a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az államfői választásnál az ülésteremből, arról beszélt:

az ellenzék úgynevezett dekonstruktív ellenzék, amelyik alapjaiban nem fogadja el a jogi berendezkedést, a jogszerű működést és a demokratikus rendszer működéséből is kilép.

Fricz Tamás azt mondta: „egész egyszerűen, érthetetlen okoknál fogva” – a Mi Hazánk Mozgalmat kivéve – kivonultak a köztársasági elnök megválasztási folyamatának a legelején, hogy ők egyszerűen ezt tagadják.

Nem lehet tudni, hogy miért, minden törvényesen zajlott. Az előző államfő lemondott, ezek után megválasztanak egy olyan köztársasági elnököt, aki minden szempontból megfelel az elnöki pozíciónak a jogtudásával, a tárgyilagosságával, az eddigi múltjával, és még ebben sem tudnak részt venni – tette hozzá.

Fricz Tamás szerint felmerül a kérdés, hogy mi a problémája az ellenzéknek, amikor olyan elnök jön, aki nem pártkatona, soha nem volt tagja pártnak.

Azt látni, hogy kettébomlott a magyar politikai élet, az ellenzék tulajdonképpen keresi a balhét minden kérdésben, a rendetlenség, a káosz irányába vezetné az országot

– mondta a politológus.

MTI

Címlapkép: Kövér László házelnök (b) gratulál Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnöknek az Országgyûlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. A kormányzó Fidesz-KDNP államfõjelöltjét az Országgyûlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé.
MTI/Koszticsák Szilárd