A honfoglalás kori kunfakóhoz hasonló ló tenyésztéséről, kiképzéséről és ahagyományőrzésről is beszéltek a témában tartott sajtótájékoztatón a Magyarságkutató Intézetben. A kunfakó jellegű ló kiegyensúlyozott idegrendszerének köszönhetően alkalmas hagyományőrzésre, lovas íjászatra, gyermekek lovagoltatására és hobbiállatként is lehet tartani.
Kassai Lajos lovasíjász elmondta, hogy Eördögh András tenyésztő, az Ősi Lófajtákat Tenyésztők Egyesületének elnöke honfoglalás kori jelleget hordozó lovat tenyésztett ki, amely hasonló az ősi kunfakó lovakhoz. Elmondta, hogy ezeknél a lovaknál is elengedhetetlen szerepe van a kiképzésnek. A szoktatás fázisában megtanítják a lovakat állni, valamint, hogy minden külső hatással szemben ellenállók legyenek.
A kunfakó tulajdonságai között szerepel, hogy alkalmas hosszú utak megtételére, emellett jámbor, könnyen kezelhető, barátságos, nagy teherbírású, szívós állat
– sorolta.
Kásler Mikós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből, valamint a régészeti leletekből rendelkezünk ismeretekkel őseinkről, harcmodorukról, lovaikról, a lószerszámokról és fegyverekről is. A fegyverek és a lószerszámok rekonstruálása mellett cél az őseink lovához leginkább hasonló lovak kitenyésztése.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy az Árpád-kori kunfakók ellenállók voltak, amely a harcmodorból és a vándorlásból is következett. A kunfakó lovaknak igénytelennek kellett lenniük, nagy távolságokat kellett megtenniük és jó idegrendszerrel rendelkeztek.
Kifejtette: nem genetikailag hozták most vissza a tenyésztők a honfoglalás kori kunfakót, de érdemes lenne genetikai laborvizsgálatokat végezni arra vonatkozóan, hogy vajon ennek a tenyésztésnek eredményeként létrejött génállomány mennyire hasonlít honfoglaló őseink lovaihoz. Ilyen genetikai vizsgálatokat a korabeli csontleletekből lehet elvégezni – tette hozzá.
„Ha ugyanolyan teherbírással, idegrendszerrel rendelkeznek, mint amilyennel az ősi lovak is rendelkeztek, akkor az a génekben is meg kell, hogy nyilvánuljon. Ezt előbb-utóbb majd be is lehet bizonyítani”
– mutatott rá a rektor, hozzátéve, hogy az ősi lovak színe is hasonló lehetett mint a mostaniaké.
Dallos Gyula, a Honvédelmi Minisztérium Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa felidézte, hogy őseink szoros kapcsolatban éltek lovaikkal. Úgy vélte, csak olyan egyedekkel lehetett ilyen hamar eredményt elérni a tenyésztőknek, amelyek genetikailag hordozzák magukban azt a tudást, azt a szilárdságot, intelligenciát, amellyel elődeik is rendelkeztek.
Dallos Gyula szerint
a kunfakó jellegű ló kiegyensúlyozott idegrendszerének köszönhetően alkalmas hagyományőrzésre, lovas íjászatra, gyermekek lovagoltatására és hobbiállatként is lehet tartani. Ilyen természetű lovakra szükségünk van
– hangsúlyozta.
Eördögh András tenyésztő arról beszélt, hogy
30 évet szánt életéből arra, hogy a kunfakó jellegű fajta újra megjelenjen. Az ősi ló a kun tájegységről, valamint jellemző színéről kapta a kunfakó nevet.
MTI
Címlapkép: Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet fõigazgatója a honfoglalás kori kunfakóhoz hasonló ló tenyésztésérõl és kiképzésérõl tartott sajtótájékoztatón 2024. február 26-án. Eördögh András tenyésztõ, az Õsi Lófajtákat Tenyésztõk Egyesületének elnöke 30 éves munkával honfoglalás kori jelleget hordozó lovat tenyésztett ki, amely hasonló az õsi kunfakó lovakhoz.
MTI/Kovács Tamás
