A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás jelentős problémák elé állítják az EU-t.
Súlyos kockázatokat jelentenek az EU gazdasága és pénzügyi rendszere, valamint polgárainak biztonsága szempontjából. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem több mint harminc éve kiemelt helyen szerepel az EU politikai napirendjén, és 1991-ben sor került az első pénzmosási irányelv elfogadására, ami azóta számos reformon esett át.
Az Európai Bizottság 2021 júliusában jogalkotási javaslatcsomagot terjesztett elő azzal a céllal, hogy tovább erősítse a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat, és javítsa azok érvényesítését. A javaslatcsomag szükségességét indokolja, hogy az EU éves GDP-jéből több, mint 150 milliárd euró érintett gyanús pénzügyi tevékenységben.
Mint ismeretes, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) szerint globálisan a GDP 2–5%-át kitevő összeget érint a pénzmosás, ez 2023-ban 1,9–4,9 ezermilliárd eurót jelentett.
A soros uniós elnökséget betöltő Belgium pénzügyminisztere, Vincent Van Peteghem szerint „a csomag azt hivatott biztosítani, hogy a csalóknak, a szervezett bűnözésnek és a terroristáknak ne maradjon lehetőségük arra, hogy az EU pénzügyi rendszerén keresztül kifehérítsék bevételeiket”.
A csomag az alábbiakat foglalja magában:
• az EU Pénzmosás Elleni Hatóságának létrehozásáról szóló rendelet,
• a magánszektornak a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeiről szóló rendelet,
• a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó mechanizmusokról szóló irányelv,
• a pénzátutalásokról szóló rendelet felülvizsgálata.
A Tanács és a Parlament 2024. január 18-án ideiglenes megállapodásra jutott a pénzmosás elleni csomagról. Amennyiben a tagállamoknak az Állandó Képviselők Bizottságában ülésező képviselői és a Parlament jóváhagyják a szövegeket, azokat a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan el kell fogadnia. A két testület között még folynak a tárgyalások a magánszektornak a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeiről szóló rendeletről és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó mechanizmusokról szóló irányelvről. (A végső jóváhagyó parlamenti szavazást 2024. április 22-25-re tervezik.)
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új rendelet EU-szerte harmonizálja és pontosítja a szabályokat, így például részletesebb rendelkezéseket tartalmaz az ügyfél-átvilágításra és a tényleges tulajdonosokra, valamint a nemzeti felügyeletek és a pénzügyi információs egységek hatáskörére vonatkozóan.
Az új rendelettel az EU olyan, közvetlenül alkalmazandó szabályozási keretet hoz létre, amely követelményeket tartalmaz a kötelezett szolgáltatókra – főként a hitelintézetekre és a pénzügyi intézményekre, valamint a kijelölt nem pénzügyi vállalkozásokra és szakmákra (pl. az ügyvédekre és a könyvelőkre).
A rendelet alapján elvileg a készpénzfizetések felső határa az EU egészében 10.000 EUR lesz. A tagállamok ennél alacsonyabb felső összeghatárt is előírhatnak. A kriptoeszközök és -befektetések esetében 1.000 eurós összeghatár felett kötelező lesz az ügyfelek átvilágítása. Az ügyfél-átvilágítási és -bejelentési kötelezettség a luxuscikk-kereskedőkre, az ékszerészekre, az óra- és az aranyművesekre is kiterjed, valamint kötelezett szolgáltatókká válnak a luxusautókkal, a repülőgépekkel és jachtokkal, illetve a műkincsekkel és műalkotásokkal kereskedők is.
A kötelezett szolgáltatóknak fokozott átvilágítási intézkedéseket kell majd alkalmazniuk a kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat érintő alkalmi ügyletek és üzleti kapcsolatok tekintetében, amelyekben a pénzmosás és terrorizmus elleni nemzeti rendszerek hiányosságai veszélyeztetik az EU belső piacának integritását.
Az EU Pénzmosás Elleni Hatósága
A Pénzmosás Elleni Hatóság (Authority for Anti-Money Laundering, AMLA) néven az EU új ügynökséget hoz létre annak érdekében, hogy javuljon a felügyelet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén az unióban, valamint támogatni lehessen a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést. Az uniós hatóság több, mint 400 alkalmazottal 2025 közepén kezdi meg működését Frankfurtban.
Ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament és a Tanács közösen állapodott meg egy új uniós ügynökség befogadó városáról. Az AMLA létrehozására vonatkozó javaslat előterjesztésére a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló bizottsági jogalkotási javaslatcsomag részeként került sor 2021-ben. A Tanács és a Parlament 2023. december 13-án jutott ideiglenes megállapodásra az AMLA létrehozásáról.
Az ideiglenes megállapodás megerősített mechanizmust vezet be a visszaélések bejelentésére vonatkozóan. Ami a kötelezett szolgáltatókat illeti, az AMLA kizárólag a pénzügyi ágazatból származó bejelentésekkel foglalkozik majd, de foglalkozhat a nemzeti hatóságok alkalmazottaitól származó bejelentésekkel is.
Az AMLA hatáskörrel fog rendelkezni a kötelező erejű vitarendezésre a pénzügyi ágazatbeli kollégiumokkal összefüggésben, minden más esetben pedig a pénzügyi felügyelet kérésére, integrált mechanizmust hoz létre a tagállamok nemzeti felügyeleteivel annak biztosítása érdekében, hogy a kötelezett szolgáltatók teljesítsék kötelezettségeiket; közvetlenül felügyel majd bizonyos számú, az EU-ban a legkockázatosabbak közé tartozó hitelintézetet és pénzügyi intézményt, köztük a kriptoeszköz-szolgáltatókat; a támogató szerepet fog betölteni a nem pénzügyi ágazat tekintetében; koordinálni fogja a pénzügyi információs egységeket a tagállamokban; továbbá közigazgatási bírságokat szab majd ki súlyos jogsértések esetén.
Az AMLA nyomon fogja követni, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltatók rendelkeznek-e a célzott pénzügyi szankciók végrehajtásának biztosítását, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását és elkobzását szolgáló belső politikákkal és eljárásokkal.
Már megjelentek az első súlyos kritikák
Frankfurt viszonylag könnyű hozzáférést biztosít a globális bankrendszer – egy jórészt Európán kívüli érdekkörök által meghatározott nemzetközi pénzügyi hálózat – számára, és ennek fényében ma kérdéses az is, hogy az akár Németországban hatályos szövetségi törvények, akár a meglévő uniós normák hatékony betartatása kellőképpen biztosított-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit esetleg súlyosan veszélyeztető bűncselekmények leküzdésére.
Bár az Európai Központi Banknak székhelyet adó Frankfurt, ahogyan maga Brüsszel is – jelszavakban és programszinten – eddig határozottan a pénzmosás elleni küzdelem vezetésére koncentrált, a jövő kérdése, hogy esetleg nem egy, az EU tényleges intézményi és pénzügyi stabilitását (pl. háborús lobbik árán) zárójelbe tevő érdekkör veszi-e át a hatalmat Frankfurtban, ami a pénzmosás elleni új uniós intézmény működtetése tekintetében is súlyos problémákat okozhat.
Sokatmondó, hogy Mike Josef, frankfurti főpolgármester a város sokszínű kultúráját emelte ki nemrég, ezzel mintegy garantálva, hogy „mindenhonnan” érkező AMLA-alkalmazottakat szívesen látnak majd a városban. Ahogy fogalmazott:
„A menekültek gyermekeként most Frankfurt főpolgármestere vagyok” – majd hozzátette: „Várjuk a potenciális embereket.”
A Financial Action Task Force (on Money Laundering) (FATF) kormányközi szervezet 2022-es megállapításai szerint ma Németország igen jelentős terrorizmusfinanszírozási kockázattal néz szembe, és Németország az eddiginél proaktívabban alkalmazhatná a célzott pénzügyi szankciórendszert megelőző intézkedésként a terroristák vagyonának befagyasztására. A megállapítások lényege, hogy hiába születtek új német szövetségi törvények a gazdasági bűncselekmények leküzdésére, csak a valós hatékonyság tehetné lehetővé, hogy például Frankfurt ténylegesen vezető szerepet töltsön be a pénzmosás elleni küzdelemben.
Fontos kihívás ma az EU-n kívülről (különösen az amerikai demokraták irányából) érkező pénzügyi nyomás is, ezzel kapcsolatban pedig a pénzügyi „befolyási övezet” átrendezése, finomhangolása figyelhető meg a Reuters szerint: München részben kezdi átvenni a pénzügyi központ, Frankfurt szerepét, és ma új külföldi bankok érkeznek a bajor fővárosba. Így pl. az olyan cégeket, mint a Goldman Sachs vagy a Morgan Stanley, olyan nagy német vállalatok vonzották be, mint a Siemens, az Allianz vagy a BMW, és ezáltal az amerikai befektetési bankok, pénzügyi szolgáltatók markánsan erősítették jelenlétüket München környékén.
Az utóbbi évek hatalmas pénzügyi botránya kapcsán a Deutsche Bank (amelynek központja Frankfurtban található) beleegyezett, hogy több mint 130 millió dollárt fizet egy amerikai szövetségi jogszabály, az ún. külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvény (FCPA) megsértésével kapcsolatos kormányzati vizsgálat, valamint egy árucsalási rendszerrel kapcsolatos külön vizsgálat megoldása érdekében.
A beismerések és a bírósági iratok alapján a Deutsche Bank 2009 és 2016 között alkalmazottai és ügynökei révén tudatosan és szándékosan hamis könyvelést, nyilvántartásokat és számlákat vezetett, hogy hamis fizetési indoklásokkal eltitkolja kenőpénzek kifizetését egy üzletfejlesztési tanácsadó részére.
2021. január 19-én az Európai Bizottság, Európa gazdasági és pénzügyi szuverenitásának erősítése címmel, új stratégiát terjesztett elő azzal a céllal, hogy az EU vezető szerepet játsszon a globális gazdasági kormányzásban, megvédve ugyanakkor az uniót a tisztességtelen és visszaélésszerű gyakorlatoktól, pl. az EU pénzügyi piaci infrastruktúráinak továbbfejlesztésével és ellenálló képességük javításával, illetve az EU saját szankciói egységes végrehajtásának további előmozdításával.
Nehéz eltekinteni attól, hogy az EU az elmúlt két évben kudarcos Ukrajna-politikát valósított meg az oroszellenes (jelentős részben pénzügyi érdekű) nemzetközi szankciókkal, és mindennek fényében komoly kihívás lehet a bizalom erősítése egy újabb uniós hatóság vonatkozásában is.
Egyesek szerint Brüsszel az AMLA felállításával is hozzájárul globalista céljainak megvalósításához, a tagállamok szuverenitásának gyengítéséhez, illetve újabb hatáskör-elvonást valósít meg, hiszen eddig az említett felügyelet és szankcionálás tagállami hatáskör volt. Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz.) 5. cikk (1) bekezdése szerint, Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az aranyosság elve az irányadó.
Kritikusok megjegyzik, hogy az EU-ban számos polgárnak, főként az idősebb korosztály körében máig nincs bankszámlája, így az ő pénzügyi szuverenitásukat jelentősen csökkenti az elfogadott javaslatcsomag és az AMLA.
