Sorra jelentik be, hogy nem küldenek katonákat Ukrajnába.
Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, de a lehetőséget nem lehet kizárni – erről a francia elnök beszélt Párizsban, miután 20 ország vezetőjével egyeztetett az Ukrajnának szánt támogatásról.
A nyilatkozat nagy port kavart: az európai vezetők sorra jelentik be, hogy nem terveznek harcoló alakulatokat vezényelni Ukrajnába. A felvetést Magyarország mellett eddig Németország, Svédország, Szlovákia, Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország is határozottan elutasította.
Több mint hetven gyereket evakuáltak a hétvégén az ukrán hatóságok a frontvonal közvetlen közelében fekvő településekről, Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt lévő területén. A „fehér angyaloknak” nevezett rendőri különítmény átmenetileg a harcoktól távolabb eső településeken helyezi el a kicsiket.
Közben az ukrán hadsereg egységei a frontvonal több szakaszán is újabb védvonalakat építenek ki. A külföldi fegyverszállítmányok késlekedése miatt takarékoskodniuk kell a munícióval, ezért átmenetileg a védekezésre rendezkednek be. A lőszerhiányt enyhítené Csehország kezdeményezése, amelynek keretében tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának,
és amelyhez már 15 ország, köztük Hollandia és Lengyelország is csatlakozott. Egyebek mellett erről is szó volt hétfőn Párizsban, ahol több mint 20 ország vezetői egyeztettek az Ukrajnának nyújtandó támogatásról.
A találkozó után a házigazda francia elnök kijelentette: Párizs fenntartja a „startégiai bizonytalanságot” azaz nem tudja kizárni, hogy a jövőben esetleg katonákat vezényeljen Ukrajnába.
„Kötetlen és közvetlen hangnemben beszéltünk mindenről. Abban nem volt egyetértés, hogy hivatalos formában csapatokat küldjünk Ukrajnába. De folyamatában tekintve, semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban”
– fogalmazott Emmanuel Macron.
Ha a nyugati országok harcoló alakulatokat vezényelnének Ukrajnába, az közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között
– így reagált az elhangzottakra a Kreml szóvivője.
„Ebben az esetben már nem valószínűségről, hanem elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És az érintett az országoknak is így kellene tenniük. Tisztában kell lenniük a felelősségükkel és át gondolniuk, hogy ez-e a valós érdekük”
– hangsúlyozta Dmitrij Peszkov.
A francia elnök kijelentése után számos európai NATO-tagállam vezetője sietett közölni, hogy nem tervez katonákat küldeni a háborúba.
„Megvitattuk a támogatás különféle formáit, és egy remek vita során megerősítettük, hogy továbbra is érvényes az, amiben már korábban megállapodtunk: tehát az európai vagy NATO-országok nem fognak szárazföldi egységeket küldeni ukrán területre”
– jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.
„Nem értünk egyet ezzel, szerintünk inkább a hadianyag-szállítás felgyorsítására kell összpontosítanunk, ez az, ami sürgős”
– közölte a spanyol kormányszóvivő.
„A NATO szövetségesek minden szükséges támogatást megadnak Ukrajnának, de semmilyen formában nem tervezik azt, hogy harcoló alakulatokat küldjenek a frontra”
– jelentette ki a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésének az „Európai biztonság és védelem megerősítéséről” tartott vitáján kijelentette: sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az EU-tagállamok fegyveres erőit.
Hangsúlyozta, hogy Európának törekednie kell a műveleti képességek következő generációjának fejlesztésére és gyártására. Biztosítania kell azt a kellő mennyiségű eszközt és technológiai fölényt, amelyre a jövőben szüksége lehet, és következő öt évben meg kell erősíteni az európai védelmi ipari kapacitást – jelentette ki.
Emmanuel Macron nyilatkozata a francia belpolitikában is hullámokat vert.
Miközben az ellenzéki pártok hevesen bírálták az elnököt, a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben pontosította az elhangzottakat. Szerinte az elnök olyan támogatási műveletekre gondolt, mint az aknamentesítés vagy a kibervédelem, tehát a katonák jelenléte nem jelentene konkrét hadviselést.
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök a hatodik alkalommal megrendezett Párizsi Békefórum megnyitóján a francia fővárosban 2023. november 10-én. A Párizsi Békefórumon részt vevő politikusok a globális kihívásokra keresnek megoldásokat. MTI/AP/RTR Pool/Stephanie Lecocq
