A Magyar Nemzeti Múzeum újonnan kinevezett főigazgatója megindokolta, miért forradalmi a javaslata, egységben látná mindazt, ami eredetileg is úgy alapítódott.
A magyar nemzeti kulturális identitást egységében megmutató tudásátadás a koordinált múzeumi együttműködés feladata – mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című csütörtöki adásában.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum március 6-tól hivatalba lépő főigazgatója a létrejövő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot az „együtt erő” metaforával jellemezte.
Kiemelte: a koordinált együttműködéssel azt kell elérni, hogy az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen tudjon olyan közönségszolgálatot végezni, olyan múzeumpedagógiát és tudásátadást művelni, amely a magyar nemzeti kulturális identitást egységében tudja megmutatni.
Hozzátette: nem szereti a művészeti életre az elmúlt évtizedekben jellemző gettólogikát, amely szerint külön vannak az írók, a képzőművészek, a zenészek, és nehéz az átjárás közöttük.
Ez nem tesz jót, mert a kultúra egységes egész – mutatott rá, kiemelve: az 1970-80-as években még sokkal természetesebben, organikusabban működött ez Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Múzeum nem egy poros tárgyakat őrző intézmény, hanem tudásközpont, és ennek a tudásnak a sokszínűségét, egységét, komplexitását megmutatni jó feladat – hangsúlyozta.
A jövőt tekintve azt szeretné a legjobban, hogy „ha bárkit megkérdezünk az utcán, tíz magyarból tíz egész pontosan meg tudja fogalmazni, hogy mi a Magyar Nemzeti Múzeum, és miért érdemes oda bemenni”.
A forradalminak nevezett pályázatára vonatkozó kérdésre Demeter Szilárd kifejtette: 1802-ben Széchényi Ferenc gróf felajánlotta a magyar nemzetnek a könyvgyűjteményét.
Ekkoriban írta meg Kazinczy a pályaművét, amelyben a magyar nyelv alkalmassága mellett érvel a közigazgatás és a művészetek nyelveként, ez abban az időszakban született, amikor Bécs germanizálni akarta birodalmát.
Tehát volt egy nyelvi fordulat, és az anyanyelvi kultúra kicövekelése elkezdődött – emlékeztetett Demeter Szilárd, hozzáfűzve: amikor L. Simon László főigazgató távoztakor a Magyar Nemzeti Múzeum identitása körüli beszélgetések megkezdődtek, akkor arra kereste a választ, hogy ha most alapítanánk egy nemzeti múzeumot, akkor az miről szólhatna.
Kiemelte: mindarról szól, ami most szerteszét, a gyöngeség állapotában, különböző intézményekben van kiszervezve: „Az én forradalmi javaslatom arról szólt, hogy állítsuk vissza egységbe azt, ami eredetileg is úgy alapítódott”.
MTI
Borítókép: Demeter Szilárd
Forrás: MTI/Illyés Tibor
