A szerb-magyar országhatár menti erdők tele vannak eldobált telefonokkal, ruhaneművel, táskákkal, sportcipőkkel, fényképekkel – de még autókkal is.
Az illegális bevándorlók rengeteg hulladékot hagynak maguk után a határkerítés magyar oldalán. Az elhagyott autók, ruhák, táskák és telefonok azonban komoly környezetszennyezést okozhatnak az Alföld élővilágában. Az elmúlt hónapokban mintegy 150 autót szállíttatott el a Csongrád-Csanád Vármegyei kormányhivatal, de – teszik hozzá a helyi települések vezetői – halmokban áll a szemét, amellyel már nem tudnak mit kezdeni.
„Tudok olyanokról, akik néha-néha kijárnak a határ menti erdőkbe, hogy böngésszenek az illegális bevándorlók elhagyott holmijai között” – mondta egy kerékpáros mórahalmi férfi. „Vannak olyan csórók is – tette hozzá –, akik az összegyűjtött ruhákat kimossák, aztán vagy ők hordják, vagy fillérekért továbbadják.”
„A szerb–magyar határ mellől tavaly november óta eddig mintegy 150 – a migránsok és a csempészek által – hátrahagyott autóroncsot szállíttatott el a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal” – nyilatkozta a térség fideszes országgyűlési képviselője. Mihálffy Béla szerint ezzel elindult egy folyamat, aminek a vége a Homokhátság teljes megtisztítása lesz.
A természetjárók és a vadászok nagy bánatára a határ menti erdők tele vannak az illegális bevándorlóktól származó hulladékokkal: telefonok, ruhák, táskák, sportcipők, autók, fogkefék és különböző személyes tárgyak, fényképek hevernek mindenfelé a fűben.
„2015 óta Csongrád-Csanád Vármegye határ menti településeinek folyamatosan gondot okoz az illegális migráció” – jelentette ki Borbásné Márki Márta. A csaknem 3700 fős Röszke polgármestere elmondta: a település büdzséjéből évente több millió forintot ütemeznek be a hulladék összegyűjtésére és elszállítására.
Eddig önállóan és egyedül próbáltuk kezelni a problémát, de beláttuk, hogy segítségre van szükségünk – tette hozzá Röszke polgármestere.
Arra a kérdésre, van-e tudomása arról, hogy az illegális bevándorlók elkövettek-e bármilyen bűncselekményt, Borbásné Márki Márta határozott nemmel válaszolt. Szerinte a migránsok célja, hogy észrevétlenül továbbálljanak Nyugat-Európa felé.
„A célom, hogy az itt élők minél előbb visszakaphassák az életterüket, ugyanis mindennapos küzdelmet folytatnak a migráció okozta problémákkal” – mondta Mihálffy Béla. A képviselő hozzátette: ezért is szerencsés, hogy a kormány támogatta a mezőőri szolgálatok működését, valamint a határvadászok és a rendvédelmi hatóságok mellett szolgálatba álltak a polgárőrök is.
Az országgyűlési képviselő még tavaly novemberben fordult nyílt levélben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez a hatóságok elől menekülő, illetve elfogott embercsempészek által hátrahagyott – gyakran kiégett, szétbontott – gépjárművekkel kapcsolatban.
Ezek a roncsok komoly problémát okoznak a választókerület lakosságának, ugyanis sok esetben balesetveszélyesen az utak mentén, kereszteződésekben vagy az erdőkben, termőföldeken állnak elhagyatottan
– mondta a politikus. Szerinte az autóroncsok amellett, hogy sértik az emberek biztonságérzetét, az élővilágra, a környezetre is veszélyt jelentenek.
A Homokhátság alapvetően egy gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező, otthonos, barátságos térség.
Az erre kirándulók azonban azt láthatják, hogy a határon illegálisan átjutó migránsok állomáshelyeivel és szeméthalmaival vannak tele a határhoz közeli települések erdői és mezői.
Következő lépés a halmokban eldobált hulladék összegyűjtése és elszállítása lesz – nyilatkozta a képviselő, aki szerint „a szeméthalmok komoly veszélyt jelentenek a természetre és az élővilágra nézve, ezért különösen fontos, hogy megtisztítsuk tőlük a környezetet.”
Borítókép: A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen rendõrök járõrõznek az ideiglenes biztonsági határzárnál a magyar-szerb határon, Ásotthalomnál
MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs
