Átadták csütörtökön a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a négy évig tartó felújítási és restaurálási munkálatok alatt teljesen megújult Erdély egyik legfontosabb műemlék épülete.
A Marosvásárhely főterén álló szecessziós palota megújult tükörtermében tartott kétnyelvű – román és magyar – átadási ünnepségen Péter Ferenc, az épületet fenntartó Maros megyei közgyűlés elnöke elmondta: az átadási ünnepség kiemelkedő esemény a megye lakossága számára.
Felidézte a munkálatok kezdetét, a buktatókat, és arra is kitért, hogy műemlékként nem lehetett „esztelenül hozzányúlni egyetlen részéhez sem”.
„A Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzük rajta a beavatkozásokat”
– mondta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Köszönetet mondott a projekt megvalósulásában közreműködőknek, és rámutatott: „átfogó felújítási folyamat zárult le, hiszen a palota belsejének korszerűsítése még elődje, Lokodi Edit Emőke megyei elnöksége idején kezdődött. A kiállítóterek felújítása még zajlik, a munkálatokat önerőből finanszírozza a megyei közgyűlés. Idén befejezik a munkát, így egészében használható lesz az épület” – ígérte.
„Mi vagyunk az örökösei ennek a bámulatos épületnek, és mindannak, amit nyújt a közösségnek. (.) Most is mi vagyunk itt, hogy megtöltsük lélekhez szóló, szívünkhöz kedves előadásokkal” – mondta Péter Ferenc, azt kívánva, hogy az épület száz év múlva is élettel legyen tele.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója beszédében rámutatott: a palota 111 éve szolgál művelődési célokat, és legutóbb valószínűleg felavatásakor tündökölt ugyanolyan pompában, mint most. Marosvásárhely „márkajegyének” szépségét a bécsi újságok is dicsérték, míg a művészettörténészek a közép-európai szecesszió kiemelkedő alkotásának tartják – emlékeztetett.
„A Kultúrpalota azonban nemcsak rendkívül összetett ikonográfiai programmal, szimbólumkészlettel operáló építészeti remekmű, iparművészeti és képzőművészeti értékek hordozója, hanem intézmény, pontosabban intézményegyüttes is” – mondta. Aláhúzta, hogy
az épület eredeti funkciói többnyire megmaradtak, jelenleg is múzeum, könyvtár és filharmónia működik benne.
Az épület csütörtök este a nagyközönség számára is megnyílik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hangversenyével.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Felújították az épület főhomlokzatait, külső nyílászáróit, a főbejárat villamos berendezéseit, a megyei könyvtár udvarának kerítését. A tetőszerkezetét is megjavították, a sérült cserepeket, kúpcserepeket és csúcsdíszeket a pécsi Zsolnay vállalat által gyártott, az eredetivel megegyező kerámiaelemekkel pótolták. Restaurálták a homlokzati fém díszítőelemeket és feliratokat, a külső kőelemeket és mozaikokat.
A palota leglátványosabb részének tartott tükörteremben felújították a belső burkolatokat, helyreállították a falak, oszlopok és mennyezet eredeti díszítését, felújították a vászonképeket, a lámpákat, a lambériát és a parkettát. Belső javításokat végeztek a megyei könyvtár lépcsőházában, míg a koncertteremben megjavították az orgonát.
A Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1911 és 1913 között épült háromemeletes palota homlokzatát Körösfői-Kriesch Aladár A magyar kultúra apoteózisa című mozaikja díszíti. A négy bejárati ajtó fölötti bronzreliefek Liszt Ferencet, Szent Erzsébet legendáját, a két Bolyait, Aranka György írót és az első Nyelvművelő Társaság megalapítását, illetve Erkel Ferenc Bánk bán című operájának egyik képét jelenítik meg.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az épületben hangversenyterem, kiállítóterek és több reprezentatív terem is található. A legszebb a tükörterem, 12 színes üvegablak díszíti, amelyek a székely mondavilág és népballadák jellegzetes képeit örökítik meg.
MTI
Címlapkép: A felújított marosvásárhelyi Kultúrpalota az átadása napján, 2024. február 29-én.
MTI/Kiss Gábor
