Az új hidegháborúban Magyarország a keleti–nyugati határon helyezkedik el – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett „Gazdasági Évnyitó 2024” című fórumon mond beszédet. A rendezvényen előadást tartott Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.
Az eseményen ugyanakkor idén sem vesz részt Matolcsy György jegybank elnök.
„Továbbra is az a kormány álláspontja, hogy a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják” – jelentette ki Orbán Viktor a „Gazdasági Évnyitó 2024” fórumon elhangzott beszédében. „S az az álláspontunk sem változott meg, hogy valamilyen bázisának minden gazdaságpolitikának lennie kell” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy „láthatták, hogy a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak, hiszen egészen remek és biztató számokat mutattak. Megcsinálták a jó kedvet a mai napra” – hangzott el.
Beszéde elején azt is elmondta, hogy az európai gazdaságpolitikák kétféle típusa van: szakszervezeti és piacalapú.
Majd azzal folytatta, hogy a sikeres gazdaságpolitikának pedig két feltétele van: egy sikeres gazdasági kormányzás és egy jó kamarai háttér.
„Éppen ezért én optimista vagyok az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően” – tekintette a jövőbe.
A kormányfő leszögezte, hogy a kormányfő szerepe a gazdaságpolitikában, hogy ne vesszen ki a józan paraszti bölcsesség. Sajnos egyelőre nem nekünk tartoznak, hanem mi tartozunk másoknak – fűzte hozzá.
Mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk – mondta.
„A költségvetési hiány egyelőre nem felel meg ennek. A harmadik szempont jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy van értelme dolgozni. Jobb, ha mi keresünk másokon – ez a negyedik tétel” – sorolta Orbán Viktor.
Az évnyitón elmondott kormányfői beszédben arra is kitért, hogy „most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tud venni a magyar gazdaság, és ez azért lehetséges, mert a 2020-2024 közöti időszakban a válságok ellenére a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot. (…) Hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók keressenek a 2010-19 között” – idézte fel.
A kormányfő nagy eredménynek nevezte, hogy a keleti beruházások értéke az első helyre ugrott, míg a magyaroké a negyedikre.
Világos, hogy a nyugati világ részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a keleti részéről sem – húzta alá.
A miniszterelnök nem kerülhette meg az orosz-ukrán háború témáját sem. „Míg a Nyugat a sajátjának érzi ezt a háborút, a világ összes többi része nem akar elköteleződni ebben a háborúban vagy oroszpárti álláspontot foglal el. Már az is a diskurzus tárgya Nyugat-Európában, hogy kell-e csapatokat bevetniük az orosz-ukrán háborúban” – mutatott rá.
Ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági logikát.
Nem a gazdasági észszerűség jellemzi ezt a kort, hanem a politikai megfontolások. Nem mindegy Magyarország számára, hogy ez a disputa hogyan végződik” – fogalmazott.
Orbán beszélt a decoupling jelenségről is, amely arról szól, hogy „a Nyugat a lehető legnagyobb mértékben leválasztja magát a világ többi részéről, és védi azt, amije van”.
Megjegyezte, hogy „van egy másik gondolkodási mód, ami úgy vélekedik, hogy a Nyugat teret veszt, és ennek oka, hogy nem vagyunk versenyképesek. Mert ha azok lennénk, akkor nem politikailag, hanem gazdasági versennyel érnénk el előnyt”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „az új hidegháborúban Magyarország a keleti–nyugati határon helyezkedik el. Periféria leszünk, ha nem leszünk együttműködők és nem lesz kereskedelem”. Szerinte ezért nagyon fontosak a beruházások: jön egy nyugati mellé egy keleti termelő cég.
„A magyar gazdaságpolitika arra fogad, hogy sikerül a két világ között kapcsolatot fenntartani, nem választjuk le magunkat a világ keleti részéről. Oroszországgal csak ott adjuk fel az együttműködést, ahol a nyugati szankciók azt kizárják” – összegezte a miniszterelnök.
„Ebből a konfliktusból csak egy új személy találhat kiutat. (…) Az egyetlen esélye a világnak egy relatíve gyors békekötésre, az a politikai változás az Egyesült Államokban, amely összefügg az elnökszemélyével” – fogalmazott a kormányfő, majd aláhúzta: ez nem szimpátia kérdés. „Mi nem látjuk bele a mostani amerikai kormányzásba azt a képességet, hogy gyors békét tudjon teremteni, ami a magyar gazdaság szempontjából is kulcskérdés.
Ezért mi egy régi-új elnöknek több esélyt adunk a tekintetben, hogy sikerrel járjon” – szögezte le a magyar kormány álláspontját.
A kormányfő szerint nem érdemes feladni a V4-struktúrát, mert ebben van még lehetőség.
„A valóságban ez még működik, de van egy másik együtt működési forma: a szuverenista államok rendszere. Így az osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködésnek egyre több tartalma lehet” – jegyezte meg.
Majd beszélt a profitegyenlegről is, leszögezte, hogy az még mindig nem megfelelő. „Mindig több pénzt visznek ki Magyarországról mint, amit ide hoznak. A kormányfő szerint Magyarország csak nyitott gazdaságként tud működni, és ehhez a profitegyenleget javítani kell”.
„A külföldi cégek 4-6 milliárd eurót kivisznek, aminek nem lehet örülni. Azonban, ha ezt zárná a kormány, akkor nem jönnének a beruházások” – hangzott el.
Végül elmondta, hogy 4-6 milliárd eurót kivisznek és 3 milliárd eurót hoznak a magyar cégek ide, uniós forrásokkal együtt.
„Ezért a legfontosabb, hogy megtámogassuk a nemzeti bajnokokat, akik külföldön profitot termelnek” – húzta alá a miniszterelnök.
Varga Mihály pénzügyminiszter felszólalása elején kijelentette, „suszter maradjon a kaptafánál”, ezzel kijelölte, hogy elsősorban a stabilitásról fog beszélni, amely magában foglalja: a költségvetést, az adózást és az állampapírpiacot.
Majd azzal folytatta, hogy „egy ilyen exportorientált ország, mint a magyar, nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel”.
Elhangzott, hogy Európa alapvetően lejtmenetben van, ami azért negatív fejlemény nekünk, mert az Európai Unió a fő exportpiacunk.
Az üzleti hangulatindexek sem kecsegtetnek sok jóval, és az uniós növekedési előrejelzések sem” – tekintett a jövőbe a tárcavezető.
Majd rátért a hazai helyzet értékelésére. Varga hangsúlyozta, a gazdasági nehézségeken lassan túl vagyunk. Azonban a tárcavezető szerint „a tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni, de összességében napjainkban már kedvező a gazdasági kép: az államháztartási hiány kétségkívül magas, ugyanakkor olyan pályát határozott meg a kormány, ami visszavezet a 3 százalékos határ alá – szögezte le a pénzügyminiszter.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében kiemelte: remélhetőleg „a hét szűk esztendőnek vége van, hiszen az elmúlt évek nem voltak egyszerűek”.
Leszögezte: „a nemzetközi gazdasági helyzetben átrendeződés látható, az EU versenyképessége bajban van”.
A gépjárműgyártás kapcsán aláhúzta a zöldátállás irányát: ez a jövő útja, Magyarország ezzel egészen más helyzetbe kerülhet, hangzott el. Parragh szerint új gazdasági kapcsolatokat kell teremteni, „ez lenne a konnektivitás”.
Felszólalásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a nemzetközi kihívásokat úgy összegezte, hogy „jól állnak a csillagok, mind politikailag, mind a tőke iránya megfelelő Magyarország számra”.
Borítókép: Orbán Viktor beszédet tart a gazdasági évnyitón
Forrás: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád
