Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet. Épp Székelyföldön gyakorlatozik a román hadsereg, román nemzeti ünnep Trianon és Erdély elcsatolása és még ez is…

A kezdeményezés természetesen a magyarellenességéről (is) elhíresült, szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyájától származik. Adrian Cătană szenátor, ötletgazda november 24-ét nézte ki az új ünnep- vagy emléknapnak. Stephan Ludwig Roth (1796. november 24. – 1849. május 11.) erdélyi szász író, evangélikus lelkész, pedagógus, politikus, forradalmár születésnapjáról van szó, aki az AUR honlapján is olvasható tervezet szerint „kiváló védelmezője” volt a románok jogainak, hiszen ellenállt az Erdélyben akkoriban tapasztalt „asszimilációs politikáknak”.

A tervezet indoklásában a – Rothhoz hasonlóan medgyesi születésű – Szeben megyei szenátor kifejti: 1842-ben a szász pedagógus a románt nevezte meg Erdély valódi hivatalos nyelveként, miközben ezt a titulust a magyarnak szánták.

Erről A nyelvharc Erdélyben (Der Sprachenkampf in Siebenbürgen) című röpiratában ír. Adrian Cătană szerint Stephan Ludwig Roth „az igazság és egyenlőség elveiért hozott felsőbbrendű áldozat modellje”, akit árulás miatt halálra ítéltek 1849-ben. „Kivégezték demokrata meggyőződése, a románok jogaiért folytatott harc és az erdélyi etnikai sokszínűség tiszteletben tartása miatt” – áll a törvénytervezet leírásában.

Amely szerint november 24. az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napjaként történő elismerésével Stephan Ludwig Roth emléke előtt is tisztelegnének, „aláhúzva az etnikumok közötti kölcsönös tisztelet fontosságát, népszerűsítve a kulturális sokszínűséget és elismerve valamennyi közösség hozzájárulását társadalmunk történelméhez és fejlődéséhez”. Ezáltal pedig elismeréssel adóznának egy olyan vezéregyéniség érdemei és áldozathozatala előtt, aki az egyenlőségért és a különböző etnikai közösségek közötti tiszteletért kardoskodott.

Egyébként Stephan Ludwig Roth említett röpiratának magyar nyelvű, a Pont Kiadó által 2021-ben kiadott változatának ajánlójában azt olvashatjuk, hogy

A nyelvharc Erdélyben – A honnan és a hová megvilágítása című írás a németség Erdélyben való fennmaradása érdekében született.

„Stephan Ludwig Roth mártírként él a (a mára nagyon lecsökkent számú) erdélyi szászok emlékezetében. Lexikon-adat: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során (…) Kossuth Lajos utasítására a Csányi erdélyi kormánybiztos által felállított rögtönítélő bíróság »a magyar haza, alkotmánya, polgári szabadsága és független állása« elleni tevékenység vádjával halálra ítélte. Kivégzése sokat ártott… – felsorolni is nehéz volna, hogy kinek. St. L. Roth 1842-ben született röpirata azonban máig izgalmas olvasmány, hiszen »a helyzet folyamatosan adott«, és a ma hasonló gondokkal küszködő erdélyi (vagy más »illetőségű«) magyar olvasó átélheti, hogy mit érzett, miként érvelt ugyanebben a helyzetében az erdélyi szász. A mai olvasó a kárhoztatott »magyarosítással« már összevetheti (a honnan hová jegyében) a románosítási folyamatok elmúlt évszázadát” – olvasható a könyvajánlóban.

Visszatérve Adrian Cătană törvénytervezetére: a kezdeményezésről beszámoló Fanatik.ro bukaresti székhelyű román portál szerint a tervezet több szempontból is „problémás”.

Egyrészt úgy lehet értelmezni, mintha november 24-én kívül az etnikai kisebbségek nem tisztelnék a románokat. Ugyanakkor nincs meghatározva, mit kellene tenniük a kisebbségek tagjainak ezen a napon, hogy kimutassák a román nemzet iránt táplált tiszteletüket.

A tervezetben használt megfogalmazás kötelezi a felsorolt intézményeket bizonyos eseményeket szervezni a hivatalos napon, miközben a korábban Romániában elfogadott számos hasonló tematikus dátumhoz – például Olténia napja vagy a kerékpározók napja – köthető események szervezését csak ajánlják, nem kötelezik. Viszont Cătană tervezetének elfogadása esetén

valamennyi önkormányzatnak szerveznie kell valamit, ott is, ahol nem élnek kisebbségek.

A Fanatik emlékeztet: nem ez az első eset, amikor olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amelyet szándékosan a hangulat felkorbácsolása érdekében dolgoztak ki, a nacionalizmus kártyáját kijátszva.

Példaként a trianoni békeszerződés napjának június 4-ei kitűzését említik, amelyet 2020-ban, a százéves évfordulón el is fogadtak – viszont ebben sem köteleznek, csak ajánlanak rendezvényeket.

De egy másik AUR-képviselő is benyújtott már egy olyan – még el nem fogadott – törvénytervezetet, amely a június 26-ai nemzeti lobogó napján amellett, hogy mindenkit haptákba állítana, hazarendelne a nyári vakációban,

arra kötelezné valamennyi polgármestert – természetesen a magyarokat is –, hogy megcsókolják a román zászlót: ellenkező esetben pénzbírságra, sőt bűnvádi eljárásra is számíthatnának.

Forrás: Krónikaonline.ro 

Címlapkép: Illusztráció / Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát. Fotó: MTI/Veres Nándor.