Augusztusban szentelhetik fel azt a templomot, amely az erdélyi bözödújfalui tó partján állít emléket a kommunista diktatúrában vízzel elárasztott falunak, az onnan menekülni kényszerülőknek. A közadakozásból felépített isten háza az elárasztott település valamennyi felekezetét képviseli, ezért hívják összetartozás templomának.
A korábbi római katolikus istenháza pótlására is megálmodott Összetartozás templomát 2018-ban kezdték el építeni, de a koronavírus-járvány és az anyagi hiányosságok miatt elhúzódott az építése. A Székelyhon portál beszámolója szerint a templom már szinte teljes egészében felépült, csak a toronyba vezető lépcső hiányzik.
Augusztus első hétvégéjén, az egykori Bözödújfalu lakóinak találkozóján avatják fel a felépült összetartozás templomát a vízzel elárasztott erdélyi településen – jelentette be Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere szerdán a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozva.
A Maros megyei kisváros önkormányzata és a Bözödújfaluért Egyesület 2017-ben jelentette be, hogy közadakozásból újjáépíti a 2014-ben összeomlott katolikus templomot, mely a tó vízéből kiemelkedve szimbólumként emlékeztetett a romániai falurombolásra. A felépült templomra hétfőn a toronysisak is felkerült – mondta az elöljáró.
Böződújfalu, a Ceausescu-diktatúra faluromboló politikájának áldozata (hirado.hu)
Csibi Attila Zoltán felidézte:
a templom újjáépítésének igénye már az összeomlás évében tartott bözödújfalusi találkozón megfogalmazódott.
Az egykori lakosok ugyanis attól tartottak, hogy a település „híre is elvész”, ha nincs hírnök, mely emlékeztetne rá. „Akkor született az a merész gondolat, hogy építsünk egy szimbólumot” – mesélte a polgármester.
Elmondta,
a közadakozásból felépített isten háza az elárasztott település valamennyi felekezetét képviseli, ezért hívják összetartozás templomának.
Erre Kanadától Ausztráliáig számos országból érkeztek adományok, és az erdélyi, anyaországi adakozók mellett Maros megyei és magyarországi önkormányzatok is támogatták a tervet. Csibi Attila Zoltán szerint a még mindig érkező adományok végértékét 200-300 ezer euró közötti összegre becsülik.
Rámutatott: a bözödújfalusiak kérésére a templomhajó nincs befedve, és a toronysisak is üvegből készült, hogy „átlátható” legyen. A továbbiakban térrendezési munkálatokat végeznek a környéken, a templomhajóban pedig a település múltját idéző tájékoztató anyagot helyeznek el.
A templomot augusztus első hétvégéjén ökumenikus istentiszteleten adják át. Erre a zömében Erdőszentgyörgyön és a környező településeken élő, de a világ különböző tájaira elkerült bözödújfalusiakat is hazavárják.
Az egykori Bözödújfalu vízzel elárasztott római katolikus temploma 2014. június 29-én omlott össze. A templomtorony három méter mély vízben állt, a parttól mintegy 25 méterre.
A Ceaușescu-diktatúra utolsó éveiben kezdték építeni azt a 625 méter hosszú és 28 méter magas gátat, amely a Küsmöd patak vizét duzzasztotta meg Erdőszentgyörgy közelében.
A templom romjai a vízből kiemelkedve 2014-ig voltak láthatóak (MTI-fotó: Kovács Tamás)
A hivatalos álláspont szerint a tavat árvízvédelmi célból hozták létre Bözödújfalu helyén, a vízből kiemelkedő templomtorony azonban a romániai falurombolás szimbólumává vált. A víztározó a rendszerváltozás után, 1994-ben nyelte el teljesen Bözödújfalut, amelynek lakóit korábban a szomszédos településekre költöztették.
Román településszisztematizálási terv vagy csak egyszerűen falurombolás
1988 tavaszán jelentette be Nicolae Ceausescu román államfő, a Román Kommunista Párt (RKP) főtitkára, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az úgynevezett „településszisztematizálási tervet”, melynek során „agráripari centrumokat” hoznak létre. A köznyelvben csak egyszerűen „falurombolásként” elhíresült program a tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő. Ezeknek a pusztulásra ítélt falvaknak a szimbólumává vált Bözödújfalu, illetve annak tóba fullasztott temploma, amelyet most, harminc év után újjáépítenek.
Szovátától mintegy 30 kilométerre található Bözödújfalu. A települést, amelyben Közép-Európában egyedülállóan éltek együtt katolikusok, unitáriusok, görög-katolikusok és székely szombatosok 1989-ben rombolták le és árasztották el vízzel, miután a kommunista vezetés egy víztározót álmodott meg a helyére. A terveknek megfelelően a 28 méter magas és 625 méter hosszú gát megépült, a Kis-Küküllő egyik bal oldali mellékfolyóját, a Küsmödöt duzzasztotta meg. Bözödújfalu lakóinak ezért mennie kellett, többségüket közeli településekre költöztették át.
A kommunista dózerolási kényszer
A kommunista tervgazdaság elképzelése az volt, hogy a két-háromezer főnél kisebb lakosú településeket, azaz a romániai falvak felét eleve életképtelennek minősítik. Az 1995-ig tartó második szakasz végére megyénként 2-3 agráripari komplexumot terveztek, az utolsó szakaszban pedig, 2000-ig 558 városi jellegű agráripari központ jött volna létre iskolákkal, kórházakkal, sport- és művelődési központokkal.
A lakosságot többszintes lakóházakban helyezték volna el, ezeket kizárólag a központi típustervekkel összhangban lehetett volna megépíteni. 1985-től már több települést felszámoltak Bukarest környékén és Giurgiu megyében, de a modellértékűnek tekintett új településeken többnyire a legalapvetőbb szolgáltatások is hiányoztak. Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése: a falvak bontásához még hozzá sem fogtak, de sok helyen az orvosi ellátást már megszüntették. Méretüket tekintve a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba tartó kivándorlás miatt folyamatosan csökkent.
A leomlott római katolikus templom maradványai Maros megyében, az egykori Bözödújfalun 2014. június 30-án (Fotó: MTI Fotó/Haáz Sándor)
Az erdélyi magyarság felszámolása volt a cél
A falurombolás ellen világszerte tiltakoztak, nemzetközi mozgalom indult a romániai falvak védelmében. Ekkorra példátlanul nagy feszültség alakult ki a varsói szerződésen belüli két ország – Magyarország és Románia – között. Budapesten, az akkori pártállami időktől teljesen szokatlan módon 1988. június 27-én a Hősök terén 70-80 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen. Válaszul a magyar aggodalmakra, a magyar tiltakozásra, a kommunista Románia bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust. Mindennek nyomán menekültek ezrei indultak Romániából Magyarországra. A feszült politikai helyzetben augusztus 28-án teljesen váratlanul találkozott Aradon az új magyar miniszterelnök, Grósz Károly Nicolae Ceausescuval, de egyetlen fontos kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk.
A településszisztematizálási programot végül a román vezetés 1988 végén lelassította, amiben a nemzetközi tiltakozásoknál nagyobb szerepet játszott az anyagi eszközök hiánya. A terveket aztán véglegesen a romániai forradalmi átalakulás törölte el, amely 1989. december 22-én magával sodorta Nicolae Ceausescut és egész rendszerét.
Bözödújfalu ezt már nem élhette meg. Az egykori falu emlékét mindössze egy márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll:
„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”
Forrás: MTI / hirado.hu / Magyar Nemzet / civilek.info
Címlapkép: Böződújfalu összetartozás temploma, látványterv
