Túlzásnak nem mondható, hogy Európa és talán Földünk teljes lakossága sorsdöntő választások előtt áll. 2024-ben hatvan országban lesznek választások.

Az embereknek fel kell ismerniük, hogy jövőjük tettrekészséget kíván. Sokan lemondóan legyintenek, úgy gondolják, hogy kis pontok ahhoz, hogy a világesemények sodrását akaratuk és szívük szerint helyes irányba térítsék. Sok kis pont azonban iránymutató vonallá állhat össze.

Példaként nézzük az Európában és az USA-ban rövidesen következő választásokat.

Tegyük fel a kérdést, hogy ezek meghatározóak-e közös jövőnk szempontjából? Igen, azok. Olyan történelmi jelentőségű időszakot élünk, amikor sok évtizedre dönthetünk a mai felnőtt generáció és az utánunk jövők életkörülményeiről.

Döntéseink előtt egyénileg is értékelnünk kell a minket körülvevő társadalom, gazdaság és politika tényezőit. Polgáraink, az észérvek és érzelmek közöspontját megtalálva, optimális követhető akaratát juttassuk érvényre.

Olyan vezetőket válasszunk, akik bizalmunkat nem herdálják el, azzal nem élnek vissza és érdekeinket hatékonyan képviselik.

Jelenleg az USA-ban és Európában egyre jobban teret nyernek a hamis demokrácia, áljogállamiság erőinek világot rontó cselekedetei. A választókat igyekeznek pártpolitikai zűrös eszmeiségek kínálatával félrevezetni.

A világháborúval rémisztgetés korát éljük. A háborúpárti vezetőket életünk irányításából ki kell zárni. Új vezetőkre van szükségünk, akiknek fontos saját nemzetük és Földünk békéje is.

Tehát háborút vagy békét? Józan ésszel erre a kérdésre a válasz: békét mindenáron!

Az amerikai demokraták pénzéhsége, hódító, gyarmatosító törekvései egy szűk világelit akaratát testesítik meg. Cseppet sem zavarja ezt a díszes kapzsi társaságot, hogy hátba támadják saját népüket is. A világ jövőjét, sorsát jelentheti a volt amerikai elnök, Donald Trump és Joe Biden párharcának végső kimenetele. Ez elkerülhetetlenül hatással lesz Európa szuverenitására.

Érvényre kell juttatni, hogy fontos számunkra a NATO védelmi szerepének megtartása, a nyugati világ közösségének megőrzése. Európa nemzeteinek emellett defenzív módon önálló erőt kell felmutatnia. Országaink haderejének erősítése ezt a célt szolgálja.

A volt amerikai elnök és Magyarország miniszterelnökének találkozója megmutatta, hogy az USA-nak és hazánknak hasonló szólamú hangzással kell dolgoznia egy olyan közös hangszeren, amit úgy hívnak, hogy béke. Az egyoldalú érdekek félretevésével, win-win alapon megtalálhatók a konszenzusok.

Házunk táján, Európában, a brüsszeli bürokraták utolsó erőfeszítéseit láthatjuk, hogy fenntarthassák hatalmukat, melyet az általuk elképzelt föderális birodalom testesít meg.

Ez már saját erejükből nem megy, ezért bevonták az USA áldemokratáit, álmaik megvalósítása érdekében Európába vezényelték az illegális gazdasági migránsok zsoldos hadseregét.

Mit tehetünk? Mozgósítsuk szellemi honvédőinket! Merítsünk Antall József szavaiból jelen feladatinkra: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”. Néhai miniszterelnökünknek édes-keserv politikai körülmények között fogant intelmét fordítsuk a mai idők értelmes tetteire.

Az USA és Európa szellemi honvédőinek forradalma jelenthet megoldást.

A béke pártján állók nem akarhatják saját talpuk alatt felégetni a földet. Van másik út is. Első lépésként garantáljuk Európa nyugalmát, békéjét alkotó nyolcvan éves csendjét az orosz-ukrán háború lezárásával.

Szellemi honvédőink vigyázó szemüket a történelemben nem először Párizsra vessék. Mondjuk ki, hogy egy új Napóleonra nincs szükségünk.

A francia elnöknek a világ jóvoltából csodálatos lehetősége van a 2024-ben megrendezésre kerülő olimpiát figyelembe véve. Az olimpia mindig is a békéért kiált és azt demonstrálja. El kell hessegetni azt a hasonlóságot, hogy 1936-ban éppen a nácik szerveztek egy háború előtti olimpiát. A franciáknak nem katonákat kell küldeniük Ukrajnába, hanem magasra kell emelniük a béke fáklyáját és meggyújtani az olimpia lángját Párizsban.

Nem kétséges, hogy a jó és a rossz között választhatunk. Szellemi honvédelmünk erejét szabadítsuk ki a pénzhatalmasságok, bankok és a politikai terrorizmus palackjából. Tehetjük ezt a világnak békét adó szellemiségünk forradalmával.

Üzenjük meg, hogy a saját népüket elárulóknak nem lehet új hazája egy soha létre nem hozható európai föderatív birodalom.

Válasszuk meg új vezetőinket és adjuk útravalóul, hogy kérdezd népedet és csak ezután cselekedj!

Csizmadia László,
a CÖF-CÖKA elnöke

Borítókép: Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke beszédet mond a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) ünnepségén, amelyen átadták a Szellemi Honvédõ Díjakat a Novotel Budapest Congress Centerben 2024. január 19-én.
Forrás: MTI/Lakatos Péter