CÖF-CÖKA március 15-én: Tusk sem rombolhatja le az 1000 éves magyar-lengyel barátságot

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján a Civil Összefogás Fórum-Civil Közhasznú Alapítvány szimpatizánsai, aktivistái és szellemi honvédői is megemlékeztek azokról a magyar és lengyel hősökről, akik vérüket, életüket áldozták a magyar szabadságért, függetlenségért.

A civil szervezet hívására az ország különböző részeiből, többek között Miskolcról, Zalaegerszegről, Szegedről érkeztek a Nemzeti Múzeumhoz a CÖF szimpatizánsai, s miután együtt végignézték az ünnepi műsort és meghallgatták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét, a hagyományokat követve a Bem térre vonultak, ahol megkoszorúzták a hős lengyel tábornok szobrát.

Az eseményt megnyitó beszédben Csizmadia László a CÖF-CÖKA alapító elnöke idézte Orbán Viktor gondolatát, miszerint az első Békemenetet azok a forradalmárok rendezték, akik átsétáltak Pestről Budára. Akkor is függetlenségünk, szuverenitásunk volt a tét és ma is az. Szólt arról is, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos eltérő vélemények miatt egy ideje fájóan hiányoznak közös ünnepünkről a Gazeta Polska klubok küldöttei, de néhány lengyel testvérünket most is közöttünk köszönthettük. Ez is bizonyítja, hogy

a két nép barátságát, 1000 éves testvériségét nem szakíthatja szét sem egy szomszédságunkban folyó testvérháború, sem a most hatalmon lévő, Donald Tusk vezette liberális kormány ármánykodása. Reményét fejezte ki, hogy a PIS újra elnyeri a lengyel választók többségének bizalmát és visszavezetheti Lengyelországot az eddig közösen, egymást támogatva járt útra.

A CÖF-CÖKA szóvivője, Ifj. Lomnici Zoltán többek között az 1848-as áprilisi törvények jelentőségére hívta fel a hallgatóság figyelmét.

„Az áprilisi törvények és azok következményei kulcsfontosságúak voltak Magyarország modernizálásában, a jogrendszer evolúciójában és a társadalmi átalakulások elősegítésében, hatásuk pedig évtizedeken, sőt évszázadokon átívelő jelentőséggel bír. A valódi üzenet, hogy nem engedünk a 48-ból. Nem kívánjuk feladni nemzeti szuverenitásunkat, a magyarság önrendelkezéshez való jogát és az ország abbéli függetlenségét, hogy a legfontosabb, alapvető kérdésekben a magyar és ne a belga fővárosban döntsenek.”

Lengyelország üzenetét a magyar szellemi honvédő, Konrad Sutarski író, költő, műfordító üzenetéből ismerhették meg az ünneplők.

„Ryszard Kapuscinski, a Gazeta Polska Klubok vezetője telefonon hozta tudtomra, hogy a „Gazeta” Klubjai – jóllehet szívélyesen üdvözlik a Bem-szobornál összegyűlteket – nem jöhetnek el idén a következő okokból:

Hatalmas fekete felhők borultak Lengyelország fölé. Bár a parlamenti választásokat a jobboldali konzervatív PIS párt nyerte, vereséget szenvedtek az új miniszterelnök, Donald Tusk által vezetett liberális-baloldali koalícióval szemben, ami alapvető változásokat hozott régi hazám politikai erőviszonyaiban.

Az új kormány erőszakos próbálkozásai a hatalom tényleges átvételére: változtatások a média munkások között, az igazságszolgáltatásban, az állami hivatalokban, a külföldi szolgálatokban, távolodás a katolikus vallástól  – ezek mind azt mutatják, hogy Lengyelország jelenleg megállíthatatlanul távolodik a demokráciától az Európai Unió liberális bürokratáinak tapsa mellett. Egyúttal a kormány, elsősorban pedig Tusk miniszterelnök távolodik attól a pragmatikus vonaltól, amelyet az előző konzervatív lengyel kormány képviselt a magyar kormánnyal közösen az Európai Bizottsággal kapcsolatban, védelmezve szuverenitását és etnikai, kulturális, valamint gazdasági egységét.

Közelednek az Európai Parlamentbe történő választások is. Ezek teszik – a felerősödött politikai harcok miatt – lehetetlenné lengyel barátaink Magyarországra ékezését.

Mindezektől függetlenül – viszonozva hozzánk küldött jókívánságaikat –

kívánjuk lengyel barátaiknak, hogy minél előbb térjenek vissza az egykori baráti látogatásokhoz Lengyelország demokráciához történő visszatérése, az ukrán háború befejezése és a nemzeti erők egész Európára kiterjedő győzelme közepette.

Éljen a lengyel–magyar barátság!”

Az ünneplő közönség ezt követően az óbudai katyni mártírok parkjához vonult, ahol az Árpád gimnázium falán elhelyezett emléktáblánál Heizler Norbert a CÖF-CÖKA országos koordinátora mondott ünnepi beszédet. Többek között az 1940 tavaszán a szovjetek által lemészárolt több ezer lengyel hazafi mártíriumáról szólt, emlékeztetve azt a tragikus eseményre is, amely a katyni tragédia 70. évfordulóján érte Lech Kaczynskit és a lengyel vezérkart.

Az országos koordinátor arról is beszélt, hogy közös Európánk ma nem olyan, mint amilyenről álmodtunk. Tennünk kell azért, hogy újra olyan lehessen.

„Soha nem volt még olyan fontos a civilek összefogása mint napjainkban. A brüsszeli bürokrácia nyíltan a lakosság ellen dolgozik, nézzük csak meg az Európa-szerte hetek-hónapok óta tartó gazdatüntetéseket, demonstrációkat, zavargásokat. Európa nem az a jó hely, ami volt akár egy évtizeddel ezelőtt is.

Sehonnai bitang emberek tartják rettegésben a lakosságot, az európai őslakosságot. Ezeket az agresszorokat védi Brüsszel, miközben az európai őshonos kisebbségek témájával nem hajlandó foglalkozni, gyűljön össze 200 ezer vagy kétmillió aláírás is. A mi, hazaszerető civil közösségünknek a feladata, hogy visszanyerjük a szebb napokat látott kontinensünket. Harcoljunk meg érte a béke eszközeivel! Idén talán soha vissza nem térő lehetőséget kap bolygónk a változásra.

Gondoljunk akár az Egyesült Államok elnökválasztására, és ne csak gondoljunk, hanem cselekedjünk is felelősségteljesen az Európai Parlamenti választásokon és az önkormányzati választásokon!

Fogjuk meg egymás és lengyel testvéreink kezét, és együtt erősítsük meg a keresztény Európát!”

Az ünnepség a katyni áldozatok emléktáblájának megkoszorúzásával fejeződött be.

 

Az eseményről készült videót itt nézheti meg: