A volt külügyminiszter szerint Amerika bármikor kész új lapot nyitni, ez csak a magyar kormányon múlik.
David Pressman budapesti amerikai nagykövet Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából mondott néhány napja beszédet a CEU-n, de a felszólalás leginkább arról szólt, hogy a progresszív irányzat által irányított amerikai külügy mivel elégedetlen Magyarország tekintetében – írja a Mandiner.
A beszédben a diplomata kiemelte, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik a NATO-ban, és azt is mondta, Washington kész normalizálni az elmérgesedett magyar–amerikai viszonyt, azonban „ilyen hajlandóságot a magyar kormánytól nem látni”. A magyar Külügyminisztérium reakciója szerint
Pressmanből nem a nagykövet, hanem egy baloldali politikai aktivista beszélt.
Minderre az ATV Voks 2024 című műsorában Jeszenszky Géza is reagált. Az egykori külügyminisztert és amerikai nagykövetet először Orbán Viktor ünnepi beszédéről kérdezték, amelyben a riporter szerint sok külpolitikai elem is volt, például, hogy „el kell foglalni Brüsszelt, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az EU-t. A Helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék”.
Erre Jeszenszky azt válaszolta, hogy „Brüsszel egy város. Nem tudom, a magyar hadsereget arra képezzük-e ki, hogy elfoglalja. A masírozás pedig nagyon militarista szöveg, egy politikustól mást várnék. Mindenkinek lehetnek kifogásai az EU-val és intézkedéseivel szemben, de a részei vagyunk, és csupa jót kapunk onnan. Még azok az intézkedések is, amelyeket egyesek szerint ránk akarnak erőltetni, például a környezetvédelemmel vagy az utak, hidak terhelésével kapcsolatosak, mind hasznosak.”
Ezután a jogállamiság, Magyarország szuverenitásának és annak megvédése kérdése került szóba. A volt nagykövet úgy vélekedett, hogy
„Brüsszel nem egy diktatúra. Moszkva a diktatúra.
Amikor azt hallom, hogy az új Moszkva, történészként és kortársként, aki túl sokáig élt egy szabadság nélküli világban, is nagyon tiltakozom.”
Pressman beszédéről azt mondta: „Egy bírálaton soha nem megsértődni kell, hanem megnézni, mi benne a valóságtartalom. Én úgy tapasztaltam, nemcsak most, Pressman beszédében, hanem sok más kritikában is, hogy a legtöbb részük megalapozott. Ami meg nem, arról beszélgessünk, vitázzunk. Az amerikai nagykövet is a dialógus hiányát kérte számon. Ez a beszéd nem ultimátum volt, hanem jóindulat volt benne.”
Hozzátette, egyébként egyáltalán nem tartja helytelennek, hogy egy kormány pártszimpátiák, világnézeti-politikai érdekek alapján elmondja a véleményét, pláne mert ezzel úgysem lehet más országok választóinak milliót befolyásolni.
Pressman azt is mondta, „lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni a mostani USA-kormány leköszönését,
de mi biztosan nem fogunk kivárni az Orbán-kormánnyal kapcsolatban”.
Jeszenszky ezt nem értékeli nyílt fenyegetésnek, úgy véli, az amerikai nagykövet csak visszadobja a labdát azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány nyíltan Trump visszatérésére vár.
„Pedig a Biden-kormány az elején nem volt elzárkózó, Magyarország volt az, amelyik a legellenségesebb hangot ütötte meg már a választásokkor is a mostani amerikai elnökkel szemben. Ez nem jó politika, hazárdjáték, egy vasat tartani a tűzben kettő helyett. Ugyanakkor az USA el fogja fogadni, amit a magyar választók döntenek majd. Lehet, hogy nem örül, de az más kérdés.”
Az amerikai nagykövet azon felvetése, hogy Magyarország egyre jobban elszigetelődik a NATO-tól, sőt, a NATO kerüli Magyarországot, Jeszenszky szerint teljesen logikus.
„Egy olyan országban, amelyik nyíltan az oroszoknak drukkol a háborúban – ahogy Pressman mondta nagyon jól, az azonnali béke, amit hangoztatunk, az a jelenlegi helyzetben, pláne, hogy Ukrajna nem kap további támogatást, kapitulációt jelentene, vagyis Ukrajnát vereségét – hogyan lehetne megbízni? Éppen a háborúval kapcsolatos magyar magatartás, amelyben a NATO egységesebb, mint valaha a hidegháború óta, mint valaha, mi vagyunk a fekete bárány. És hogy Magyarország a NATO bővítését akadályozta, különösen a svédekét, ami csak erősíti a szervezetet, minderre rátesz még egy lapáttal.”
Pressman ezzel kapcsolatos szavait azonban szintén nem fenyegetésként, hanem jóhiszemű figyelmeztetésként értékelte.
„Amerika kész bármikor új lapot nyitni, ez csak a magyar kormányon múlik.
Az egész Pressman-beszéd erre utal, amely tele volt jóindulattal, udvarlással,
hiszen a politikus az amerikai függetlenségi háborúban való magyar részvételről, Kossuth Lincolnra gyakorolt hatásáról és a magyar Nobel-díjasokról, azaz Amerika és Magyarország kapcsolatának rengeteget pozitívuméról is megemlékezett” – summázta Jeszenszky Géza.
Címlapkép: Illusztráció / MTI Fotó, Koszticsák Szilárd
